A magyar kultúra napját 1989 óta minden év január 22-én ünnepeljük, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le a Himnusz kéziratát. A bécsi Collegium Hungaricum idén is színes, összművészeti programmal várta az érdeklődőket a Himnusz születésének napján. A műsort „Magyar kultúra határon innen és túl” címmel a határon túli magyarság tematikájára fűzték fel; írókat, művészeket, tudósokat, divattervezőket hívtak meg különböző Magyarország határain túli településekről.
A résztvevőket, az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala, az AMAPED, az “Europa”-Club, a Club Pannonia, a Délibáb, a Magyar Iskola Egyesület, a Magyar Kultúra Baráti Köre és további ausztriai magyar egyesületek megjelent vezetőit Molnár Mária, a bécsi Collegium Hungaricum igazgatója köszöntötte, majd Dr. Radics Éva, a grazi Zeneművészeti Egyetem nyugalmazott tanára burgenlandi zeneszerzőkről tartott előadást, akik osztrák-magyar vonatkozásaik révén összekötötték a régió kultúráját, szellemiségét. Kitért arra is, hogy kisebbségben milyen nehéz megőrizni a kultúrát. 
Az est folytatásaként a pozsonyi születésű Dohnányi Ernő Intermezzo című darabját Miskei László adta elő zongorán, majd ezt követően Orbán János Dénes, József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja-díjas író, költő, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia vezetője tartott ünnepi beszédet, és pódiumbeszélgetés következett az Előretolt Helyőrség Íróakadémia székely íróival.
Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia a Kárpát-medencei Tehetséggondozó első nagyszabású tehetségkutató és tehetséggondozó projektje, melynek elsődleges célja az esélyegyenlőség megteremtése, a távolságok áthidalása, valamint a szociális helyzetből adódó akadályok legyűrése. Az Íróakadémia bármely magyarlakta településről jelentkező tehetségnek megadja az esélyt és a lehetőséget, hogy megvalósíthassa elképzeléseit.
Orbán János Dénes a magyar kultúra napja alkalmából kiemelte, hogy a Himnusz mindenkié, aki magyarnak érzi magát, és, hogy bár az országnak vannak határai, a nemzetnek nincsenek. Jókai Mórról is beszélt, akit a magyar próza géniuszának nevezett, és háláját fejezte ki a magyar nyelvi és történelmi tudásért, amit a műveiből szerzett.A rövid bevezetőt követően a meghívott székely írók, költők, az egyszerre lázadó és hagyományőrző nemzedék tagjai bemutatták néhány művüket.
Sántha Attila, erdélyi magyar költő, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának volt elnöke 21 év munkáját, az 5200 szót tartalmazó Székely szótárat prezentálta, amelyben minden egyes szóhoz tartozik magyarázat és rövid autentikus székely szöveg is.
Molnár Vilmos, József Attila-díjas csíkszeredai író, a Székelyföld folyóirat szerkesztője, a csűrcsavaros írások mestere kiemelte, hogyha nyitott szemmel járunk, hétköznapi csodákat láthatunk, ezzel kapcsolatban olvasott fel egy érdekes történetet.
Demeter Szilárd, erdélyi író Kéket kékért című könyve Székelyföld sötétebb, szürreális oldalát mutatja be, a végén szintén rövid történeteken keresztül magyarázza a székely szavakat, ezek közül a szövegek közül hallhattunk egyet.
Végül Muszka Sándor, kézdivásárhelyi magyar költő, író két igazán humoros székely történetet adott elő.
A színes műsort követő fogadásra bőven születtek az estével kapcsolatos élmények, melyeket megoszthattak egymással a résztvevők.
Szöveg és fotó: Fazekas Csilla
