„A cél tehát egyértelmű: a magyarságunkat ápolni, megőrizni.” Interjú az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztalának új elnökeivel.

A Petőfi Program ösztöndíjasaként tavaly szeptembertől Bécsben dolgozhatok a magyar identitás erősítéséért. A fogadó szervezetem, az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala egy ernyőszervezet, amelynek tagjai évtizedek alatt fontos és elmaradhatatlan részévé váltak az ausztriai magyarok kulturális és társadalmi életének. A Kerekasztal 2016. február 20-i közgyűlésén Radda Istvánt választotta meg elnöknek és Kilyénfalvi Gábort társelnöknek. Ennek apropóján beszélgettem velük múltról, jelenről és jövőről. 

Kérlek, meséljetek magatokról és mondjátok el, mit jelent számotokra ez a tisztség.
Radda István: 1956 novemberében, többek között a szüleim kérésének engedve a testvéreimmel hagytam el Magyarországot. Éltem 52 évet Innsbruckban, részben Németországban és Svájcban is, de nyolc éve Bécs közelébe költöztünk, mert szerettünk volna közelebb lenni a hazánkhoz. Badacsonyban van egy házunk szőlővel, Kiskunmajsán egy tanyánk, így gyakran töltjük ott a hétvégéket. A magyar emigrációs szervezeti tevékenységemet már 1958-ban elkezdtem, amikor nyugaton újra megalakult a MEFESZ, a Magyar Egyetemisták és Főiskolai Egyesületek Szövetsége, ahol évekig vezetőségi tag voltam. Innsbruckban is bekapcsolódtam anno az ottani magyar szervezetek munkájába, emellett megalakulásától kezdve (2001) pénzügyi ellenőre voltam a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének. Ezt a feladatot a Kerekasztal megalakulásáig láttam el. Bécsben hat évig voltam a Központi Szövetség főtitkára. A Szövetség az alapszabálya szerint a magyar gyökerű, Ausztriában élő osztrák állampolgárokat képviseli, azonban a rendszerváltás után rengeteg magyar ember érkezett Ausztriába, akik nem mondtak le az állampolgárságukról, amikor letelepedtek. Így a szükség hívta életre az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztalát, hiszen nagyon fontosnak éreztük, hogy minden Ausztriában élő magyar embernek a legkisebbtől a legnagyobbig, lehetősége legyen a saját gyökereinek megtartására és megerősítésére szervezeti szinten is. Örülök, hogy a Kerekasztal elnökeként én is ezekért a szép célokért dolgozhatok.
Kilyénfalvi Gábor: 1985-ben jöttem Bécsbe először, majd ’87-ben egy évre hazamentem. ’88-ban jöttem vissza, és azóta is itt élek. Hegedűkészítő mester a szakmám. Javítom, készítem ezt a hangszert, és játszok is rajta. Közel állnak hozzám a művészetek, énekeltem kórusban, szólóban, játszottam színházban. A Kerekasztallal a Délibáb kultúregyesületen keresztül kerültem kapcsolatba. Egy táncházban ismerkedtem meg az ottani elődömmel, Fritz Oberhoferrel, aki megszólított, hogy akarok-e táncolni a Délibábba… Így kerültem be a Délibáb Tánccsoportba, amiről azután kiderült, hogy nem is csak egy tánccsoport, hanem kultúregyesület. 
(http://petofiprogram.hu/hirek/becsi-magyar-kulturegyesulet-delibab-kerekasztal-lovagjai-xxi-szazadban-ii-resz). 
Fritz – betegsége miatt – nem tudott részt venni a Kerekasztal alakuló ülésein, így engem bízott meg azzal, hogy képviseljem a Délibábot. Örömmel tettem eleget a kérésének. A Kerekasztal megalakulása nagyon fontos mérföldkő volt az ausztriai magyar szervezetek életében, hiszen attól kezdve sokkal könnyebbé vált a kommunikáció az anyaországgal, mivel az ernyőszervezet együttesen tudja képviselni a tagok érdekeit. Elképesztő nagy megtiszteltetés, és hatalmas felelősség, hogy Radda István mellett társelnökként dolgozhatok. Megpróbálok megfelelni ennek a kihívásnak.

