Egy csodálatos hetet töltöttünk együtt a gyerekekkel július 1-5 között az AMAPED-ben!
A tábor első alkalommal került megrendezésre, a korosztály 8-11 év között volt, és ehhez csatlakozott délelőttönként a két kicsi.
Amikor elkezdtem írni a beszámolót, arra gondoltam igyekszem egy élményszerű leírást is átnyújtani, mert az sokkal többet ad.
Az első nap délelőttje ismerkedéssel, játékkal indult, mely segítette a kiscsapat további jó hangulatú tábori munkáját.
A tábor célja, hogy az egyszerű ábrázoláson túl a gyermekek új színekkel, formákkal dolgozzanak.
A gyermekek világa ebben a korosztályban még élményközpontú, bizonyos élményekhez, hangulatokhoz kötődik, ezeket nagyszerű megjeleníteni vizuális formában. A gyermekek személyisége, személyiségfejlődése nagyon jól megfigyelhető a kreatív technikákon keresztül.
A művészeti nevelés fontossága, hogy a kreativitáson túl az esztétika fejlődését, a spontaneitás megjelenését és a szemléletváltást is elősegítse. Elősegíti, hogy amit a gyerek a szavakon keresztül nem tud kifejezni, megjelenjen, ez feloldja az esetleges belső szorongást, felszabadít és örömöt hoz.
A jókedv és a humor, sőt néha egy pici huncutság elengedhetetlen!!
A tábor programjában az ecsetfogás gyakorlásától indultunk, a könnyebb technikától haladunk a nehezebb felé. Sokféle kreatív technikával dolgoztunk, a ragasztós festéstől a montázsig, vagy az említett só-gyurma szobrászatig. A só-gyurmát maguk gyúrták a gyerekek, így a kezüket is erősítették a későbbi alkotásokhoz.
Fontos, hogy a gyerekek elsajátítsák a színelméleti alapokat, az elsődleges, másodlagos, harmadlagos színeket, a színek egymáshoz való viszonyát és üzeneteit. A színek egy új kommunikációs csatorna, és fontos eszköz ahhoz, hogy kifejezzük érzéseinket, és befolyásoljuk környezetünket, hangulatainkat. Teszteljétek őket kedves szülők és kollégák, vajon mit jelent a piros!
Ezért foglalkozunk a textilfestéssel, melyen keresztül a gyerekek a saját kreációjukat, saját ötleteiket valósíthatják meg a vezetésemmel és támogatássommal. Régóta hobbim a divat, a divattervezés és ezt a különös, nagyon színes világot mutatom be a gyerekeknek is. Az elkészült művek bizonyítják, hogy a kezdeti nehézségek ellenére a kis divattervezőim milyen egyedi kreációkat hoztak létre, amelyek egy alternatív divatbemutatón is megállják a helyüket. Egymást biztatták egy újabb minta megfestésére és sorban álltak nálam, hogy segítséget nyújtsak egy-egy újabb darab megkomponálásához.
Fontosak a napi rituálék, beszélgető körök, amikor csak csacsogtak-csacsogtak és osztották meg egymással élményeiket.
A gyerekek imádtak meditálni egy általam vezetett meditáció során teljesen ellazultak. Öröm volt nézni, ahogy „kikapcsolnak”.
Hitvallásom, hogy az érzések mozgáson keresztül is megnyilvánuljanak, ami egy igazi felfrissülés az egész napi festegetés után és hol máshol, mint a természetben!
A múzeumlátogatás nagy izgalommal töltött el bennünket, három kiállítást is meglátogattunk, a legnagyobb sikere a Gemäldegalerie-nek volt. A feladat az volt, hogy két festményt, vagy műtárgyat kellett kiválasztani, megjegyezni a festőt, a címet, a vezető színeket és azt, hogy miről szól. Hatalmas meglepetésemre a kis táborlakók belehuppantak egy nagy kanapéba, és onnan szemlélték teljes átéléssel és hozzáértéssel a számukra fontos festményt. Abban az izgalomban is volt részünk, hogy egy festő az egyik kép előtt állva éppen hozzáfogott annak reprodukciójához, így megszemlélhettük azokat a nagyon fontos kezdő lépéseket is, hogyan kell az arányokat és a formákat a festővásznon megjeleníteni. A Kunstkammer-ben is nagyon tudatosan sétáltunk a sok gyönyörű kincs között és megtaláltuk azokat is, melyeket a reggeli megbeszélés, felkészítés alkalmával bemutattam. Egy csendéletért az egész múzeumot mozgósítottuk, de végül megtaláltuk és utána megjelentek az élmények a festőpapíron.
A búcsú nagyon nehéz volt, a gyerekek nagyon nehezen váltak el egymástól, barátságok kötődtek, s őszintén a sok, de örömmel teli munka utáni elégedettség ellenére is Nekem is nehéz volt arra gondolni, hogy hétfőtől nem ez a fantasztikus kis csapat mosolyog rám. :))
Hamarosan újra találkozunk!
Lendvai Andrea táborvezető élménybeszámolója