Március-Május 2019

PDF - HU PDF - DE

Idén immár 7. alkalommal szervezte meg a Délibáb Bécsi Magyar Kultúregyesület a Nemzetközi Néptáncfesztivált az osztrák fővárosban május 18-án. A színes rendezvényen ismét nemcsak magyar, hanem osztrák, horvát, bolgár és nicaraguai nemzetiségű tánccsoportok is felléptek a tizedik kerületi Haus der Begegnung-ban. Öt gyermek- és kilenc felnőtt néptánccsoport, valamint három zenekar szórakoztatta a közönséget.

 

Idén immár 7. alkalommal szervezte meg a Délibáb Bécsi Magyar Kultúregyesület a Nemzetközi Néptáncfesztivált az osztrák fővárosban május 18-án. A színes rendezvényen ismét nemcsak magyar, hanem osztrák, horvát, bolgár és nicaraguai nemzetiségű tánccsoportok is felléptek a tizedik kerületi Haus der Begegnung-ban. Öt gyermek- és kilenc felnőtt néptánccsoport, valamint három zenekar szórakoztatta a közönséget.

A hetedik alkalommal megszervezett fergeteges hangulatú fesztivál célja az volt, hogy bemutassa a tánckultúra sokszínűségét. A rendezvényt eredetileg magyar csoportok találkozójának szervezték, de idővel szélesre tárták a kapukat minden nemzetiség előtt. A Délibáb hitvallása szerint ugyanis a tánc összehozza az embereket - mondta Kilyénfalvi Gábor, a Délibáb művészeti vezetője, a rendezvény főszervezője az ORF-nek.

Kora délutántól a gyerekek léptek színpadra: a bécsi Szivárvány, a mosonmagyaróvári Csalogató, a burgenlandi Szélforgók, a Cseperedők és a linzi Ne-felejts tánccsoportok. A kicsik fellépése után a kézműves foglalkozáson az érdeklődők kipróbálhattak különféle technikákat a Szabadművész Alapítvány jóvoltából és gyerektáncház is szerveződött.

     

     

     

Az esti műsort a Rézsarkantyú Citerazenekar és a Barka Népdalkör közös somogyi dalokból összeállított programja indította, majd következtek a bécsi Napraforgók, akik gömöri táncokat mutattak be. A néptánc fesztiválra évek óta visszajárnak a magyar tánccsoportok Linzből és Grácból is, az idén a Ne-felejts és a Kenderice Tánccsoport közösen lépett színpadra, két koreográfiát mutattak be. A soproni Testvériség Táncegyüttes a Sopron és környékbeli német nemzetiségű néptánc hagyományaiból válogatott és egy teljesen új koreográfiát hozott el Bécsbe. A műsorban bemutatkozott a burgenlandi-horvát Kolo Slavuj Néptáncegyüttes, a bolgár Kitka Egyesület és a nicaraguai Sacunjoche Tánccsoport is. A bécsi Tschuschenkapelle igazi balkán hangulatot varázsolt a rendezvényterembe, többen a közönség soraiból is táncra perdültek. A Délibáb néptánccsoport tagjai utolsóként léptek a színpadra.

     

     

     

     

     

A zenekarok körében a Fajkusz Banda magyar virtussal, a bécsi Tschuschenkapelle többek között roma, görög és makedón dallamokkal örvendeztette meg a közönséget, a Don Attila Band pedig ír zenével színesítette a programot.

A műsor végén táncházat szerveztek, így az érdeklődők nem csak megcsodálhatták, ki is próbálhatták a különböző nemzetek táncait.

A rendkívül sikeres fesztiválon több mint 200 fellépő, és az egész nap folyamán több mint 450 látogató volt.

A rendezvényen volt lehetőségem búcsút venni fogadószervezetemtől, az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztalától, illetve a Délibábtól, melynek Barka Népdalköréhez is csatlakoztam az ösztöndíj időtartama alatt. A Ha én rózsa volnék, a Piros szív, illetve a Nélküled című dalok eléneklésével köszöntem meg a kétszer kilenc hónapos élményeket, tapasztalatokat, kapcsolatokat és egyúttal kívánom, hogy a bécsi magyar közösség őrizze meg a kultúra, hagyományok, népzene, néptánc iránti szeretetét. Pap Péter gitáron kísért.

Szöveg: Fazekas Csilla

Fotók: Bánhelyi Fotó és Czyzyk László

Az „Europa”-Club meghívására Dr. Tóth Gergely, magyar emlékek kutatója „Magyarok Amerikában“ címmel tartott előadást május 16-án a bécsi Collegium Hungaricumban.

Az „Europa”-Club meghívására Dr. Tóth Gergely, magyar emlékek kutatója „Magyarok Amerikában“ címmel tartott előadást május 16-án a bécsi Collegium Hungaricumban.

Elsőként Smuk András, az „Europa”-Club elnöke üdvözölte a résztvevőket és kérte fel Dr. Tóth Gergelyt előadásának megtartására.

Bevezetőként Fazekas Csilla, a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa magyar dalokat énekelt, Pap Péter pedig gitáron kísérte. Fazekas Csilla, aki néhány nap múlva visszatér Magyarországra, a következő dalokkal búcsúzott az „Europa”-Club tagságától, és a bécsi magyaroktól: Ha én rózsa volnék, Piros szív és Nélküled.

Dr. Tóth Gergely jogász, lapszerkesztő és rádióriporter szenvedélye 2007 óta a magyar emigrációtörténet kutatása. Szabadidejében felkeresi az amerikai magyar közösségeket, interjúkat készít, de gyűjt nyomtatott anyagokat, fotókat is a tárgyi emlékekről, templomokról, emlékművekről, sírhelyekről, utcanevekről stb. Mivel a műemlékvédelem nem olyan fontos Amerikában, mint például Magyarországon, épületek és egész negyedek tűnhetnek el, a kutatás tehát versenyfutás az idővel - mondja. Archívumok, diaszpóra szervezetek, egyházak levéltárai számára gyűjt.