Mik a Kerekasztal legfontosabb célkitűzései? 
Radda István: A Kerekasztal 2013-ban 16 rendes, és egy megfigyelő tagszervezettel került bejegyzésre, az elnöke Christoph Hartig lett.  A spektrum nagyon széles, a tagok között egyaránt jelen vannak diákok, cserkészek, történelmi egyházak, iskolák és kulturális egyesületek is. A megalakulás hivatalosan 2013-ra datálódik, a közös gondolkodást azonban már 2011-ben megkezdtük. Nagyon fontos, hogy azóta van egy olyan szervezet, amely összefogja az Ausztriában élő magyarokat, és így együtt ápoljuk a magyar gyökereket, a magyar nyelvet, a magyar kultúrát, valamint közösen tudjuk érvényesíteni az érdekeinket. Christoph (Christoph Hartig, a Kerekasztal volt elnöke) áldozatos munkájának köszönhető, hogy az elmúlt évek során nemcsak egyben maradt a szervezet, hanem folyamatosan fejlődni is tudott. Nehéz szívvel vettem tudomásul a távozását, de együtt találtuk ki az új vezetői struktúrát, amelyben két elnöki státusz van, és a munka is két felé van osztva. Van egy kultúráért felelős elnök, Gábor, és egy operatív (pénzügyek, adminisztráció, kapcsolatok ápolása) elnök, ez vagyok én. Azok, akik kikerülnek ide Ausztriába, szeretnék megtartani a magyarságukat, ehhez nyújt segítséget a Kerekasztal, amely ernyőszervezetként fogja át a magyarságot szolgáló feladatok elvégzését. Ma azt mondhatjuk röviden, hogy a Kerekasztal tagszervezetei a „sztárok”, és a Kerekasztal vezetősége a háttérből segíti őket a munkájukban, az érdekérvényesítésben. A Kerekasztal vezetőségét a tagegyesületek delegáltjai alkotják, így törekedve az egyensúlyra, és erősítve az összetartozás és együttműködés elvét. A cél tehát egyértelmű: közösen, együttes erővel ápolni és megőrizni a magyarságunkat. 
Kilyénfalvi Gábor: Christoph nagyon fontos és nagyon eredményes munkát végzett, nekünk most az a dolgunk, hogy megőrizzük az eddig elérteket, és gyarapítsuk a közös értékeket. Nagyon fontos a Kerekasztal tagegyesületei közötti kapcsolat erősebbé, szorosabbá tétele, egymás munkájának megismerése, én erre fogok törekedni. A Kerekasztal megalakulása óta kibővültek a lehetőségek. Akik azelőtt a kis létszám miatt önállóan nem tudtak pályázni azok ma már a Kerekasztal égisze alatt megtehetik, ez ma már nem probléma. Nem tudna minden tagszervezet önállóan működni, irodát bérelni, de így ez nem jelent problémát. Fontos, hogy a jövőben is éljünk ezekkel a lehetőségeinkkel. Nagyon fontos célkitűzés és törekvés részünkről, hogy a magyarságunkat megtartsuk, együttműködjünk, és ne asszimilálódjunk. 


