Második alkalommal adott ki magyar, éves falinaptárat a Burgenlandi Magyarok Kulturális Egyesülete. A céljuk, hogy ezzel is jobban a köztudatba tartsák, hogy mely települések azok, ahol magyarok élnek, illetve mely épített emlékek tartoznak a népcsoporthoz.

A tavalyi után idén újra megjelent az egyesület gondozásában az a kalendárium, amelyben egy-egy hónapot szenteltek a burgenlandi magyarok számára jelentős épített emlékek megmutatására. A falinaptár segítségével megismerhetnek négy burgenlandi magyar települést. A kiadvány segít abban, hogy ezek minden nap szem előtt legyenek és ily módon megszilárdíthassák az itt élő magyarok kulturális és nyelvi gyökereit.

A cél, hogy a négy magyar települést jobban láthatóvá tegyék, amelyek Burgenlandban megmaradtak. Bár az itt élők jól ismerik a naptárban megjelenő épületeket, de Prascsaics Carmen azt mondja, hogy érdemes más szemszögből is megvizsgálni, nem csak elszaladni mellettük a mindennapi stresszben, hanem elgondolkodni, hogy mikor épültek, és milyen szerepet töltenek be. Ez talán arra is felhívja a figyelmet, hogy az emberek elgondolkodnak azon, mit jelent ma számukra magyarnak lenni, és segít a nemzeti identitás megőrzésében.

A Burgenlandban élő magyarok egykor négy felekezetbe tartoztak. Azt talán sokan tudták eddig is, hogy a katolikus, a református és az evangélikus felekezet jelen volt Burgenlandban. Arra azonban már kevesen emlékeznek, hogy mellettük voltak izraeliták is, és mintegy négyezer főnyi közösség a magyar népcsoporthoz tartozónak vallotta magát. Ők egy többnyire értelmiségi réteg volt, amely sajnálatos módon mára már eltűnt. A felsőőri zsinagóga épülete, amely 1907-ben épült körülbelül 1999 óta a zeneiskolának ad helyet Felsőőrben. A kiadvány szerkesztői ezért gondolták úgy, hogy ennek az épületnek is helye van a magyar örökségek között.

A falinaptárat a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület központjában lehet beszerezni, Felsőörött.

Forrás:

A Burgenlandban élő magyarok egykor négy felekezetbe tartoztak. Azt talán sokan tudták eddig is, hogy a katolikus, a református és az evangélikus felekezet jelen volt Burgenlandban. Arra azonban már kevesen emlékeznek, hogy mellettük voltak izraeliták is, és mintegy négyezer főnyi közösség a magyar népcsoporthoz tartozónak vallotta magát. Ők egy többnyire értelmiségi réteg volt, amely sajnálatos módon mára már eltűnt. A felsőőri zsinagóga épülete, amely 1907-ben épült körülbelül 1999 óta a zeneiskolának ad helyet Felsőőrben. A kiadvány szerkesztői ezért gondolták úgy, hogy ennek az épületnek is helye van a magyar örökségek között.

A falinaptárat a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület központjában lehet beszerezni, Felsőörött.

Képek és szöveg: https://volksgruppen.orf.at/magyarok/stories/3083081/