A Club Pannonia 2015 október 14-én a “Bécsi Kongresszus 200. évfordulója” alkalmából az Ausztriai Paneuropa-Mozgalommal és a Bécsi Magyar Követséggel közösen rendezte meg az ünnepélyes megemlékezését. A Nemzetközi Dunafilharmónia művészei gondoskodtak a zenei keretről. Különösen nagyszámú érdeklődésre vall, hogy a Magyar Nagykövetség márványterme megtelt, sőt a szomszéd teremben is ültek. 
J. Haydn bevezető zenéje után Dr. Perényi János, Magyarország nagykövete köszöntötte az est ünnepi szónokát, a Paneuropa-Mozgalom Ausztriai elnökét, Habsburg-Lotaringiai Károlyt és a nagyszámban megjelent vendégeket. Történelmi visszapillantásában említette, hogy a mai Visegrádi 4-es gyökerei voltaképpen a 14. századig nyúlnak vissza. 
Mint első moderátor Radda István köszöntötte a Club Pannonia nevében a díszvendégeket és megköszönte a nagykövet úrnak, hogy ez a történelmi visszapillantás a követség márványtermében kerülhetett megrendezésre. Tisztelettel üdvözölte és megköszönte Habsburg-Lotaringiai Károlynak “a Bécsi Kongresszus és Középeurópa”-című előadás megtartását. A továbbiakban köszöntötte a Club Pannonia és Paneuropa Mozgalom tagjait és barátait, az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztalának képviselőit, valamint a Nemzetközi Dunafilharmónia elnökét, Katona Ágnest. Röviden megemlítette: 200 évvel ezelőtt a “Bécsi Kongresszus” egy “új európai rend”-ről tárgyalt, ma pedig az Europai Tanács egy “stabil rend” kidolgozására törekszik. Ezt megnehezítik azok, akik az objektivitás mezejét elhagyva kritikát gyakorolnak azokon, akik az EU határ – az úgynevezett Schengen-i határ – megvédésén dolgoznak. Radda István szerint a kritika helyett inkább köszönetet kellene nekik mondani.  
Az est második moderátora, a Ausztriai Paneuropa Mozgalom főtitkára üdvözölte a vendégeket, megköszönte a Club Pannoniának illetve a nagykövetségnek a sikeres együttműködést, röviden szólt az esti témához és bemutatta a Paneuropa Mozgalom célkitűzéseit is. Beszédében elmondta, hogy bizonyos kérdésekre, melyek a mai európai helyzetben előállnak, válaszokat kell találni különös tekintettel a középeurópai országokra vonatkozóan. 
Egy rövid zenei bejátszás után következett az est tulajdonképpeni legfontosabb része, Habsburg-Lotaringiai Károly ünnepi előadása. Beszédében kultúrális értékek bemutatásán és példáján keresztül érintette Európa és a világ politikai helyzetét. Részletesen elemezte az 1815. évi Bécsi Kongresszus alatt az akkori Ferenc császár fontos szerepét, hiszen Metternich a császár tudomása és beleegyezése nélkül nem tudta volna eredményesen vezetni a jelenlévő királyok, hercegek vagy az orosz cár megbeszéléseit, illetve a divergáló vélemények ellenére a kongresszust végigvinni. Nem értett egyet Európa nyugat-keleti megjelölésével és szintén kifogásolta a “Nyugatbalkán”-i kifejezés használatát is. A jövő Európájának kialakításában nagy szerepet ad a Visergrád 4 plusz Ausztriának különös tekintettel az egységes kultúrájuk és történelmükre. Nagyobb szerepet szánna a közös Európa kialakításában a kereszténységnek, illetve a társadalom legkisebb egységének, a családnak. Röviden kitért a ma látható migráns és bevándorló problémákra és megjegyezte, hogy bizonyos fokig biztonsági okokból, illetve a különböző kultúrák találkozásából származható konfliktusokra is tekintettel kell lenni. A közönség hatalmas tapssal köszönte meg előadását.
Végezetül Dr. Perényi János zárószavai előtt a rendezvényt Monti tüzes csárdása zárta le. A zenéért hatalmas elismerés a Nemzetközi Dunafilharmónia szólistáinak, akik a mérhetetlen profizmussal bemutatott zeneművekkel adták meg a rendezvény hangulatát és komolyságát. Külön köszönet és tisztelet a szervezőknek, így a Club Pannoniának, az Ausztriai Paneuropa-Mozgalomnak és a Bécsi Magyar Nagykövetségnek is, akik a helyszínt biztosították ehhez a jubileumi eseményhez.  

A rendezvényt egy álló büfés fogadás követett, ahol lehetősége volt a vendégeknek beszélgetésre, ismerkedésre és eszmecserére.