Terveitek szerint hogyan valósulnak meg ezek a célok? 
Radda István: Mindezek eléréséhez nagyon fontosak a rendezvények, a két tánccsoport táncházai, minden tagunk folyamatos munkája, a kéthavonta megjelenő hírlevél, amely beszámol az eseményekről, és részletesen mutatja be a tagegyesületek aktivitásait. Rendkívül fontos hírcsatorna a kerekasztal jól szerkesztett honlapja, amely ha szükséges napi szinten frissül, itt lehet tájékozódni a jövőbeli eseményekről. A szervezet finanszírozásának alapja a magyarországi támogatás, hiszen az anyaország az új nemzetpolitika eredményeképp támogatja a határon túli magyarságot. Többször előfordul, hogy egy-egy rendezvényben több tagegyesület dolgozik össze, különösen a magyarországi nemzeti ünnepek alkalmából. Ilyen esetekben általában egy egyesület vállalja a szervezést, de minden tagegyesület részt vesz a munkálatokban, a profiljának megfelelően. Azonkívül az is nagyon fontos, hogy a tagegyesületek önálló rendezvényeit a többiek látogassák, ezzel is demonstrálva az összetartozást. Jó érzés, hogy mindig tudunk örülni a többiek sikereinek. 
Kilyénfalvi Gábor: Olyan kulturális programokat szeretnénk, ahová meghívjuk a tagszervezeteket és együtt tudunk időt tölteni, mert alapvetően az idő nagy részében mindenki a saját dolgait csinálja. A rendezvények, a nemzeti ünnepek, mind alkalom az értékőrzésre. Többek között a Club Pannonia Magyar bálja, a tradicionális Gulyásfesztivál, és egy kulturális rendezvény, a „Tavaszi ébredés” mind színtere lehet a magyar közösség továbbépítésének. 


Kérlek, beszéljetek az idei évről, mit terveztek a Kerekasztal berkein belül, melyek lesznek az év kiemelt jelentőségű eseményei?
Radda István: Első helyen említeném, hogy az ’56-os forradalom 60. évfordulója van idén. Ez kiemelt jelentőségű, a megemlékezés sorozat október 23-án csúcsosodik ki, ezt is a Kerekasztal szervezi. A Kerekasztal megalakulása óta felvirágzott a közösségi élet, a tagegyesületek közötti összetartás és együttérzés is egyre intenzívebb. Hagyományos rendezvényeinkre felfigyeltek itt, és Magyarországon is, ezek természetesen idén is megrendezésre kerülnek. A VI. Magyarok világtalálkozóján fellép a Délibáb és a Napraforgók táncegyesület. Ez nagy kitüntetés, hiszen az egész világ magyarsága, több mint 180 panoráma club vezetője lesz jelen ez alkalomból. 
Kilyénfalvi Gábor: Ezek mellett a „Tavaszi Ébredés” kulturális rendezvény is nagyon fontos, amelynek április 16-án lesz a megnyitója a Collegium Hungaricumban. Itt nemcsak a néptánc, népzene, hanem a komolyzene, a modern tánc, a költészet, a fotózás is komoly szerepet kap. A főszervező a Délibáb, de a rendezvény sok-sok egyesület közös munkájának eredményeképp valósul meg. A megnyitón két standot állítunk majd fel frekventált helyen, ahol az érdeklődők megtalálják a tagegyesületek prospektusait, szórólapjait, eseménynaptárjait és meghívóit.


Hogyan értesülhetnek az érdeklődők a Kerekasztal rendezvényeiről, valamint a tagegyesületek mindennapi történéseiről?
Radda István: A tagegyesületek folyamatosan tájékoztatják az érdeklődőket saját honlapjaikon és közösségi oldalaikon, valamint az évek során az érdeklődőktől összegyűjtött címlisták segítségével e-mailben és levélben is igyekeznek eljuttatni a meghívókat a kiemelt jelentőségű rendezvényekre. Emellett hálásak vagyunk a Magyar Államnak, hiszen az általuk finanszírozott Petőfi Sándor Program keretében hozzánk érkező ösztöndíjasok nagyon nagy segítséget jelentenek a kapcsolattartásban. Részt vesznek a tagegyesületek rendezvényein, és írásos beszámolókat, fotógalériákat készítenek, amelyek felkerülnek a Kerekasztal honlapjára, valamint bekerülnek a kéthavonta megjelenő hírlevélbe. (www.kerekasztal.at,https://www.facebook.com/Kerekasztal-Runder-Tisch-633936260017776/?fref=ts )
Kilyénfalvi Gábor: A Kerekasztal hagyja a szervezeteit szabadon dolgozni, de a kifelé irányuló kommunikáció egységes, és így sokkal fajsúlyosabb, emiatt nagy jelentősége van a Kerekasztal hírlevelének, és szintén nagyon fontos a honlapon és a közösségi oldalakon való jelenlét is. 


