November 12-én, szombaton, délután három órától ökumenikus imaórát, az ’56-os forradalom 60. emlékévének alkalmából pedig koszorúzást szervezett a bécsi „Europa”-Club Bad Deutsch Altenburgban/Németóváron a Mária templomban és az ’56-os emlékhelynél. A rendezvényen több ausztriai magyar egyesület vezetője is részt vett. A megemlékezésre Bécsből külön busz indult.
Németóvár az osztrák, magyar és szlovák hármas határ, így az ausztriai, a felvidéki és az anyaországi magyarok ezen a helyen emlékeznek meg közösen minden év novemberének első hetében az 1956-os forradalomról. A németóvári Mária templomot István király idejében alapították – 1028-ban –, ez a terület akkor Szent István birtoka volt. Az 1956-os emigránsok közül néhányan a templom melletti temetőbe temetkeztek, és ott található az ausztriai magyarok szimbolikus sírja is. 1959 óta ápolta ezt a szimbolikus nyughelyet egy egyesület, ám annak megszűnése után egy időre feledésbe merült ez a zarándokhely. A hagyományt 2004-ben az „Europa”-Club élesztette újjá. Az ausztriai, a felvidéki és a magyarországi magyarokkal közösen azóta minden évben megkoszorúzzák a sír mellé felállított kopjafát, így emlékezve a hazájuktól távol nyugvó magyarokra.
A megemlékezés Dr. Smuk András, az „Europa”-Club elnökének köszöntőjével kezdődött, majd Németóvár polgármestere, Wallowitsch Hans üdvözölte a megemlékezőket. Ezt követően ökumenikus imaórára került sor, melyet Molnár Tamás pozsonyi katolikus pap, Karvanszky Mónika bécsi református lelkész és Kiss Miklós evangélikus esperes (Mosonmagyaróvár) tartottak. A megemlékezésen, valamint az imaórán közreműködött a Lébényi Liszt Ferenc Vegyeskar Szombathelyi Szaniszló karnagy és Koháry Ferenc evangélikus lelkész vezetésével, valamint Petrás Mária, Príma Primissima díjas népdalénekes. Döbrentei Kornél költő ünnepi megemlékező beszédet mondott.
A kopjafa előtt – a Miatyánk után – koszorúkat, virágokat és égő mécseseket helyeztek el a jelen lévők. A koszorúzást a Szózat zárta.
A rendezvény után fogadás kezdődött, amelyen kötetlenebb formában folytatódott a múltidézés.
Szöveg és fotó: Miklós Tünde