Szabó Csaba, a Bakony kultúrájának elismert szakértője tartott előadást a pásztorkultúráról november 28-án az Ausztriai Magyar Pedagógiai és Kulturális Központban. A program az Ausztriai Független Magyar Egyesületek Csúcsszervezete szervezésében valósult meg. Beszámoló Rozs Pétertől, a Csúcsszervezet elnökétől.

Különleges eseménynek adott otthont Bécs, ahol a Bakony került a középpontba. A program egy izgalmas kézműves foglalkozással indult: Piszker Ágnes vezetésével a gyerekek szalmából angyalkákat készíthettek, ami megalapozta az est meghitt és hagyományőrző hangulatát. Ezt követően Szabó Csaba, a Bakony kultúrájának elismert szakértője tartott lebilincselő előadást, amely a pásztorkultúra sokszínűségére fókuszált.

Szabó Csaba előadása a Bakony pásztorkultúrájának jelentőségét és sajátosságait mutatta be, amely nemcsak a magyar, hanem az egész régió kulturális örökségének kiemelkedő része. A hallgatóság megtudhatta, hogy a Bakony erdős vidékei hogyan formálták a pásztorkodás hagyományait, szemben az alföldi, pusztai pásztorkultúrával. Az erdős táj kihívásai és adottságai eltérő eszközöket, szokásokat és megközelítéseket igényeltek, amelyeket az előadó részletesen bemutatott.

Szabó Csaba külön kitért a pásztorok fafaragó mestereire és az általuk készített ikonikus pásztorbotokra, különösen a kanászbotok készítésének kulisszatitkaira. Az előadás során elmagyarázta, hogy ezek a botok nemcsak munkaeszközök voltak, hanem a pásztorok identitásának és kézügyességének is fontos kifejezői. Bemutatta, hogy a botok előkészítésének folyamata többféleképpen zajlik, a fa kiválasztásától a faragások kidolgozásáig. Szó esett a faragások motívumvilágáról is, beleértve a bakonyi kanászbotok jellegzetes díszítéseit, mint például a kígyót és a békát, amelyeknek szimbolikus jelentésük van.

Az előadást különlegessé tették azok a tárgyi emlékek, amelyeket Szabó Csaba hozott magával. A bécsi közönség testközelből csodálhatott meg dudákat, pásztorkürtöket, különböző pásztorszerszámokat és művészien faragott botokat. A kiállított tárgyak között egy gazdagon hímzett szűr is helyet kapott, amely a bakonyi pásztorok viseletének ikonikus darabja.

Az előadás után kötetlen beszélgetések formájában folytatódott az este, ahol a közönség lehetőséget kapott arra, hogy személyesen is kérdéseket tegyen fel az előadónak. Szabó Csaba lelkesedése és szakértelme még közelebb hozta a hallgatóságot a bakonyi kultúrához.

A Csúcsszervezet ezúton is köszönetét fejezi ki Szabó Csabának, hogy Bécsbe látogatott, és magával hozta a Bakony egy szeletét, valamint Piszker Ágnesnek, aki a szalmából készült angyalkák barkácsolásával még színesebbé és élményszerűbbé tette az eseményt. Az esemény a Csúcsszervezet programsorozatának következő állomása is volt, amelynek célja a magyar tájegységek és régiók bemutatása a bécsi publikumnak.

Írta: Rozs Péter, fotók: Kőrösiné Forgó Ilona, Rozs Péter