A 19. és 20. sz. fordulóján többnyire a bányák és a nehézipar vonzotta a magyar emigránsokat (kb. 1,5 millió főt) az USA-ba. Kanadában inkább a mezőgazdaságban dolgoztak, hiszen a kivándorlás fő oka a 19. sz. végén a földhiány volt.

     

     

Előadásában elsősorban kanadai vidéki gyűjtéseit mutatta be. Például Brit Kolumbia déli részén a Szent László borászatot, melyet a mai tulajdonos édesapja alapított. Alberta középső részén, Bashaw településen temetőt magyar sírkövekkel és egy kis kápolnát. Alberta déli részén, Cardstonban magyar telepesek Szent István kápolnáját és temetőjét. Dél Alberta, Milk River községében van egy régi magyar ház, amit már sajnos nem használnak. A kanadai magyarok kétharmada Saskatchewan állam közepén és déli részén telepedett le 1880-1920 között. Leask településen volt magyar baptista templom és temető. Wakaw településen Szent Teréz katolikus templomot építettek a magyarok és németek közösen. A Heritage múzeumban pedig magyar szőttesek, népviseletek, címeres papucs is van. St. Benedict falu egyik régi temetőjében szintén találhatók magyar feliratú sírkövek. Esterhazy faluban van egy magyar kőtemplom az 1930-as évekből, most történelmi emlékhely. Esterhazy malom is található ott és kanadai magyar újság az 1960-as évekből. A Prudhomme település Szent László temploma az első kanadai magyar templom volt, 1903-ban készült el, három emlékmű is található előtte.

Dr. Tóth Gergely kiemelte, hogy sok magyar emigráns számára nagyon fontos volt a hit anyanyelven való megélése. Így előfordult, hogy előbb építettek maguknak kápolnát, templomot, mint saját házat.

Az itt élő utódok ma már nem beszélnek magyarul, de szívükben kötődnek még az óhazához, magyar származásukhoz. A magyar sírkövek kapcsán az előadó Márai Sándor szavait idézte a Halotti beszédből: „...és lehull nevedről az ékezet.“

Magyarországról a tömeges kivándorlás az 1880-as években kezdődött, 1905 és 1907 között érte el a csúcspontját, majd az I. világháború kitöréséig csökkent. A kivándorlás mértéke szorosan összefüggött Magyarország gazdasági adottságaival, valamint az Egyesült Államok és Kanada gazdasági fejlődésének munkaerőigényével és belpolitikai helyzetével. „…s kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk” írja József Attila Hazám c. versében.

Dr. Tóth Gergely vallja, hogy mindezek megőrzése és hozzáférhetővé tétele szükséges ahhoz, hogy az elmúlt száz év ne tűnjön el nyomtalanul a tanya, és a falu közösségi emlékezetéből, hogy a következő generációk számára kézzelfogható legyen ez a „csak” száz év. Valószínűleg eddig is sok feleslegesnek vélt papírtól, fényképtől és egyéb dokumentumtól szabadultak meg az emberek, értéktelennek tartva azokat, de nagy valószínűséggel még rejtőzködik jó néhány a fiókok aljában, szekrények rejtekében.

Ma a diaszpóra fontosabb központjaiban, a nagyvárosokban működnek magyar iskolák, egyházi és világi közösségek – emelte ki az előadó a jelenkorhoz érve a történelmi visszatekintésben.

Dr. Tóth Gergely honlapján, a www.magyarnegyed.com-on a jövőben 60-65.000 képpel ismerkedhetnek meg az érdeklődők.

Az előadás végén Smuk András érdekességképpen fűzte hozzá, hogy a soproni erdészeti főiskola tanárostul, diákostul Vancouverbe került és ott folytatták a tanítást.

Fotók: Czyzyk László

Immár 4. alkalommal került sor május közepén a Bécsi Magyar Diáknapokra. A programok összeállítására most különös figyelmet fordítottak, mivel a BDE-VUS idén ünnepli 20 éves fennállását. 

Immár 4. alkalommal került sor május közepén a Bécsi Magyar Diáknapokra. A programok összeállítására most különös figyelmet fordítottak, mivel a BDE-VUS idén ünnepli 20 éves fennállását. Az MDE-t mint szervezetet az idén is különféle programok által ismertetik meg és népszerűsítik a diákok és egyetemisták körében.

A Diáknapok esti és délutáni programjait több hetes munka előzte meg. Az ötnapos eseménysorozatban kocsmatúrára, játékestre, dumaszínházra és különféle csapatjátékokra is sor került.

A Bécsi Magyar Diákok Egyesülete már több éve szorosan együtt is működik a bécsi magyar egyesületekkel. Ezeknek a kapcsolatoknak a fenntartása a jövőben is az egyik legfontosabb feladatok közé tartozik majd – mondja az Bécsi Magyar Diákok Egyesületének elnöke, Gyerák Csaba.

ORF

A Burgenlandi Magyar Kultúregyesület Pannon Kulináris sorozatában ezúttal nemcsak a magyaros ízek, hanem a magyar népdalok is a középpontban álltak. Május 11-én az „Alsóőri híres utca...“ mottóval Szabó Ernő bácsi kedvenc dalait énekelték együtt a vendégek a múzeum lugasában.

A Burgenlandi Magyar Kultúregyesület Pannon Kulináris sorozatában ezúttal nemcsak a magyaros ízek, hanem a magyar népdalok is a középpontban álltak. Május 11-én az „Alsóőri híres utca...“ mottóval Szabó Ernő bácsi kedvenc dalait énekelték együtt a vendégek a múzeum lugasában.

Szabó Ernő, az Alsóőri Otthon Egyesület alapítója és elnöke rengeteg népdalt tud, sok le sincs jegyezve, sokhoz kottája sincsen. Ha egyszer elkezd énekelni, kifogyhatatlan a repertoárja. „Ezt tudtuk róla itt az Őrvidéken és régóta terveztük, hogy szeretnénk egy kellemes délutánt vele eltölteni. Amíg ő nótázik, addig itt fől a bográcsgulyás, de tepertős pogácsa és sóskifli is került az asztalokra“, mondta el Seper Mariann szervező, a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület alelnöke.

