Az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala egyik fontos tagegyesületének vezetőjével, Király Andreával beszélgettem, aki a Collegium Hungaricum épületében működő Bécsi Magyar Iskolaegyesületet igazgatja. A Kerekasztal ösztöndíjasaként beszélgettem az igazgató asszonnyal, ami egyben egy közös útkeresés volt ahhoz is, hogy milyen lehetőségeink vannak az együttműködésre.
Az intézményt 1926. december 26-án alapították. Erre emlékezve az elmúlt év decemberében a Magyar Nagykövetség segítségével ünnepséget rendeztek a 90 éves jubileum alkalmából.
Az iskola fő tevékenysége az oktatás, amelyben jelenleg háromszáz diák vesz részt. Ennek két része van. Egyrészt működtetnek egy nyelviskolát, ahol magyart, németet és angolt oktatnak, mint idegen nyelvet. Komoly képzésről beszélhetünk, hiszen tíz szintet különböztetnek meg, és ennek megfelelően fejlődhetnek a tanulók. Az ebből származó bevétel teszi lehetővé a másik tevékenység, a Bécsben élő magyar származású gyermekek oktatását. Ebben az iskolai képzésben olyan egyébként magyar anyanyelvű gyermekek tanítását vállalják fel, akik bár eltérő szinten ismerik a magyar nyelvet, de nekik is és szüleiknek is fontos, hogy azt tovább ápolják és fejlesszék. Bölcsődés kortól érettségiig tudnak biztosítani oktatást mindenkinek. Az egészen kicsik számára vannak bölcsődés és délutáni óvodás foglalkozások is. Működtetnek magyar – német kétnyelvű óvodai csoportot is, együtt a cseh Komensky Iskolaegyesülettel, valamint egy napközis óvodai csoportot, ami hagyományosan reggeltől délutánig tart. Egészen a hatodikos korcsoportig működik az osztályonkénti bontás, azonban az ennél idősebb gyerekek már vegyes korcsoportban tanulnak, hisz számukra már egyre több a saját iskolai elfoglaltság. Emellett lehetőség van arra, hogy részt vegyenek történelmi és földrajzi foglalkozásokon, amelyek nagyon népszerű honismereti órák.
Zenei foglalkozásokat is kínálnak az egész pici gyermekeknek, ahol természetesen cél az is, hogy a szülők illetve a nagyszülők is megtanulhassák a mondókákat, verseket, dalokat és ritmikus gyakorlatokat, hogy aztán otthon, közösen gyakorolhassák azokat a gyerekekkel.
Délutánonként, egy kétnyelvű napközi is működik. Itt a gyerekek összetétele nagyon változó, hiszen vannak újonnan Bécsbe költözött családok, akiknél a cél az, hogy a német nyelvtudásukon fejlesszenek. Ez a létszám általában a csoport felét teszi ki. A csoport másik felének pedig a magyar nyelvtudás a fontos. Ezeknél a gyerekeknél gyakori példa az, hogy csak az egyik szülő magyar, így ezért a család közös nyelve igen változó. Gyakori a francia, lengyel vagy angol és csak a legritkább esetben a német. A gyakorlat azt mutatja, hogy amennyiben a családban az édesapa magyar, akkor ők ragaszkodnak ahhoz, hogy a gyermekek részt vegyenek ezeken az órákon, mivel ők kevesebbet tartózkodnak otthon, így kevesebb lehetőségük van átadni a nyelvismeretet.
Az igazgató asszony elmondta, hogy a felnőtt kurzusokon sok olyan apukát találunk, aki azért jön tanulni, hogy mire megszületik a gyermeke, addigra tudjon valamennyire magyarul. Közülük sokaknak sikerül is elsajátítani a nyelvet, és a későbbiekben legalább olyan szinten beszélik azt, mint gyermekeik. Talán ezt sokan furcsának találják, és magyarországi szemszögből nézve szinte elképzelhetetlen, hogy ez működik, de sok olyan esettel találkozhatunk, ahol az apukáka egy jó német tudással, a saját francia, vagy spanyol anyanyelvük mellett azért is erőfeszítéseket tesznek, hogy a magyart is megtanulja. És bár megfigyelhető, hogy nem minden esetben a legkvalifikáltabb szülők élnek ezzel a lehetőséggel, de egy bizonyos képzetstég illetve intelligencia megléte figyelhető meg. Sok esetben, ha valamilyen okból a szülő kiesik a tanulásból, bevett gyakorlat, hogy a gyermekek mellé magyar anyanyelvű babysittert fogadnak fel, ezzel is megtámogatva a nyelvtanulást.
Azonban nem csak olyan családoknál játszik a nyelvi képzés fontos szerepet ahol az egyik szülő magyar. A kilencvenes évek elején ugyanis sok osztrák állampolgár vásárolt ingatlant Magyarország nyugati határvidékén. Itt a legkézenfekvőbb megoldás, hogy gyermekeiknek megtaníttatják a magyar nyelvet. Melléjük a szülők szintén sok esetben magyarul beszélő babysittert szerződtetnek, és amikor elérik az iskolás kort, akkor őket is beíratják a Bécsi Magyar Iskolaegyesület képzésire, ahol aztán úgy tanulják a magyar nyelvet, mintha az az anyanyelvük lenne.
Az iskola a Collegium Hungaricumtól bérli a helységeit, és a működéshez a bécsi Bundeskanzleramnt járul hozzá, illetve a magyar állam a Bethlen Gábor Alap révén segíti az intézményt. Több uniós pályázatuk fut, amit partnerségben más intézményekkel adtak be. A pályázati lehetőségeket folyamatos figyelemmel kísérik, azonban a tevékenységüknek megfelelő lehetőségek száma nagyon lecsökkent. Ez az a terület, ahol együttműködésre és segítségre számítanak a Kerekasztallal, akár az ösztöndíjasok által, akár más segítséggel, hogy lehetőségük nyíljon sikeres pályázatok beadására. Emellett szeretnének olyan egyéb programokat szervezni, melyek nem csak az iskola presztízsét emelnék, hanem hosszútávon biztosíthatnák a stabil és gondtalan működtetést is.
Az iskola igazgatónője fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a rendezvényeik szervezésében nagy segítséget jelent, amikor a Kerekasztal két tagegyesületének vezetői mellé állnak. Ezek a Délibáb és a Napraforgók táncegyüttes, akikre számos alkalommal számíthatott abban, hogy az ünnepségeiken minden díjazás nélkül vettek részt.
Az iskoláról bővebben a következő linken olvashatnak: http://www.ungarischlernen.at/
