Sztárai Mihály valószínűleg Észak-Magyarországon született. Tanulmányait Sárospatakon kezdte el, azokat Pandau-ban (Padovában) folytatta, majd ferences szerzetes lett. 1528 környékén elhagyta a rendjét és a protestantizmusra tért át. A reformáció eszméit először Sárospatakon terjesztette, majd a baranyai Lug (Laskó) lelkésze lett. Sztárai Mihály volt a legnagyobb tiszteletnek örvendő protestáns prédikátor Szlavóniában és Baranyában. 1544-től [laskói időszakának kezdetétől] egészen 1551-ig összesen mintegy 120 protestáns gyülekezetet alapított Később több magyarországi templomban teljesített lelkészi szolgálatot: Gyulán [1563-ban – a szerk.], Tolna megyében és Pápán. Ez utóbbi településen hunyt el.

Sztárai kiemelkedő író volt. Zsoltárparafrázisokat valamint bibliai és egyháztörténeti munkákat publikált. Számos egyházi éneket is alkotott, valamint ő vezette be a zsoltárok istentiszteleteken való eléneklését. Néhány dal, melyeket a zsoltárokra komponált, a mai napig megtalálható a horvát és magyar református énekeskönyvekben. Részt vett a sárospataki lelkészi szeminárium megalapításában. Ugyancsak ő volt az első, aki magyar nyelven drámákat írt.

Kiegészítés a Ki kicsoda a történelemben (Budapest, 1996, Laude kiadó) c. kötetből:

Egyes források szerint Sztárai Mihály 1553 – 1558 között volt esperes Tolnában, majd 1564-ben visszatért tanulmányainak helyszínére, Sárospatakra, ahol prédikátorként működött 1568-ig. Az 1560-as években írt zsoltárparafrázisai közül 16 maradt fenn, ezenkívül elbeszélő és gyülekezeti költeményeket is írt.