A Pannon Kulináris sorozatot 2011-ben indította a BMKE, mely nagyon gyorsan vált sikeres, közkedvelt rendezvénysorozattá és elmaradhatatlan részét alkotja a kultúregyesület programjainak. „Nagyon sokszor főztünk már, befőztünk, sütöttünk itt helyben, meghívtuk a horvátokat, romákat is, hogy mutassák be konyhájukat. Ismételni nem akartunk, ezért újabb ötleteket kerestünk. Össze szerettük volna kötni a kultúrát és a gasztronómiát is, de ebben az évben kirándulást is tervezünk majd“, tette hozzá Seper Mariann.

     

     

Prascsaics Carmen, a BMKE munkatársa és egyben a Csörge Népzenekar oszlopos tagja vállalta el a feladatot, hogy Szabó bácsival kiválogat egy pár kedvenc dalt, lejegyzi és megpróbál kottát is írni hozzá. Ezeket egy kis nótásfüzetben kinyomtatták, melyet minden vendég kézbe kapott, így mindenki együtt énekelhetett a házigazdával.

A délután folyamán megtelt a múzeumház udvara, érkeztek vendégek Felsőőrből, Őriszigetről, Szombathelyről, együtt énekeltek fiatalok, idősek, Villányi Eszter harmonikán kísérte Ernő bácsit. A rendezvényt megtisztelte Ilyés Márton, a Burgenlandi Népdalegyesület/Burgenländisches Volksliedwerk elnökhelyettese is.

A magyaros gulyás bográcsban készült, Ungersböck-Kappel Eva magyar recept és jó tippek alapján készítette.

A Burgenlandi Magyar Kultúregyesület a 2019-es évre egy „Pannon Kulináris sorozat“ programfüzetet is kiadott, még három kulináris program vár idén az ínyencekre: szeptemberben családi kirándulást indítanak a soproni Harrer Csokoládéműhelybe, ősszel Alsóőrben tartanak gyógynövénytúrát Liszt Eveline vezetésével, november végén pedig már az ünnepekre készülve borkóstolóra hívnak.

ORF

Mint minden évben, idén is köszöntöttük május elején az édesanyákat, nagymamákat. Míg a magyar szokások szerint május első vasárnapján köszönjük meg édesanyánk felénk mutatott szeretetét, törődését, addig az osztrák szokások szerint május második vasárnapján köszöntjük őket. 

 

Mint minden évben, idén is köszöntöttük május elején az édesanyákat, nagymamákat. Míg a magyar szokások szerint május első vasárnapján köszönjük meg édesanyánk felénk mutatott szeretetét, törődését, addig az osztrák szokások szerint május második vasárnapján köszöntjük őket. Így tehát május első két hete lázas készülődéssel telt nálunk. Az AMAPED óvodásai és iskolásai szorgalmasan készültek a nagy alkalomra, ki verset tanult, ki pedig kézműveskedett.

Az egyes csoportok külön-külön, saját tanóráik keretein belül adták elő a betanult dalokat és verseket, valamint kedveskedtek valami aprósággal az édesanyáknak, nagymamáknak.

     

     

     

     

     

Szöveg és fotók: Farkas Dorina

Május 13-án, hétfőn 16 órától köszöntötték az édesanyákat és a nagymamákat a Bécsi Magyar Iskolaegyesület diákjai. Ausztriában ugyanis május második vasárnapján, 12-én ünnepelték az anyák napját. A Collegium Hungaricumban működő intézmény növendékei közös produkciókkal, dalokkal, versekkel, tánccal és apró ajándékokkal fejezték ki szeretetüket.

Május 13-án, hétfőn 16 órától köszöntötték az édesanyákat és a nagymamákat a Bécsi Magyar Iskolaegyesület diákjai. Ausztriában ugyanis május második vasárnapján, 12-én ünnepelték az anyák napját. A Collegium Hungaricumban működő intézmény növendékei közös produkciókkal, dalokkal, versekkel, tánccal és apró ajándékokkal fejezték ki szeretetüket.

     

     

     

Az Iskolaegyesület óráin már az ünnepség előtti hetekben elkezdtek készülni az anyák napjára: a foglalkozásokon verseket, dalokat tanultak a gyerekek és saját kezűleg készítettek ajándékokat.

A Collegium Hungaricum dísztermébe érkező szülőket zenés vetítéssel várták, majd 16 órától köszöntőt mondott Nick Ildikó, a Bécsi Magyar Iskolaegyesület pedagógia vezetője. A diákok versekkel, rövid történetekkel, dalokkal és tánccal ünnepelték az édesanyákat, majd átadták saját kézzel készített apró ajándékaikat. A hétfői ünnepségen az óvodások és iskoláskorúak (elsőtől ötödik osztályig) egyaránt szerepeltek. A szülők meghatódva és büszkeséggel eltöltve köszönték meg a kedves műsort. 

Szöveg és fotók: Fazekas Csilla

Április hó utolsó hétvégéjét egy különleges helyen töltötte a Délibáb Bécsi Magyar Kultúregyesület néhány néptáncosa. A Kékiringó Néptáncegyüttes 20. évfordulós ünnepségére kaptunk meghívást. Egyesületünk kisebb számmal, de ugyanolyan gazdag és színes előadással tisztelte meg a vendéglátók több évtizedes kulturális munkáját.

Április hó utolsó hétvégéjét egy különleges helyen töltöttük. A Kékiringó Néptáncegyüttes 20. évfordulós ünnepségére kaptunk meghívást. Egyesületünk kisebb számmal, de ugyanolyan gazdag és színes előadással tisztelte meg a vendéglátók több évtizedes kulturális munkáját. Remek emberek között, barátságban töltöttük el a hétvégét, olyan élményekkel lettünk gazdagabbak, amikért örökké hálásak leszünk a székelyudvarhelyi táncegyüttes tagjainak és a többi fellépőnek, barátnak. Ezúton is köszönet érte!

