Az első világháború folyamán a császári és királyi hadsereg öt nagy hadműveletben vett részt a nyugati fronton. Néhány forrás szerint magyar zászlóaljak, gyalogsági egységek harcoltak a különböző német hadseregcsoportok mellett, például a württembergi »Herzog Albrecht Heeresgruppe« mellett Elszászban. A császári és királyi hadsereg első bevetése a nyugati fronton már 1914 augusztus 21-én Belgiumban bekövetkezett (azaz közvetlenül a háború kezdete után). Hozzá kell tennünk: amiatt vetették be az osztrák-magyar egységeket, mert azok »nagytüzérsége« a »Kövér Bertákkal«, azaz a legnagyobb német lövegekkel szemben rendelkezett egy nagy előnnyel. Nevezetesen azzal, hogy a K.u.K. ágyúit nemcsak vasúton, hanem közúton is lehetett szállítani. A császári és királyi hadsereg lövegei nagy szerepet játszottak a 1914-es késő őszi offenzívában („versenyfutás a tengerhez“), amelynek keretében a szövetségesek, az úgynevezett antant-hatalmak erődítményei megsemmisültek. Az is meglehetősen érdekes tény, hogy a K.u.K. katonák, akik a nyugati fronton szolgáltak, időként német egyenruhát viseltek. 1918 elején, egész pontosan februárban, ismét császári és királyi tüzérségi egységeket küldtek a nyugati frontra. Történelmi beszámolók tudósítanak arról, hogy Németország folyamatosan, újra és újra katonai támogatást kért az Osztrák-Magyar Monarchiától. Még ugyanabban a hónapban szolgált a nyugati fronton az egyik zászlóalja a hatodik K.u.K. tüzérségi ezrednek, hogy a tavaszi német offenzívát támogassa. 1918 március végén a 17. német hadsereg bevette a Peronne település meletti angol állásokat. Ehhez a hadsereghez tartozott a császári és királyi hadserenek egy tüzérségi egysége is. Az akció után brit katonák estek fogságba tömegével. Az utolsó háborús évben az ellátási helyzet Bécsben oly mértékben súlyosbodott, hogy Károly császár rá volt utalva a német gabonaszállítmányokra: egyidejűleg poltikailag rákényszerült arra, hogy négy K.u.K. gyalogsági hadosztályt a nyugati frontra küldjön. 1918 októberében az osztrák – magyar gyalogsági ezred tüntette ki magát Popelka alezredes vezetésével a Sivry környékén lejzajlott harcokban az amerikai csapatok ellen. 1918 őszén egy egész hadseregcsoportnyi császári – királyi katona harcolt Franciaországban a német császári hadsereg mellett. Összesen 779 (!) osztrák – magyar katona halt meg a nyugati fronton a háború folyamán. [Az osztrák állami archívum szerint 4 millió ember – zömmel katona – vesztette életét ugyanazon a fronton.]
Források:
Österreichisches Staatsarchiv
http://www.oesta.gv.at/site/6785/default.aspx
http://www.bundeskanzleramt.at/site/6785/default.aspx
Duppler Jörg, Gross Gerhard Paul:
Kriegsende 1918 (Ereignis, Wirkung, Nachwirkung) Oldenbourg