Ebben a felgyorsult, technikai vívmányokkal zsúfolt és arra épülő világban egyre nő a távolság a generációk között. Fontosnak tartjátok-e társadalmi szinten a generációk együttműködését és vannak-e közös terveitek az ifjúsággal?
Radda István: A Kerekasztal ernyőszervezet több szempontból is speciális, és kiemelkedik a magyar egyesületeket tömörítő csúcsszervezetek közül. A világ számos pontján jártam, Amerikától Svédországig, így jól ismerem az ilyen szervezetek felépítését, de nem találkoztam olyan működő modellel, ahol éppúgy találunk programot a karon ülőknek, mint a nagyszülőknek. Az AMAPED-nek (Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesülete) és a Bécsi Magyar Iskolaegyletnek köszönhetően minden szülőnek lehetősége van magyar nyelvű foglalkozásra vinni a gyermekét, hiszen náluk bőséges a választék ezekből, a Ringatótól a Honismereti foglalkozásig. (http://petofiprogram.hu/hirek/ausztriai-magyar-pedagogusok-egyesulete-kerekasztal-lovagjai-xxi-szazadban-i-resz )
Kilyénfalvi Gábor: A generációk közötti kapocs hatalmas érték a Kerekasztalnál. Bécsben közel 2000 egyetemista van, akik hihetetlen tudással rendelkeznek a mai világról, és belül szomjasak arra, amit az idősebb generáció a tapasztalatai révén tanult meg. Ezért fontos, hogy megtaláljuk velük a hangot, és a kapcsolatot. Aktivizáljuk az ifjúságot, és biztatjuk őket arra, hogy megismerjék, megértsék, és a sajátjuknak érezzék azokat az értékeket, amelyeket az itt élő idősebb generáció magában hordoz. A tagegyesületek révén az óvodától egészen a szép korig kísérjük egymást. A nemzeti ünnepek közös ünneplése kiváló alkalom a generációk találkozására. Az „Europa”- Club (rengeteg kiváló esemény főszervezője) például gyakran dolgozik együtt a Magyar Diákok Egyesületével valamint a Cserkészcsapattal, és mindig gyümölcsöző az együttműködésük. (http://petofiprogram.hu/hirek/kerekasztal-lovagjai-xxi-szazadban-iii-epizod-magvetesbol-aratas-lett-europa-club,http://petofiprogram.hu/hirek/kerekasztal-lovagjai-xxi-szazadban-iv-epizod-megmutatjuk-hogy-itt-vagyunk-az-mde-vus )

Több, a magyarokat összefogni kívánó szervezet van Bécsben, és a tavalyi évben a Kerekasztal kezdeményezésével közös rendezvényre is sort került. Tervezitek-e, hogy ez az együttműködés idén folytatódjon? 
Radda István: A Kerekasztal továbbra sem zárkózik el semmilyen együttműködési lehetőségtől. Többször volt közös rendezvényünk a Bécsi Magyar Nagykövetséggel és tavaly a Központi Szövetséggel is együttműködtünk. Idén a Kerekasztal saját rendezvénye mellett az ’56-os forradalom 60. évfordulóján a Bécsi Magyar Nagykövetség, a Központi Szövetség és a Kerekasztal együtt is megemlékezik. Itt szeretném elmondani, hogy a Kerekasztal jó szívvel fogadja mindazon szervezetek érdeklődést, akik hasonló célokat tűztek ki maguk elé, és szeretnék jobban megismerni az ernyőszervezetet, valamint csatlakozni ahhoz. Keressenek bennünket bizalommal.
Legközelebb hol találkozhatunk veletek? (Mi a Kerekasztal legközelebbi nagyobb eseménye, rendezvénye)?
Kilyénfalvi Gábor: A legközelebbi ilyen alkalom a „Tavaszi Ébredés” rendezvényünk, amelynek a programjáról itt tájékozódhatnak: (http://www.wukv.at/2016/03/03/tavaszi-ebredes-2016/?lang=de ) 
Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt!   

Március - Április 2016., Miklós Tünde