     

 

     

A színes programok már a hét közepén elkezdődtek. Ezeken Kilyénfalvi Áron képviselte kultúregyesületünket. Hétvégén Kilyénfalvi Gáborral, Farkas Dorinával és Rozs Péterrel kiegészülve dél-alföldi táncokkal és mátyusföldi dalokkal tiszteltük meg a nagyszámú nézőközönséget.

Szöveg: Rozs Péter, Délibáb Bécsi Magyar Kultúregyesület

Dr. Prokopp Mária, művészettörténész, egyetemi tanár volt az „Europa”-Club vendége április 9-én a bécsi Collegium Hungaricumban. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem professzor emeritusa Vitéz János esztergomi érsekről, a reneszánsz magyar kultúra és tudomány egyik legfontosabb személyiségéről tartott előadást.

Dr. Prokopp Mária, művészettörténész, egyetemi tanár volt az „Europa”-Club vendége április 9-én a bécsi Collegium Hungaricumban. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem professzor emeritusa Vitéz János esztergomi érsekről, a reneszánsz magyar kultúra és tudomány egyik legfontosabb személyiségéről tartott előadást.

Dr. Prokopp Mária nem először járt a bécsi magyarok között, és mint mondja, mindig szívesen jön. Elsőként Ifj. Bertényi Iván történész, a bécsi Collegium Hungaricum tudományos igazgatóhelyettese köszöntötte az idén 80 éves előadót, majd Dr. Smuk András, az „Europa”-Club elnöke is mondott néhány elismerő szót munkásságáról és személyes élményeiket is felvillantotta.

Dr. Prokopp Mária humorral fűszerezve köszönte meg a bevezetést. Előadásában számos történelmi, illetve művészettörténeti összefüggésre mutatott rá. Megjegyezte, milyen jelentős dolog az, hogy Szent István királyunk egyházilag is független államot alapított önálló érsekséggel. A művészettörténész előadásában nagy hangsúlyt fektetett a reneszánsz kori nevelés, könyvtár, könyvekhez, tudományokhoz való hozzáférés jelentőségének kiemelésére is. Festményeket elemzett, hasonlított össze.

Janus Pannonius nevét Európa-szerte ismerték. Költészetének anyaga, nyelve és hangulata az olasz humanizmus talajából nőtt ki. Verseinek világképe a humanizmus szellemében alakult ki. Költészetében a vallásos eszmék helyett megjelenik Magyarországon, s azonnal európai színvonalon a reneszánsz gondolkodás és életérzés. Nagyra értékeli a földi életet, a békét, a kultúrát, a természetet és a költői halhatatlanságot.

Hunyadi Mátyás magyar trónra kerülés után Janust hazahívták rokonai, egyenesen az udvarba; mert az új ország építéséhez jól képzett emberek kellettek. Katalin királyné tanítója, majd királyi kancellár, azaz az udvari hivatalok vezetője lett; rokona, Vitéz János bíboros, prímás esztergomi érsek pedig nemcsak az egyház hazai vezetőjévé, hanem Mátyás uralkodásának korai éveiben a király legfőbb tanácsosává – Mátyás után az ország második emberévé és a politika jelentős irányítójává – vált. Mátyásnak szüksége volt arra, hogy az egyház feltétlenül mellette legyen központosító politikájában, ezért a püspökségek élére legmegbízhatóbb híveit állította. Így lett Vitéz kinevezése után Janus Pannonius pécsi püspök II. Vitéz János néven.

Vitéz János Hunyadi Mátyás kancellárja, esztergomi érsek volt, akit egész Európában a humanizmus, a kultúra fényének tartottak. Számos olasz és német kapcsolattal rendelkezett, kulturális mecénásként többek között külföldi művek lefordítását is támogatta. Alakja és életműve rávilágít arra a tévhitre is, hogy a reneszánsz külföldi hatásra jelent meg a Magyar Királyságban. Ezzel szemben, mint az az előadásból is kiderült, az újjászületés párhuzamosan jelent meg Magyarországon és a többi európai kulturális központban. Így pedig a magyar és más reneszánszok közt is szerves kapcsolat jöhetett létre, amely során - épp Vitéz Jánosnak köszönhetően - magyar hatások is érték a kor más kulturális központjait.

Az Országos Táncháztalálkozón mutatkozott be a Szélforgók gyermek népzenei együttes, valamint a bécsi Délibáb és a Napraforgók Néptáncegyüttes. A seregszemle több ezer néptánc, népzene és népművészet kedvelőt vonzott a Papp László Sportarénába április 6-án és 7-én.

Az Országos Táncháztalálkozón mutatkozott be a Szélforgók gyermek népzenei együttes, valamint a bécsi Délibáb és a Napraforgók Néptáncegyüttes. A seregszemle több ezer néptánc, népzene és népművészet kedvelőt vonzott a Papp László Sportarénába április 6-án és 7-én.

38. alkalommal szervezték meg az Országos Táncháztalálkozó és Vásárt Budapesten, a Papp László Sportarénában április első hétvégéjén. A népművészeti fesztiválon, amelyet Magyarország egyik legjelentősebb folklór fesztiváljaként tartanak számon, a burgenlandi és bécsi magyarság is megmutathatta tudását. A vasárnapi programban a Szombathelyi Bartók Béla Zeneiskola Népzene Tanszaka is bemutatkozott.

Az összeállításukban pedig a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület gyermek népzenei együttese, a Szélforgók is megcsillogatathatta tehetségét. Földesi János, felkészítő tanár büszke volt tanítványaira, mivel a Táncháztalálkozó programjába pályázat útján válogatták ki a jelentkezőket, így csak a legjobbak állhattak színpadra.

Az őrvidéki magyarság busszal érkezett a rendezvényre, hogy minél többen megnézhessék a Szélforgókat. Zsótér Írisz, a Kultúregyesület elnöke is büszkén beszélt a gyermek népzenei együttesről, akik 2014 óta olyan tudásra tettek szert, amellyel elismert színpadokon is bemutathatják a burgenlandi magyar népzenét.

