Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala
Zalka Csenge meséi kamaszoknak

Zalka Csenge meséi kamaszoknak

Április 13-án Zalka Csenge Virág nemzetközi mesemondó volt az AMAPED vendége.  A mesemondó a 12-16 éves korosztály számára tartott rendhagyó órát, amelyen mai, könnyen érthető stílusban mesélt el régi magyar meséket. Az egyik történet megmutatta, hogy nem minden mesebeli királylány engedelmes és butuska, hanem vannak igazán talpraesett, határozott, céltudatos királylányok is a mesékben, akik a saját sorsukat a kezükbe tudják venni. Egy másik szereplőről, egy fiúról, akit először különcnek tartottak, a mese végére kiderült, hogy az egész közösséget megmentette. Végül eszes, jóravaló fiúként megbecsült tagja lett falujának.
A kiskamaszok lelkesen hallgatták az élőszavas mesemondást, Zalka Csenge Virág pedig szívesen válaszolt a feltett kérdésekre.
A nemzetközi mesemondó kisebb és nagyobb gyerekeknek, sőt, felnőttknek is szívesen mesél, hiszen ezeken a történeteken keresztül sokat tanulhatunk magunkról és a körülöttünk lévő világról.

Kis-Bocz Erika 

Zalka Csenge blogbejegyzése a saját oldaán a rendezvényről:

“Múlt kedden az AMAPED, az Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesülete meghívására tartottam egy online workshopot ausztriai magyar kiskamaszoknak. Előre felkészültem rá, hogy esetleg egy csomó fekete kockához fogok beszélni másfél órán keresztül, mert sok kamaszokkal dolgozó ismerősnek az utóbbi időben főleg ez jutott ki a karanténból. Ehhez képest a gyerekek nem csak jelen voltak arccal-hanggal, hanem ráadásul borzasztóan jó fejnek is bizonyultak. Magyar népmeséket mondtam nekik, amik valamilyen módon kapcsolódtak a férfi-női témákhoz, útkereséshez, határokhoz, szerepekhez, elfogadáshoz. A Csodakút határozott királylányokról szólt, ennek kapcsán a klasszikus meseszereplők tulajdonságairól beszélgettünk (nagyon remek meglátásaik voltak, valaki pl. megjegyezte, hogy a boszorkányok szerinte magányosak a mesékben). Futika kapcsán a sokféleségről és az elfogadásról esett szó, aztán elkezdtünk arról filozofálni, ki hogyan képzeli el a mese szereplőit: magasnak, alacsonynak, szőkének, barnának, világos vagy sötét bőrűnek. Ezt ők hozták szóba, és nagyon élveztem a megjegyzéseiket. Végül elmeséltem még A felhőkön járó fiút is, ha már az útkeresésről volt szó. Jó húsz perccel túlfutottunk az időkereten, a másfél órából majdnem két óra lett, annyi volt a kérdés. Éljenek a kamaszok!”

https://tarkabarka.blogspot.com/2021/04/a-mesemondas-nem-vesz-el-csak-atalakul.html?fbclid=IwAR2S0_tOm4mMgorSpruIjzftXyuHi03dfybbDE4j3J81jqcqCyNJUG7ebtY

Kapcsolódó Cikkek