Ez a kérdés azért érdekes, mert Ausztria nem tartozott a győztesekhez, hanem az osztrákok és magyarok együtt harcoltak első- és másodsorban is az osztrák érdekekért.

Mégis 4300 km2 és 350 ezer fő (ebből kb. 65ezer magyar) Ausztriához csatolásáról döntöttek Trianonban. Hozzátartozik a történethez, hogy Ausztria már kilenc hónappal korábban békét kötött az antant hatalmakkal a saint-germain-i békeszerződésben, és már ott rögzítették az új osztrák-magyar határokat.

Ezeket a döntéseket – egyedüliként a trianoni határok közül – a Sopron és környéki népszavazással korrigálták, amelynek eredményeként a döntően magyarok lakta Sopron és környéke visszakerült Magyarországhoz. A népszavazás kb. 65ezer lakost (ebből kb. 40-45 ezer magyart) és 300 km2-t érintett. Nem meglepő módon a népszavazás eredménye pontosan lekövette a nemzetiségi arányokat: A magyarok (65%) Magyarországhoz, az egyéb nemzetiségűek (főként német ajkúak) az Ausztriához tartozást támogatták.

A trianoni döntésről tehát még csak azt sem lehetett elmondani, hogy a német többségű területeket kívánta Ausztriához csatolni, hiszen az elcsatolandó területek között voltak jócskán magyar többségű területek is.

A rendezvényre a Collegium Hungaricum előadótermében került sor szeptember 17-én, este 19 órakor.