     

A Táncháztalálkozó fontos programpontja minden évben a „Minden magyarok tánca“, amelyre a világ minden részéből érkeznek magyarok, hogy közösen táncoljanak. Idén a közel 200 táncos által bemutatott tánc a kalotaszegi volt, a programban pedig felléptek a bécsi Délibáb Néptánccsoport és a Napraforgók Néptáncegyüttes táncosai is.

Orbán-Németh Zsuzsann a Napraforgók művészeti vezetője elmondta, hogy a felkkészülés mindig izgalmas az előadásra, hiszen a koreográfiát videófelvételek alapján sajátítják el, majd a bemutató előtt próbálják össze a koreográfiát a közel 200 táncossal.

A programon azonban nem csak a fiatal zenészek és táncosok kaptak lehetőséget a bemutatkozásra. A Táncháztalálkozó ideje alatt Hénics Tamás, Bécsben élő magyar kutatóorvos fotóiból nyílt kiállítást is megtekinthették az érdeklődők.

A hétvégén a népművészti vásár is nagy hangsúlyt kapott, ahol a férfi és női viseleteken keresztül a csizmákon át az ékszerekig mindenki megtalálhatta a kedvének és stílusának valót.

     

ORF

Március utolsó hétvégéjén tartotta meg a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület az immár hagyományos népzenei táborát Őriszigeten. A kétnapos táborban elsődlegesen burgenlandi zenészek vettek részt, de voltak Szombathelyről is résztvevők, hisz a Földesi család támogatásával és oktatásával tanultak meg új dallamokat.

Március utolsó hétvégéjén tartotta meg a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület az immár hagyományos népzenei táborát Őriszigeten. A kétnapos táborban elsődlegesen burgenlandi zenészek vettek részt, de voltak Szombathelyről is résztvevők, hisz a Földesi család támogatásával és oktatásával tanultak meg új dallamokat.

De a keretprogram is nagyon változatos volt, mondta Prascsaics Carmen, az egyesület titkára. Hisz kürtöskalácsot is megtanultak sütni a résztvevők. A táborban 25 személy vett részt, voltak köztük Szélforgók, Csörgék vagy a Hangyaboly együttes tagjai.

A Burgenlandi Magyar Kultúregyesület és a Boglya közti együttműködés több éves múltra tekint vissza, amelynek célja, hogy újraélesszék a népzene hagyományát az Őrvidéken, mondta Földesi János, a Boglya vezetője.

     

„Nagyon meg vagyok velük elégedve, szorgalmasak”, mondta Földesi János a tábor tagjainak munkájáról. „A fiatalokat pedig óriási tehetségnek tartom”, tette hozzá a népzenész és pedagógus.

Az elmúlt 25 év népzenei oktatása során kialakult tantervet, fejlődési utat járták be a Csörge és a Szélforgók népzenészei is, ennek során más tájakon gyűjtött dallamok mellett az Őrvidék magyar népzenekincsét is megismerték már, de már ennél is tovább fejlődtek - hisz ez alkalommal vas megyei, azaz szalafői dallamokkal foglalkoztak.

ORF

Idén 10. alkalommal rendezett mesemondó - és szavalóversenyt az Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesülete március 30-án szombaton, délelőtt 10 órától. A versenyen összesen 185 versenyző vett részt, a nagy létszámra való tekintettel a rendezvény két helyszínen, az AMAPED termeiben, valamint a bécsi Collegium Hungaricumban zajlott. Az eseményre Ausztria mellett Magyarországról, a Felvidékről és Vajdaságból érkeztek versenyzők. Az indulók minden korosztályt képviselte, óvodáskortól felnőttkorig. 

Idén 10. alkalommal rendezett mesemondó - és szavalóversenyt az Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesülete március 30-án szombaton, délelőtt 10 órától. A versenyen összesen 185 versenyző vett részt, a nagy létszámra való tekintettel a rendezvény két helyszínen, az AMAPED termeiben, valamint a bécsi Collegium Hungaricumban zajlott. Az eseményre Ausztria mellett Magyarországról, a Felvidékről és Vajdaságból érkeztek versenyzők. Az indulók minden korosztályt képviselte, óvodáskortól felnőttkorig. Az Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesületének munkatársai idén nem kötötték ki, kitől kell kötelezően választani művet a versenyzőknek, az idén ugyanis számos írónak van kerek évfordulója, amelyek közül választhattak a résztvevők. A vers és prózamondóknak Benedek Eleket, Ady Endrét, Radnóti Miklóst, Örkény Istvánt, Márai Sándort és Weöres Sándort ajánlották a kiírásban.

A mesemondó- és szavalóverseny megnyitójára mind a két helyszínen 10 órakor került sor, a Collegium Hungaricumban Mentsik Szilvia, az AMAPED elnöke, valamint Bárány Anzelm, a Collegium Hungaricum igazgatója nyitotta meg a versenyt, az AMAPED-ben pedig Sági Zsuzsanna, az AMAPED elnökhelyettese köszöntötte a résztvevőket.

     

A verseny során az AMAPED termeiben a Magyarország területén kívülről érkezett versenyzők mérhették össze tudásukat. A verset szavaló kicsiket és nagyokat Válóczi Zsuzsanna, a testvériskolánk, a pilisi Gubányi Károly Általános Iskola magyartanára, valamint Virsinszky Tamás hungarológus-újságíró, a Magyar Hét országos hetilap gömöri tudósítója és az Ma7 internetes hírportál munkatársa hallgatták meg, és értékelték. Egy másik zsűri párost alkotott az AMAPED-ben dr. Fűzfa Balázs irodalomtörténész, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem egyetemi oktatója, az élményközpontú irodalomtanítás szószólója, valamint dr. Csontos Pál, a Debreceni Nyári Egyetem tanulmányi igazgatója, valamint a  Debreceni Egyetem Angol-Amerikai Intézetének egyetemi oktatója, akik prózát előadó kicsiket és nagyokat, valamint a felnőtt kategóriában indulókat hallgatták meg.

