A magyar kultúra napja alkalmából az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala január 22-én A reformkor című eseményre várta a bécsi magyar érdeklődőket. 

Elsőként Szabó Veronika nyelvész tartott előadást a nyelvújításról és Kölcsey Ferenc Himnuszának megszületéséről. Megtudtuk például, hogy a reformkorban más költők is írtak himnuszt, ám a magyar nép a Kölcsey által írt művet tekintette sajátjának, habár maga Kölcsey Ferenc nem is élt már akkor, mikor a műve a nemzet himnuszává vált. 

Kilyénfalvi Gábortól, a Délibáb Bécsi Magyar Kultúregyesület elnökétől megtudhatta a hallgatóság, hogy a Himnusz zenéjét Erkel Ferenc zeneszerző 1844-ben szerezte, azonban csak 1989-ben vált hivatalos nemzeti himnusszá, és hangszerelése számos változáson esett át Erkel Ferenc eredeti megzenésítése óta. Megtudhattuk, hogy a reformkorban kerültek előtérbe a zenében és a táncban a magyar kultúrát hangsúlyozó műfajok, mint a csárdás, a palotás és a verbunk. Ez utóbbit Kilyénfalvi Áron és Farkas Viola előadásában meg is tekinthettünk. A reformkor hangulatát idézte Vig Margit hegedűjátéka, aki korabeli zeneszerzők, mint Bihari János, Lavotta János, Liszt Ferenc műveit szólaltatta meg.

Balogh Ádám történész zárta az előadások sorát reformkori érdekességek bemutatásával. Talán nem mindenki hallott arról, hogy ekkoriban népszerű volt a párbajozás szokása, vagy hogy akkoriban a szalonokban, kaszinókban és lóversenyeken fontos politikai tárgyalásokra is sor került.

A Himnuszunk 200. évfordulójának ünneplését a mű közös éneklésével zártuk. 

Ezután a látogatók megtekinthették a reformkor híres alakjainak portréját, híres korabeli épületeket, valamint a himnusz eredeti kéziratának és kottájának másolatát. A Soproni Petőfi Színház jóvoltából reformkori ruhákban is gyönyörködhettünk. A korszak hangulatát idézte a reformkori ételkostoló, ahol ehettünk püspökkenyeret, mákos bejglit és székely káposztát, ez utóbbi a közhiedelemmel ellentétben nem a székely néphez, hanem Székely Józsefhez kapcsolódik, aki a legenda szerint savanyúkáposzta-főzelék és pörkölt összeöntésével alkotta meg a Petőfi által is kedvelt ételt. A reformkori ételek receptjét a kiállított korabeli szakácskönyvben meg is találhattuk.

Úgy vélem, hogy az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala és tagegyesületei rendezvényeik által rendkívül fontos munkát végeznek, hiszen összehozzák a Bécsben és környékén élő magyarokat, segítenek magyarságtudatuk megőrzésében. Számomra hatalmas megtiszteltetés, hogy az elmúlt hónapokban munkám által én is tevékeny szerepet vállalhattam az egyesületek kezdeményezéseiben.

Kőrösiné Forgó Ilona