Az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala által szervezett könyvbemutatóra november 21-én került sor Bécsben. A rendezvény középpontjában a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolataiért felelős helyettes államtitkárának Szalay-Bobrovniczky Vincének A Waldheim-ügy és Ausztria című könyvének bemutatása állt.
A könyvbemutatót köszöntő beszédével Mentsik Szilvia nyitotta meg, az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztalának elnöke.
Szalay-Bobrovniczky Vince részletesen beszélt könyve tartalmáról és annak hátteréről. Dr. Szatmári Péter, a kötet szerkesztője kérdéseivel vezette a beszélgetést, és felvetései révén lehetővé tette, hogy a résztvevők még mélyebben megismerjék a könyv részleteit.
A Waldheim-ügy egy olyan történelmi eseményt tárgyal, amely Ausztriát és a nemzetközi közvéleményt is sokáig foglalkoztatta. Az 1986-os osztrák államfőválasztás előtt Ausztriában váratlanul kirobbant az a botrány, amely Kurt Waldheim, a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) jelöltjét érintette. Kiderült, hogy a második világháború idején Waldheim a német Wehrmacht tisztjeként szolgált, ami nagy felháborodást keltett, mivel felvetődött, hogy háborús bűnökkel is vádolható lehet. Annak ellenére, hogy az ügy hatalmas botrányt kavart, államfővé választották.
Waldheim elnöksége alatt azonban folyamatos támadások érték. Az Egyesült Államok tiltólistára tette, Izrael és az amerikai zsidó szervezetek, valamint a nyugati világ folyamatos nyomást gyakoroltak, próbálva elérni lemondását. Bár Waldheim végigküzdötte elnökségét, 1992-ben nem kívánta újra jelöltetni magát, elkerülve ezzel egy újabb támadássorozatot hazája ellen. Szalay-Bobrovniczky Vince kiemelte azt a tényt, hogy bár Waldheim élete egy periódusában egy olyan gépezetben szolgált, amely mögött gyilkosságok történtek, nem találtak semmilyen bizonyítékot arra, hogy ő maga bűnös lett volna. Ugyanakkor rámutatott arra, hogy Waldheim félreérthető nyilatkozataival hozzájárult a válság súlyosbodásához.
A szerző kiemelte, hogy a politikai válság, melyet az ügy kiváltott, alapvetően átformálta az osztrák politika és társadalom történelemfelfogását. Az események hatására megváltozott az addigi kép Ausztriáról, amely korábban inkább az áldozatszerepét hangsúlyozta. A válság folytán elfogadott részfelelősségi tézis kijelenti, hogy Ausztria, mint állam nem tehető felelőssé a nácik bűneiért, ugyanakkor elismeri, hogy egyes osztrákok aktívan részt vettek a nácik rezsimjében. Ez a paradigmaváltás segített az osztrák társadalomnak szembenézni a múlttal, és elfogadni a felelősséget azokért az eseményekért, amelyek a második világháború idején történtek.
A könyv bemutatása után a hallgatóság számára lehetőség nyílt kérdések feltevésére, ami élénk párbeszédet eredményezett. A résztvevők elismerésüket fejezték ki Szalay-Bobrovniczky Vince felé, méltatva azt, hogy Magyarországon élő magyarként, vállalta az Ausztria politikájával kapcsolatos kutatást. Egy rendkívül érzékeny témával foglalkozott, mely nemcsak Ausztria, hanem az Ausztriában élő magyarok életét is jelentősen befolyásolta.
A bemutatót kötetlen beszélgetés és könyvdedikálás követte, ahol a hallgatóságnak lehetősége volt személyesen beszélni a szerzővel és a szerkesztővel. Az esemény így nemcsak mint könyvbemutató, hanem mint egy közösségformáló és párbeszédre ösztönző alkalomként vált emlékezetessé a résztvevők számára.