     

     

   A Collegium Hungaricumban a Magyarországról érkezett versenyzők álltak zsűri elé. A Bécsi Magyar Iskolaegyesület 4. emeleti Klub szobájában Mag. Nick Ildikó, a Bécsi Magyar Iskolaegyesület pedagógiai igazgatója, valamint Karvanszky Mónika, az Ausztriai Magyar Református Lelkigondozói Szolgálat lelkésze alkották a zsűrit, náluk az óvodások, valamint a 6-7. osztályos verseket szavalók mérhették össze tudásukat. A 3. emeleti irodában a verset szavaló kicsik (1-3. osztály), valamint a prózát mesélő 4-5. osztályosok álltak a zsűri elé, akik Kilyénfalvi Gábor, a Délibáb Bécsi Magyar Kultúregyesület elnöke, valamint Wágner Szilárd az Ausztriai Magyar Evangélikus Gyülekezet és az Ottakring-i evangélikus gyülekezet lelkésze volt. A Balaton teremben dr. Szoták Szilvia nyelvész, az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda munkatársa és Páll Csilla művészettörténész értékelték a verset szavaló 8-12. osztályosokat, valamint a prózát előadó 6-12. osztályosokat. Az utolsó zsűrit Hegedűs Ildikó, a győri Holdszínház vezetője, Németh Ervin, a soproni Petőfi Sándor színház dramaturgja, valamint Páll Ferenc színházi és televíziós munkatárs alkották, ők a 4-5. osztályos verset szavaló versenyzőket hallgatták meg, ezt követően pedig az 1-3. osztályos prózamondók mutathatták meg előttük tudásukat.

     

     

A verseny során minden résztvevő emléklapot és kis ajándékcsomagot kapott, a díjazottak pedig jutalomkönyvvel és éremmel térhettek haza.

A nyertesek között további nyereményeket sorsoltak ki, melyeket egy független személy húzott ki. A szerencsések között gazdára talált a Kultúráért Gömörben és Gömörön túl Polgári Társulás különdíja, melynek köszönhetően a nyertes egész osztálya hivatalos egy egynapos kirándulásra. A Debreceni Nyári Egyetem különdíjának köszönhetően egy szerencsés egy nyári történelmi táborral lett gazdagabb, valamint egy szerencsés kedvezményes részvételt nyert az egyetem magyar nyelvi kurzusára. Havas Judit előadóművész, irodalomtörténész felajánlásából három kiadvány is sorsolásra került, két Benedek Elek meséiből készült színezőt a gyerekek között sorsoltunk ki, míg a Havas Judit dedikált könyve, a Csodaváró hangszer a felnőtt kategória különdíjasánál talált gazdára. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány felajánlásából három gyerek nyert olvasótábori részvételt. Három óvodás kapott különdíjként egy éves Dörmögő Dömötör előfizetést a kiadó jóvoltából. A díjazottaknak jutalomkönyvet adományozott Benedek Elek ükunokája Bardócz Orsolya.

     

     

Az AMAPED köszöni mindenkinek a részvételt!

Külön köszönet a Collegium Hungaricumnak a helyszín biztosításáért, a bécsi Magyar Nagykövetségnek a verseny alatt az innivalók, valamint a pogácsa biztosításáért, valamint természetesen a BGA Zrt. támogatásáért, amely nélkül ez a rendezvény nem valósulhatott volna meg.

 

Helyezettek az AMAPED-ben:

 

1. kategória: nem Magyarországról érkező versmondók a 4. osztályig:

1 .helyezett: Kiss - Tóth Levente

2. helyezett: Triznya Luca 

3. helyezett: Dóka Bianka

Különdíj: Haider Flórián, Pauwlik Martin, Redl Dominik

 

2. kategória: nem Magyarországról érkező versmondók 5. osztálytól

1 .helyezett: B. Varga Martina

2. helyezett: Zórád Bernadetta

3. helyezett: Horváth Kinga

Különdíj: Galusz Áron, Sági Alexandra

 

3. kategória: nem Magyarországról érkező mesemondó iskolások

1 .helyezett: Varga Réka és Tóth Katarina

2. helyezett: Sári Hanna Kenza és Pásztor Dávid 

3. helyezett: Gardil Roland és Bába Lujza

 

4. kategória: Felnőttek

1 .helyezett: Lehoczki-Lénárd Valentina

2. helyezett: Lővei Lili

3. helyezett: Strich Lászlóné

Különdíj: Varga Ilona és Pap Péter

 

Helyezettek a Collegium Hungaricumban:

 

1. kategória: Magyarországról érkezett óvodások

Különdíj: Lomnici Lujza Sára

Különdíj: Gál Levente

Különdíj: Hannig Vince

Különdíj: Gyányi Zsófia

 

2. kategória: Magyarországi versmondók 1-3. osztályig

Különdíj: Hamperger Veronika

1. helyezett: Szabó Péter

2. helyezett: Kluber Barnabás

3. helyezett: Soket Dóra

 

3. kategória: Magyarországi prózamondók 1-3. osztályig

Különdíj: Takács Erik

1. helyezett: Kalmár Hunor

2. helyezett: Takács-Sárosi Zoé Júlia

3. helyezett: Nyikos Lídia

 

4. kategória: Magyarországi versmondók 4-5. osztályig

Különdíj: Monoki Szilárd Bence

1. helyezett: Mihály Panka

2. helyezett: Boross Kristóf

3. helyezett: Csordás Benjamin

 

5. kategória: Magyarországi versmondók 4-5. osztályig

Különdíj: Sereglei Liza Natália

Különdíj: Szvetnyik Mara Margit

Különdíj: Zámbó Zsombor

1. helyezett: Kecskeméti Bence Odin

2. helyezett: Szendrei Ádám

3. helyezett: Pintér Zsófia Sára

 

6. kategória: Magyarországi versmondók 6-7. osztályig

Különdíj: Dávid Eszter

1. helyezett: Pető Eszter

2. helyezett: Herman-Nagy Zsófia

3. helyezett: Kőrösi Róbert László

 

