Az „Europa”-Club meghívására Dr. Tóth Gergely, magyar emlékek kutatója „Magyarok Amerikában“ címmel tartott előadást május 16-án a bécsi Collegium Hungaricumban.

Elsőként Smuk András, az „Europa”-Club elnöke üdvözölte a résztvevőket és kérte fel Dr. Tóth Gergelyt előadásának megtartására.

Bevezetőként Fazekas Csilla, a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa magyar dalokat énekelt, Pap Péter pedig gitáron kísérte. Fazekas Csilla, aki néhány nap múlva visszatér Magyarországra, a következő dalokkal búcsúzott az „Europa”-Club tagságától, és a bécsi magyaroktól: Ha én rózsa volnék, Piros szív és Nélküled.

Dr. Tóth Gergely jogász, lapszerkesztő és rádióriporter szenvedélye 2007 óta a magyar emigrációtörténet kutatása. Szabadidejében felkeresi az amerikai magyar közösségeket, interjúkat készít, de gyűjt nyomtatott anyagokat, fotókat is a tárgyi emlékekről, templomokról, emlékművekről, sírhelyekről, utcanevekről stb. Mivel a műemlékvédelem nem olyan fontos Amerikában, mint például Magyarországon, épületek és egész negyedek tűnhetnek el, a kutatás tehát versenyfutás az idővel – mondja. Archívumok, diaszpóra szervezetek, egyházak levéltárai számára gyűjt.

A 19. és 20. sz. fordulóján többnyire a bányák és a nehézipar vonzotta a magyar emigránsokat (kb. 1,5 millió főt) az USA-ba. Kanadában inkább a mezőgazdaságban dolgoztak, hiszen a kivándorlás fő oka a 19. sz. végén a földhiány volt.

Előadásában elsősorban kanadai vidéki gyűjtéseit mutatta be. Például Brit Kolumbia déli részén a Szent László borászatot, melyet a mai tulajdonos édesapja alapított. Alberta középső részén, Bashaw településen temetőt magyar sírkövekkel és egy kis kápolnát. Alberta déli részén, Cardstonban magyar telepesek Szent István kápolnáját és temetőjét. Dél Alberta, Milk River községében van egy régi magyar ház, amit már sajnos nem használnak. A kanadai magyarok kétharmada Saskatchewan állam közepén és déli részén telepedett le 1880-1920 között. Leask településen volt magyar baptista templom és temető. Wakaw településen Szent Teréz katolikus templomot építettek a magyarok és németek közösen. A Heritage múzeumban pedig magyar szőttesek, népviseletek, címeres papucs is van. St. Benedict falu egyik régi temetőjében szintén találhatók magyar feliratú sírkövek. Esterhazy faluban van egy magyar kőtemplom az 1930-as évekből, most történelmi emlékhely. Esterhazy malom is található ott és kanadai magyar újság az 1960-as évekből. A Prudhomme település Szent László temploma az első kanadai magyar templom volt, 1903-ban készült el, három emlékmű is található előtte.

Dr. Tóth Gergely kiemelte, hogy sok magyar emigráns számára nagyon fontos volt a hit anyanyelven való megélése. Így előfordult, hogy előbb építettek maguknak kápolnát, templomot, mint saját házat.

Az itt élő utódok ma már nem beszélnek magyarul, de szívükben kötődnek még az óhazához, magyar származásukhoz. A magyar sírkövek kapcsán az előadó Márai Sándor szavait idézte a Halotti beszédből: „…és lehull nevedről az ékezet.“

Magyarországról a tömeges kivándorlás az 1880-as években kezdődött, 1905 és 1907 között érte el a csúcspontját, majd az I. világháború kitöréséig csökkent. A kivándorlás mértéke szorosan összefüggött Magyarország gazdasági adottságaival, valamint az Egyesült Államok és Kanada gazdasági fejlődésének munkaerőigényével és belpolitikai helyzetével. „…s kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk” írja József Attila Hazám c. versében.

Dr. Tóth Gergely vallja, hogy mindezek megőrzése és hozzáférhetővé tétele szükséges ahhoz, hogy az elmúlt száz év ne tűnjön el nyomtalanul a tanya, és a falu közösségi emlékezetéből, hogy a következő generációk számára kézzelfogható legyen ez a „csak” száz év. Valószínűleg eddig is sok feleslegesnek vélt papírtól, fényképtől és egyéb dokumentumtól szabadultak meg az emberek, értéktelennek tartva azokat, de nagy valószínűséggel még rejtőzködik jó néhány a fiókok aljában, szekrények rejtekében.

Ma a diaszpóra fontosabb központjaiban, a nagyvárosokban működnek magyar iskolák, egyházi és világi közösségek – emelte ki az előadó a jelenkorhoz érve a történelmi visszatekintésben.

Dr. Tóth Gergely honlapján, a www.magyarnegyed.com-on a jövőben 60-65.000 képpel ismerkedhetnek meg az érdeklődők.

Az előadás végén Smuk András érdekességképpen fűzte hozzá, hogy a soproni erdészeti főiskola tanárostul, diákostul Vancouverbe került és ott folytatták a tanítást.

Fotók: Czyzyk László