A Magyar Szórvány Napja Budapesten

2015. november 15-én, vasárnap a Kárpát-medencei Magyar Szórvány Napja alkalmából a budapesti Magyarság Háza egész napos programmal várta az érdeklődőket. A parlamenti döntés alapján, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születése napján tartandó ünnepet Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár nyitotta meg, aki beszédében elmondta, hogy a külföldön élő magyaroknak több, mint fele él szórványban, melynek segítésére a Minisztérium különféle támogató programot indított az elmúlt években. Ilyen például több oktatói és kulturális program mellett a Kőrösi-Csoma Sándor Ösztöndíjprogram, a Határtalanul program, valamint az idén indított Petőfi Sándor Program is. 
A köszöntő után, délelőtt negyed 11-től „Magyarok szórványban: esélyek, lehetőségek, kihívások” címmel szakmai konferencia vette kezdetét. A konferenciát szintén Potápi Árpád János nyitotta meg, majd „Nemzetpolitika és szórvány” címmel Kántor Zoltán, szociológus, politológus a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója tartotta meg beszámolóját, melyet a szakma neves képviselői által tartott előadások követtek. Így dr. Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke „Szórvány – stratégia – közpolitika” előadását Tátrai Patrik, az MTA CSFK Földrajztudományi Intézet tudományos főmunkatársának „ A szórvány településszerkezete” címmel tartott előadása követett. Ezután Papp Z. Attila, az MTA TK Kisebbségkutató Intézetének igazgatója a szórványoktatás kihívásairól beszélt iskolarendszeren belül és kívül, Kerekes Zoltán, a Bástya Egyesület elnöke és tanítója „ Bástya a végeken” címmel a Vice-ben működő bentlakásos intézményüket és a magyar oktatásba vetett hitvallásukat mutatta be. Végül  Fazekas Anna, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság Petőfi Sándor Program programkoordinátora az idén indított Petőfi Sándor Programot ismertette „Petőfi Program a szórványmagyarság szolgálatában” című előadásában. 
Az ingyen látogatható, egész napos programok ideje alatt az aulában a Kárpát-medencei szórványban élő magyar közösségek részvételével tájjellegű ételeket kóstolhattak meg a vendégek. A következő tájegységek hozták el jellegzetes kóstolóikat: Muravidék (Lendva), Vajdaság (Hertelendyfalva), Kárpátalja (Visk), Erdély (Vice, Nagyenyed), Horvátország, és Felvidék (Nagyida) is, akik helyben be is mutatták, hogyan készül az eredeti nagyidai krumplis lángos. A finomságok mellett hoztak még tájegységeiket szemléltető könyveket, prospektusokat is, valamint hazájuk motívumkincseit bemutató használati és ajándéktárgyakkal is gyönyörködtették a látogatókat. Mindemellett a vendégek megismerkedhettek népi, főként logikai játékokkal, ugyanakkor játékos vetélkedőkben is részt vehettek.
A konferenciával párhuzamosan „Mondjuk magyarul” címmel játékos vetélkedőt tartottak a gyermekek számára, majd a színes programok között délután a Csillagocska Néptáncegyüttes „Táncos bárány” című zenés-táncos előadását tekinthették meg az érdeklődők. A rendezvényt a Gálaműsor zárta, ahol a fellépő művészek bepillantást nyújtottak a szórvány kultúrába mesék, versek, táncok formájában. A Gálaesten olyan neves előadók léptek fel, mint Petrás Mária Prima Primissima-díjas népdalénekes csángó népénekekkel, Varga Erzsébet Hertelendyfalváról mesét mondott, Pál Péter Lendváról verset szavalt, fellépett még Pál István Szalonna és zenekara, a nagyidai Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes, a Kárpátaljai Magyar Népművészeti és Hagyományőrző Egyesület táncosai, valamint a Horvátországi Magyar Kórus is. 
A rendezvényre Muravidékről, Erdélyből és Ausztriából, Bécsből is érkeztek Petőfi Sándor Program ösztöndíjasok. 

 

November - December 2015., Keller Rita