7. kategória: Magyarországi versmondók 8-12. osztályig

Különdíj: Horváth Soma András

1. helyezett: Békefi Benjamin

2. helyezett: Sallai Péter

2. helyezett: Eszenszky Gergely

3. helyezett: Salga Léna

 

8. kategória: Magyarországi prózamondók 6-12. osztályig

1. helyezett: Várda Sára

1. helyezett: Hóbár Borbála

1. helyezett: Sabján Alexandra

1. helyezett: Medveczki Máté

1. helyezett: Medveczki Kata

1. helyezett: Kulimák Gergő

1. helyezett: Bóka Zalán

 

Szöveg és fotók: Farkas Dorina

A II. Rákóczi Ferenc-emlékév tiszteletére ünnepi előadást szervezett az „EUROPA”-Club kultúregyesület a bécsi Collegium Hungaricumban március 27-én. Dr. Jeszenszky Géza történész, egyetemi tanár, az Antall-kormány volt külügyminisztere „II. Rákóczi Ferenc és szabadságharcaink a Habsburgok ellen” címmel rendkívül érdekes történelemórát tartott az érdeklődőknek.

 

A II. Rákóczi Ferenc-emlékév tiszteletére ünnepi előadást szervezett az „EUROPA”-Club kultúregyesület a bécsi Collegium Hungaricumban március 27-én. Dr. Jeszenszky Géza történész, egyetemi tanár, az Antall-kormány volt külügyminisztere „II. Rákóczi Ferenc és szabadságharcaink a Habsburgok ellen” címmel rendkívül érdekes történelemórát tartott az érdeklődőknek.

A magyar parlament tavaly novemberben II. Rákóczi Ferenc-emlékévvé nyilvánította 2019-et, egyik legismertebb történelmi személyiségünk erdélyi fejedelemmé választásának 315. évfordulója alkalmából.

Szinte teljesen megtelt a bécsi kultúrintézet díszterme a szerda esti, ünnepi programra. Először Smuk András, az „EUROPA”-Club elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Bóta Zsolt, a bécsi magyar nagykövetség diplomatája osztotta meg személyes élményeit az előadóval, „tanár úrral” kapcsolatban.

     

„Rákóczi Ferenc a nemesség és jobbágyság összekovácsolásával olyan társadalmi előrelépés alapjait rakta le, amely még száz évig példa nélküli volt Európában. A forradalom elbukott, 1711-ben letették a fegyvert, majd a szatmári békével lezárták a szabadságharcot, azonban Rákóczi harca nem volt hiábavaló, hiszen a béke eredményeként nem tudták teljesen beleolvasztani Magyarországot a Habsburg birodalomba, elismerték a vallásszabadságot és visszaállították az alkotmányt, a harcokban résztvevők pedig amnesztiát kaptak. II. Rákóczi Ferenc emigrációba kényszerült, de nemzeti hőssé vált, emlékét ma is az ország minden településén és az elszakított részeken is terek és utcanevek őrzik” – ez állt a rendezvény meghívóján.

Dr. Jeszenszky Géza a három évszázaddal korábban történt események érdekes aspektusaira világított rá. Több mint egyórás előadása minden érdeklődő számára izgalmas történelmi utazás volt. Nagy összefüggéseiben vizsgálta, magyarázta az eseményeket egészen a mohácsi vésztől a trianoni békéig. Elemezte az akkori európai külpolitikai helyzetet (pl.: spanyol örökösödési háború) és szót ejtett a szatmári békéről is.

Szöveg: Fazekas Csilla

 

Március 25-én, hétfőn “Feketén fehéren” címmel nyílt meg egy fotókiállítás az Amaped és a Délibáb kezdeményezésére, Bécsben. Az Ausztriai Magyar Pedagógiai és Kulturális Központban Horváth Orsolya és Bánhelyi József fotóművészek munkáit lehet megtekinteni a Mariahilfer Straße 1C alatt.

Március 25-én, hétfőn “Feketén fehéren” címmel nyílt meg egy fotókiállítás az Amaped és a Délibáb kezdeményezésére, Bécsben. Az Ausztriai Magyar Pedagógiai és Kulturális Központban Horváth Orsolya és Bánhelyi József fotóművészek munkáit lehet megtekinteni a Mariahilfer Straße 1C alatt.

A fotóművészek összesen 48 képet hoztak Bécsbe, melyek tematikájáról Bánhelyi József számolt be.

Az Ausztriai Magyar Pedagógiai és Kulturális Központ falain fekete-fehér portrék, a népi folklór és a hagyományőrzés jegyében lencsevégre kapott pillanatok, szocio-anyagok és természetfotók láthatók.

     

Az Ausztriai Magyar Pedagógiai és Kulturális Központ falain fekete-fehér portrék, a népi folklór és a hagyományőrzés jegyében lencsevégre kapott pillanatok, szocio-anyagok és természetfotók láthatók.

A Kárpát-medencében készült fotók többnyire a magyarságról szólnak, mivel a művészpároshoz nagyon közel áll a hagyományőrzés és immár öt éve az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület tagjaiként a most még élő és fellelhető emlékeket próbálják megörökíteni.

A Horváth-Bánhelyi házaspár még ha olykor egy témát is fotóz, eltérő látásmódjuknak köszönhetően, teljesen külön perspektívából jelenítik meg azt.

     

A kiállításmegnyitót a Rézsarkantyú Citerazenekar és a Barka Bécsi Magyar Népdalkör tagjai somogyi összeállítással és felcsíki dalokkal tették emlékezetessé. A közönség soraiban nagy számban voltak jelen az Amaped diákjai.

ORF

A mesemondás világnapja, Benedek Elek születésének 160., halálának 90. évfordulója alkalmából a Bécsi Magyar Iskolaegyesület mese illusztráló rajzpályázatot hirdetett, és mesemondó versenyt szervezett kisgyermekeknek.

A mesemondás világnapja, Benedek Elek születésének 160., halálának 90. évfordulója alkalmából a Bécsi Magyar Iskolaegyesület mese illusztráló rajzpályázatot hirdetett, és mesemondó versenyt szervezett kisgyermekeknek.

