"Az értékadó pedagógia - a magyaroktatás kihívásai a diaszpórában“ konferencia az AMAPED közreműködésével

Az UMIZ - Imre Samu Nyelvi Intézet, az Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesülete és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet szervezésében került megrendezésre november 22-én „Az értékadó pedagógia - a magyaroktatás kihívásai a diaszpórában“ című konferencia Magyarország Bécsi Nagykövetségén.

A rendezvényt Bóta Zsolt követ, a Bécsi Magyar Nagykövetség első beosztottja nyitotta meg, szavaival a magyar nyelv szépségét és megőrzésének fontosságát hangsúlyozta. Kocsis Károly akadémikus, a MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának tagja köszöntőjében kitért a diaszpórában élő magyarság számának hihetetlenül gyors növekedésére, valamint arra, hogy a magyar nyelv mennyire meghatározó eleme a nemzeti öntudatunknak. Bali János a Nemzetstratégiai Kutatóintézet kutatási, stratégiai és koordinációs igazgatója köszöntő beszédében azt emelte ki, hogy milyen szerepe van a nemzeti öntudatnak és identitásnak. Kitért annak az okaira is, hogy miért nem volt fontos korábban a diaszpóra, és miért lett az anyaország számára fontos a 2.5 millió diaszpórában élő Magyar. A köszöntők sorát Szoták Szilvia, az UMIZ - Imre Samu Nyelvi Intézet igazgatója zárta szavaival.

A konferencia első előadójaként Pelcz Katalin tartott előadást a magyaroktatás kihívásairól, reális céljairól és buktatóiról, valamint a gyakorlatorientáltságról. Pelcz Katalin kolléganőjével, Szita Szilviával írta meg a MagyarOK magyar nyelvkönyvcsaládot.

Seidler Andrea, a Bécsi Egyetem Finnugor Tanszékének professzora a Hungarológia helyzetéről beszélt Európában, különösen kiemelve Bécset. Hungarológia képzés Bécsben BA és MA szinten is elérhető, elérhető emellett magyar tanári és irodalom szak is a bécsi egyetemen. Seidler Andrea elemezte, hogyan alakult az elmúlt években a különböző évfolyamok létszáma, valamint nyelvi összetettsége. Kovács-Pifka Péter az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (EMET) főigazgató-helyettese a „Járd végig“ című projektet mutatta be a konferencia résztvevőinek. A program lehetőséget biztosít a Kárpát-medence országaiban élő pedagógusoknak  továbbképzésekre, valamint 14-15 éves külhoni diákok számára többnapos utazásokra az anyaország minden megyéjébe. Az előadássorozat Nádor Orsolya, a Károli Gáspár Református Egyetem professzorának előadásával folytatódott, aki a MID-tanárképzés lehetőségeiről, felelősségéről, és nehézségeiről számolt be. A Károli Gáspár Református Egyetem a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolával alakított ki együttműködést, akiket a lehetőségeikhez mérten támogatják. Nádor Orsolyától Molnár Gergely, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet osztályvezetője vette át a szót, aki az NSKI diaszpórastratégiájának alapvető elveit ismertette. Szoták Szilvia, az UMIZ - Imre Samu Nyelvi Intézet elnöke utolsó előadóként lépett a résztvevők elé, és kitért az anyanyelv, származási nyelv és az idegennyelv viszonyára, valamint a nyelvi tervezésre a diaszpórában.

Az ebédszünetet követően egy kerekasztal beszélgetésre került sor, ahol olyan kérdésekre keresték a választ a konferencia szervezői, előadói és résztvevő pedagógusai, hogy mit jelent a származási nyelv, szükséges-e a digitális tananyag, valamint használható-e a Magyarországon történő oktatásra szánt tananyag, valamint milyen nyelvstratégiák váltak be a diaszpórában történő oktatásban. A beszélgetésen bemutatta szervezetét Hubai Marianna (Birminghami Magyar Tanoda), Hollstein Barbara és Gyemó-Koller Marianna (Lingua Hungarica Lehrerverein, Frankfurt), Dabizs Mercédesz (Cote d'Azur-i Francia Magyar Egyesület), Mentsik Szilvia (AMAPED- Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesülete), valamint Kladek Antal Mónika (Felső Ausztriai Hétvégi Magyar Iskola és Óvoda).

A konferencia egyik alapvető célja volt, hogy bemutassa a különböző külhoni, diaszpórában működő magyar oktatással foglalkozó szervezetek mindennapos problémáit, küzdelmeit, valamint azokat az erősségeket, amelyek kiválóan tudnak működni a helyi közösségekben is.

 

Szeptember-November 2019,