Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala
Zrínyi Miklós és Zrínyi Péter

Zrínyi Miklós és Zrínyi Péter

Cikkünkben, mely a Zrínyi testvéspárról szól, nagyban merítettünk Johann Andritsch ‘Studenten und Lehrer aus Ungarn und Siebenbürgen an der Universität Graz’ (1586 – 1782) című német könyvéből (Graz, 1965)

Gróf Zrínyi Miklós (1620 – 1664) a legnagyobb magyar barokk költők egyike, aki Szigeti veszedelem c. munkájában a dédapjának, Zrínyi Miklósnak, Szigetvár hősies védőjének állított maradandó emlékművet epikus formában.

A költő, aki Zrinski György horvát bánnak a fia volt, 1620-ban született a horvátországi Csáktornyán (vagy – egyes kutatások szerint – Ozaly várában).

Apjának korai halála miatt Batthyány grófné vette át a gyermekek, Miklós és Péter nevelését, akik 1630 és ’35 között Grazban a jezsuita kollégiumban, majd Bécsben tanultak. 1636-ban Miklós Itáliába utazott, 1638-tól a török ellen harcoló katonaként bukkan fel a Dunántúlon.

1646-ban tábornokká nevezik ki, 1647-ben pedig Horvátország bánja lesz. 1664-ben hunyt el egy vaddisznóvadászat folyamán.

Zrínyi Miklós nemcsak epikus hanem lírikus költőként valamint prózaíróként is jelentős, pl. a Török áfium ellen való orvosság c. munkája révén (1661).

Íme egy a szerző kevésbé ismert költeményei közül:

AZ IDŐ SZÁRNYON JÁR…

Az idő szárnyon jár,
Soha semmit nem vár,
És foly, mint erős folyás;

Visszá soha sem tér,
Mindent a’ földre vér,
Mindeneken hatalmas;

Ő gazdagot, szegént
Öszveront egy szerint,
Nincs néki ellenállás.

Csak egy van, időtűl
S az ő erejétűl
Aki békével marad;

Nem fél kaszájátol,
Nem sebes szárnyátol,
Üdő rajta elolvad:

Az tündöklő hirnév,
Mely dicsősségre rév,
Az mindenkor megmarad.

(a mű forrása: Országos Széchenyi Könyvtár)

Zrínyi Miklós testvére, Zrínyi Péter 1621-ben született és ő is – testvéréhez hasonlóan – a grazi jezsuitáknál tanult. Tanulmányai után a katonai pályára készült. 1665-ben Horvátország bánja lett és folyamatosan harcban állt a bécsi udvarral. A bárók összeesküvésének részeseként (Wesselényi-összeesküvés) Wiener Neustadtban, 1671-ben lefejezték. Zrínyi Péter horvát költőként is ismert, testvére fő művét ő ültette át horvát nyelvre (Szigeti veszedelem).  

Kapcsolódó Cikkek