Még Edgar Allan Poe is…. (jegyzet)

Felteheti a kérdést a Kedves Hírlevél-Olvasó: mármost miféle kapcsolata volt a magyar néppel a neves amerikai szerzőnek, Edgar Allan Poenak? Nos, erre mi szerkesztők annyit válaszolhatunk, hogy noha Poe (az eddigi kutatások szerint!) soha nem járt Magyarországon (Európán belül is biztosan csak Angliában), azonban még ő sem tudta elkerülni azt, hogy ne szerepeltesse a Kárpát-medencét minimum egy novellájában. E műnek Metzgerstein a címe.
S túl egyébként azon, hogy e sorok írójának egyik kedvenc 19. századi, külföldi szerzője az elbeszélés és a novella műfajának eme világirodalmi szintű képviselője, meg kell említenünk azt a tényt is, hogy Poenak, aki egyben költő is volt, a Holló c. versét a magyar irodalomnak minimum három nagy alakja ültette át anyanyelvünkre: Tóth Árpád, Babits Mihály és Kosztolányi Dezső. Az iskolai szöveggyűjtemények általában Tóth Árpád mesteri fordítását szokták magukban foglalni. (Aki próbált már rímekben gazdag verset átültetni magyarra, az tudja, hogy az sok mindennek titulálható, de könnyű feladatnak semmiképpen.) Érdekességképpen közöljük az első strófát:

A holló
(Tóth Árpád fordítása)
Egyszer egy bús éjféltájon, míg borongtam zsongva, fájón,
S furcsa könyvek altatgattak, holt mesékből vén bazár,
Lankadt főm már le-ledobbant, mikor ím valami koppant,
Künn az ajtón, mintha roppant halkan roppanna a zár.
“Vendég lesz az”, így tünődtem, “azért roppan künn a zár,
Az lesz, más ki lenne már?”

Mint tudjuk, a XX. századi magyar költészet nagyjai közül jónéhányan tekintélyes fordításirodalmat is hátrahagytak, jóllehet a korábbi évszázadok jelentős magyar író- és költőszemélyiségei is jócskán kitettek magukért e téren. Bizton állíthatjuk, hogy fordításaik minősége nem marad el saját műveikétől.
A szerzőt illetően hozzá szeretnénk tenni, hogy Poe 1849-ben bekövetkezett halála után lett híres, kivált Franciaországban (később persze mindenhol). Művein a romantika művészeti jellemzői érhetők tetten, ezenkívül erőteljes európai hatás érezhető rajtuk, hiszen az író novellái közül számos Párizsban (pl. Az elcsent levél), Angliában (pl. William Wilson), Olaszországban (pl. Egy hordó amontilladó) és Norvégiában (pl. A Maelström poklában) játszódik.