Vitéz János, Pannónia fénye

Dr. Prokopp Mária, művészettörténész, egyetemi tanár volt az „Europa”-Club vendége április 9-én a bécsi Collegium Hungaricumban. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem professzor emeritusa Vitéz János esztergomi érsekről, a reneszánsz magyar kultúra és tudomány egyik legfontosabb személyiségéről tartott előadást.

Dr. Prokopp Mária nem először járt a bécsi magyarok között, és mint mondja, mindig szívesen jön. Elsőként Ifj. Bertényi Iván történész, a bécsi Collegium Hungaricum tudományos igazgatóhelyettese köszöntötte az idén 80 éves előadót, majd Dr. Smuk András, az „Europa”-Club elnöke is mondott néhány elismerő szót munkásságáról és személyes élményeiket is felvillantotta.

Dr. Prokopp Mária humorral fűszerezve köszönte meg a bevezetést. Előadásában számos történelmi, illetve művészettörténeti összefüggésre mutatott rá. Megjegyezte, milyen jelentős dolog az, hogy Szent István királyunk egyházilag is független államot alapított önálló érsekséggel. A művészettörténész előadásában nagy hangsúlyt fektetett a reneszánsz kori nevelés, könyvtár, könyvekhez, tudományokhoz való hozzáférés jelentőségének kiemelésére is. Festményeket elemzett, hasonlított össze.

Janus Pannonius nevét Európa-szerte ismerték. Költészetének anyaga, nyelve és hangulata az olasz humanizmus talajából nőtt ki. Verseinek világképe a humanizmus szellemében alakult ki. Költészetében a vallásos eszmék helyett megjelenik Magyarországon, s azonnal európai színvonalon a reneszánsz gondolkodás és életérzés. Nagyra értékeli a földi életet, a békét, a kultúrát, a természetet és a költői halhatatlanságot.

Hunyadi Mátyás magyar trónra kerülés után Janust hazahívták rokonai, egyenesen az udvarba; mert az új ország építéséhez jól képzett emberek kellettek. Katalin királyné tanítója, majd királyi kancellár, azaz az udvari hivatalok vezetője lett; rokona, Vitéz János bíboros, prímás esztergomi érsek pedig nemcsak az egyház hazai vezetőjévé, hanem Mátyás uralkodásának korai éveiben a király legfőbb tanácsosává – Mátyás után az ország második emberévé és a politika jelentős irányítójává – vált. Mátyásnak szüksége volt arra, hogy az egyház feltétlenül mellette legyen központosító politikájában, ezért a püspökségek élére legmegbízhatóbb híveit állította. Így lett Vitéz kinevezése után Janus Pannonius pécsi püspök II. Vitéz János néven.

Vitéz János Hunyadi Mátyás kancellárja, esztergomi érsek volt, akit egész Európában a humanizmus, a kultúra fényének tartottak. Számos olasz és német kapcsolattal rendelkezett, kulturális mecénásként többek között külföldi művek lefordítását is támogatta. Alakja és életműve rávilágít arra a tévhitre is, hogy a reneszánsz külföldi hatásra jelent meg a Magyar Királyságban. Ezzel szemben, mint az az előadásból is kiderült, az újjászületés párhuzamosan jelent meg Magyarországon és a többi európai kulturális központban. Így pedig a magyar és más reneszánszok közt is szerves kapcsolat jöhetett létre, amely során - épp Vitéz Jánosnak köszönhetően - magyar hatások is érték a kor más kulturális központjait.

Március-Május 2019,