Édesapja Perényi István volt. Fiai Perényi Péter, aki 1526 után nagy szerepet játszott és aki később temesi ispán lett, illetve Ferenc voltak. Mindkettő fiú részt vett a mohácsi csatában, Ferenc el is esett. 

Perényi Imre 1498-ban II. Ulászló király (uralk. 1490 – 1516)  főasztalnokmestere lett. 1504-ben Szatmáry György kancellár segítségével nádori rangra emelkedett. Tevékenysége során az udvari párt egyik vezetője volt. Az 1505-ös országgyűlésen ellenezte az idegen uralkodók    megválasztását tiltó határozatot, ám azt később aláírta.

1506. február 22-én a király érdemei elismeréseként neki ajándékozta Füzér várát és tartozékait. 1509-ben a király távollétében teljhatalmú kormányzóként irányította a Magyar Királyságot. Az 1512-13-as években rövid ideig Beriszló Péterrel együtt a horvát báni címet is viselte, majd úgyszintén 1513-ban Szapolyai Jánossal egyetemben országos főkapitánnyá választották. 

1515-ben kiemelkedő szerepet játszott az Ulászló király és Miksa császár közötti egyezség létrehozásában, amely biztosítani szándékozott a Habsburgok örökösödését. 1517-ben a császártól hercegi címet kapott. 

Az 500 évvel ezelőtt lejátszódott Doppelhochzeit-ra (a Habsburg-Jagelló esküvőre) való megemlékezésül egy sor érdekes kiállítást tartanak idén Bécsben.

Források: 
– Szabolcs Ottó – Závodszky Géza: Ki kicsoda a történelemben, Budapest, 1996, Laude Kiadó
– Múlt-kor történelmi magazin: 2004. szeptember 13. (online kiadás)

Képforrások: 

– Perényi Imre portréja 1504-ből. kép forrása: hu.wikipedia.org 

– Albrecht Dürer: ‘Doppelhochzeit’, a (Habsburg-Jagelló) esküvő, Bécsben, 1515