A Kinizsi-vár Nagyvázsonyban, Veszprém megyében található, Tapolca és a megyeszékhely között, mintegy 16 km-re a Balatontól. A település az Eger-patak mellett fekszik, a Balatonfelvidéki Nemzeti Park közelében, az erdőkben gazdag Bakony délnyugati részén.

Nem tudjuk, hogy az erődítményt mikor építették, a róla szóló első írásos források a 15. század közepén keletkeztek. Akkoriban a falu a Vezsenyi-családhoz tartozott. Annyi bizonyos, hogy Mátyás király 1472-ben a várat tartozékaival együtt Kinizsi Pálnak adományozta a különböző királyi hadjáratokban tanúsított bátorságáért.

A vár fő feladata a Buda és Róma közötti borostyánút védelme és ellenőrzése volt, ugyanis az út keresztezte a várhoz tartozó területet. Egyébként a várat – az akkori szokásokkal ellentétben – egy völgyben és nem dombon vagy hegyen építették fel.

Kinizsi Pál várúrsága idején az erődöt többször bővítették, megerősítették. Tornya egy középkori gótikus lakótorony, amely, más nyugat-magyarországi várakkal összehasonlítva jó állapotban van: négyszögletes és ötemeletes, 30 méter magas és hozzávetőlegesen 12 m széles. A falak alul két méter szélesek, felül, a tetejénél 1 méteresek. 

A vár legerősebb része a kapu fölötti kisebb torony, a falakon pedig számos lőrés látható. A várárokban található egy bővízű forrás, amely az erőd vízellátását biztosította.
A 16. századtól a vár a Zichy-családhoz tartozott. Amikor később a törökök elfoglalták Veszprémet, a Kinizsi-vár vesztett jelentőségéből. A romokkal kapcsolatos ásatások és az erőd pontos történetének a kutatása 1955-ben kezdődött.
Manapság a Kinizsi-napok keretében nyáron lovagi játékokat rendeznek a vár mellett, amelyekre sok turista szokott ellátogatni. A játékokon kívül van középkori piac, íjászat, kovács- és fazekasbemutatók, ezenkívül lehetőség van népművészeti termékeket venni és még pisztrángot is fogyasztani a várhoz közeli csárdában. Itt következzen egy rövid életrajz Kinizsi Pálról, hiszen személye a vár történetének fontos részét képezi.

Kinizsi Pál 1430-1440 körül született, és szakmájára nézve molnár volt. A Kinizsi-család szerb származású, eredeti nevük Brankovics. Egy legenda szerint Kinizsi édesapja is molnár volt, és Hunyadi János seregében harcolt a törökök ellen (tehát 1456, azaz Hunyadi János halála előtt.)
Amikor Mátyás király egy alkalommal úton volt és megszomjazott, a fiatal molnár az italt egy malomkövön szolgálta fel neki. A királyt ez annyira megdöbbentette, hogy rögtön katonájává tette Kinizsit. Később apjához hasonlóan ő is elkezdett a király seregében harcolni és végül kimagasló bátorságáért léptették elő. 
Egy királyi rendelet szerint Máramaros főispánja lett. A hagyomány szerint 1468-as morvai hadjáratban bukkan fel Magyar Balázs alparancsnokaként.  
A következő években Korvin Mátyás több nyugati hadjáratában részt vett. 1479. október 13-án mesemmisítette a Kenyérmezőn (a mai Románia területén) Báthori Istvánnal együtt a török erőket, amelyek Erdélyt támadták meg.

Erre a király Kinizsinek ajándékozta Somló várát is, és ugyanebben az évben házasodott meg a honvédő Magyar Benignával, parancsnokának, Magyar Balázsnak a leányával.
1481-től kezdve a király rábízta Kinizsire Magyarország déli várainak védelmlét. Ebben az időben lett temesi ispán, és ebben a minőségben harcolt csapataival a török ellen Szerbiában. 1482-ben, Szendrő mellett ismét győzelmet aratott felettük.  
Eközben Nagyvázsonyban alapított egy pálos kolostort, és ennek révén a település kulturális centrummá vált.  
A kolostor stílusa gótikus volt, ám a várat és a palotát reneszánsz elemekkel díszítették. A kolostor romjai is megtekinthetők ma Nagyvázsonyban.
Miután Mátyás király meghalt, Kinizsi II. Ulászló udvari pártjának vezetője lett. 1490-ben I. Miksa német-római császár megtámadta a magyar királyságot, és elfoglalta pl. Nagyvázsony várát is. Kinizsi azonban visszafoglalt a saját otthonát.

Ugyanabban az évben Kinizsi Szombathely és Veszprém várát is visszafoglalta, melyeket I. Miksa korábban ostrommal vett be. 1492-ben a nándorfehérvári, szabácsi és szörényi csatákban győzött a török ellen, majd a Száva mellett verte szét a fosztogató fekete sereget.
Az 1494-es évben, miután szélütést kapott, betegen vezette a hadműveleteket Szendrő vára ellen, melyet időközben elfoglalt a török, azonban Kinizsi az ostrom folyamán, november 24-én, Szent Kelemen falvában halt meg. 

Miután katonái a holttestét visszavitték Nagyvázsonyba, Kinizsi Pált a vár kápolnájában temették el. Sírköve vörös márványból volt.
 

Források:  

Dippold Pál: A vár, ahol Kinizsi Pál lakott

Ungarrisches Digitalisches Nationalarchiv

http://mandarchiv.hu/cikk/490/Nagyvazsony_ahol_Kinizsi_Pal_lakott

die offizielle Webseite der Burg – A Kinizsi-vár weblapja: www.kinizsivar.hu

die offizielle Webseite der Gemeinde Nagyvázsony – Nagyvázsony hivatalos oldala : (Quelle der Bilder – a képek forrása): www.nagyvazsony.hu

Szabolcs ottó – Závodszky Géza: Wer ist wer in der Geschichte, Verlag Laude, Budapest, 1996 (Ki kicsoda a történelemben, Laude Kiadó, Budapest, 1996)       

Tarján M. Tamás: 1494. november 24. – Kinizsi Pál halála
(Kalendárium – Kinizsi Pál halála – Der Tod von Pál Kinizsi)

Rubicon, történelmi folyóirat – geschichtliche Zeitschrift 

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1494_november_24_kinizsi_pal_halala/