2023. november 11-én az eddigi szép hagyományoknak megfelelően az “Europa”-Club szervezésében Ökomenikus Imaórára és Temetőkerti megemlékezésre került sor Bad Deutsch-Altenburgban, a Mária templomban.
Az ünnepi alkalom most azonban különleges volt: minden eddiginél csodálatosabb, egyben legmegindítóbb pillanatot is magában hordozott. A külhonban elhunyt magyarok szimbolikus sírjánál nemcsak koszorúzásra került sor, hanem felavatásra került azon emlékkő, amely a rendszerváltást követően, 1989 után a magyarságért osztrák földön sokat tett és elhunyt személyiségeknek állít emléket.
Az emlékkő ötlete még Dr. Smuk Andrásé volt, aki bizottságot is létrehozott a kőre felkerülő nevek döntése tekintetében. Akkor még senki nem gondolta, hogy az utolsó névként éppen ő, az “Europa”-Club 2023. január 12-én elhunyt elnökének neve kerül majd fel. Az egyesület vezetősége szívén viselte az emlékkő elkészítettetését és elhelyezését, valamint úgy döntött, hogy Dr. Smuk Andrásnak, a magyarságért végzett kimagasló tevékenységére, elévülhetetlen érdemeire tekintettel maga is emléktáblát állít az erre legméltóbb helyen: az emlékkő és a sír mellett.
A templom megtelt, több mint 100 résztvevő jött el, hogy részese legyen az ünnepi megemlékezésnek. Mentsik Szilvia, az egyesület ügyvezető elnöke lélekemelő beszéddel köszöntötte a jelenlévőket és kihangsúlyozta a mostani esemény jelentőségét, az emlékezés eme különleges, ugyanakkor szívszorító mivoltát. Ezt követően a város jelenlegi polgármestere, Petra Wagener asszony üdvözölte a résztvevőket, majd a könnyekkel küszködő egykori polgármester, Dr. Hans Wallowitsch úr megható szavait, visszaemlékezését hallhattuk. Balint Pavel, katolikus esperes szavai zárták a házigazdai köszöntések sorát, majd ezt követte Magyarország Ausztriába akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Szilágyiné Bátorfi Edit asszony megindító beszéde, aki először vett részt eseményünkön. A liturgikus részt Farkas Ervin, evangélikus lelkipásztor apostoli köszöntéssel és imádsággal kezdte, majd Schranko László, katolikus plébános könyörgéssel folytatta. Az Igehirdetést Karvansky Mónika, református lelkipásztor, az Ausztriai Magyar Református Lelkigondozó Szolgálat vezetője tartotta, aki elgondolkodtató, szívhez szóló szavaival megerősítette bennünk a szomorúságon túlmutató találkozás örömének jelentőségét. A záró imádságot Kiss Miklós, evangélikus esperes mondta, aki egyúttal megemlékezett az 1956-os hősökről, az előttünk járt példaképekről, a nem szülőföldjükön eltemetett magyarokról. A liturgia zárómomentumaként valamennyi lelkipásztor áldását kaphattuk.
Ezt követően csodálatos zenei betétekkel övezve került sor Szemerédi Tibor, a Kerekasztal vezetőségi tagjának, egyúttal az emlékkő bizottság vezetőjének ünnepi beszédére, amelyben kihangsúlyozta annak fontosságát, hogy túl kell jutni az emberi hiúságból fakadó kicsinyes sérelmeken, hogy összetartva, méltón képviselni tudjuk magyarságunkat, értékeinket az új hazában és tovább tudjuk azt adni. A megragadó gondolatait követően a jelenlévők a magyar zászlót és a lelkipásztorokat követve vonultak a templom sírkertjébe, ahol sor került az emlékkő és emléktábla ünnepélyes felavatására, majd a koszorúk elhelyezésére. Minden közreműködőnek és résztvevőnek ezúton köszönjük hálás szívvel, hogy hozzájárultak e megismételhetetlenül gyönyörű ünnepi eseményhez!
az “Europa”-Club beszámolója és képei