A rajzpályázatra március 8-ig közel 40 pályamű érkezett be. Két korcsoportban; 6-8, illetve 9-11 éves korosztályban 3-3 díjazottat jutalmaztak értékes nyereménnyel. Még Erdélyből, Írországból és Szlovákiából is pályáztak. A beküldött csodálatos rajzokból az Iskolaegyesület egyik termében rendeztek kiállítást, mely mindenki által megtekinthető.

Március 18-án 16 órakor vette kezdetét a mesemondó verseny, melyen többek között a klasszikus Benedek Elek mesék: A só, valamint a Habakukk is elhangzott. A zsűri székeken Bárány Anzelm, a Collegium Hungaricum igazgatója; Csernik Szende, székely mesemondó és lábbábos; valamint Nick Ildikó, a Bécsi Magyar Iskolaegyesület pedagógiai igazgatója foglalt helyet. A gyerekek nagyon ügyesek, felkészültek voltak, mindegyik kis mesével, történettel mosolyt csaltak a közönség arcára.

     

     

A rajzpályázat és a mesemondó verseny eredményét ünnepélyes keretek között hirdették ki a Collegium Hungaricum dísztermében, ahol 18 órától Csernik Szende műsorával zárult a mozgalmas délután. 

A székely mesemondó a mesében rejlő csodát nagy sikerrel adta át a gyerekeknek és a felnőtteknek egyaránt. Bebizonyította, hogy az élő szó kincs, miközben számos székely szót is megtanított a nézőknek.

     

Szöveg és fotók: Fazekas Csilla

Az Ausztriai Független Magyar Kultúregyesületek Csúcsszervezete és egyesületei március 17-én, vasárnap Miklósfalván (Nickelsdorfban) emlékeztek az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hőseire.

Az Ausztriai Független Magyar Kultúregyesületek Csúcsszervezete és egyesületei március 17-én, vasárnap Miklósfalván (Nickelsdorfban) emlékeztek az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hőseire.

     

Idén 33. éve, hogy a rendezvény minden alkalommal a helyi Kossuth-emléktábla megkoszorúzásával kezdődik. A délután 15-órakor kezdődő megemlékezésen Gerhard Zapfl, Miklósfalva polgármestere mondott rövid köszöntőt, majd Steip Ferenc, az Ausztriai Független Magyar Kultúregyesületek Csúcsszervezetének elnöke, valamint Orbán Krisztina, a Bécsi Magyar Nagykövetség képviselője mondta el ünnepi beszédét.

A koszorúzást követően a nickelsdorfi „Blech und Holz” fúvószenekar, illetve Pap Péter hegedűn játszotta el az osztrák és a magyar Himnuszt, valamint az európai uniós himnuszt, az Örömódát.

     

A délután további részében egy közeli vendéglőben a Délibáb Kultúregyesület szórakoztatta a közönséget. Felcsendült a Nemzeti dal, a Szivárvány gyerektánccsoport toborzót mutatott be, Cseke Szilveszter összeállításában. A Barka Népdalkör és a Rézsarkantyús Citerazenekar katonadalokat, Kossuth-nótákat adott elő. Kilyénfalvi Áron sárközi verbunkot táncolt, Rozs Péter kísérte citerán, majd Kilyénfalvi Gáborral elmeséltünk néhány anekdotát az 1848/49-es forradalom és szabadságharccal kapcsolatban és egy rövid kvíz versenyt szerveztünk.

     

A program végén a szervezők közös vacsorára hívták a vendégeket.

A koszorúzáson és az azt követő rendezvényen a Miklósfalván és környékén élő magyarság mellett több ausztriai magyar szervezet és egyesület is képviseltette magát.

Szöveg és fotók: Fazekas Csilla

A bécsi magyar nagykövetség március 15-én délben szervezte meg hagyományossá vált hivatalos fogadását az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 171. évfordulója alkalmából. Délután Bessenyei György szobrának megkoszorúzásával, illetve az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztalához tartozó egyesületek ünnepi műsorával folytatódott a program a Collegium Hungaricumban.

A bécsi magyar nagykövetség március 15-én délben szervezte meg hagyományossá vált hivatalos fogadását az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 171. évfordulója alkalmából. Délután Bessenyei György szobrának megkoszorúzásával, illetve az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztalához tartozó egyesületek ünnepi műsorával folytatódott a program a Collegium Hungaricumban.

A nagykövetségen Dr. Nagy Andor, Magyarország ausztriai nagykövete és felesége, Bercsényi Mariann, valamint Dán Károly, Magyarország EBESZ, ENSZ és más bécsi nemzetközi szervezetek mellett működő Állandó Képviseletének vezetője és felesége, Kacskó Fruzsina köszöntötte a több, mint 300 résztvevőt. Dán Károly olvasta fel Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének ünnepi üzenetét. Az idei műsorban a linzi magyar gyerekek mazsorett csoportját és a Délibáb Bécsi Magyar Kultúregyesület, valamint a Napraforgók-Bécsi Magyar Néptánc és Népzene Egyesület közös néptánc produkcióját láthatták a résztvevők.

     

Az „Europa” – Club által szervezett program idén is koszorúzással kezdődött Bessenyei György szobránál, a Trautson-palota előtt. Smuk András, az „Europa” – Club elnökének rövid köszöntőjét követően Mentsik Szilvia, az AMAPED vezetője, illetve a Kerekasztal újonnan megválasztott elnöke mondott ünnepi beszédet, melyben Bessenyei György életét elevenítette fel. Beszédét a Délibáb Rézsarkantyú Citerazenekarának és Barka Népdalkörének rövid népdal csokra követte. A Kerekasztal tagegyesületeinek képviselői megkoszorúzták a testőr-költő szobrát és végezetül Pap Péter hegedű kíséretével elénekelték közösen a Szózatot.

     

A koszorúzás után az ünneplő közönség megtöltötte a Collegium Hungaricumot, ahol este 7 órakor kezdődött a megemlékezés Petőfi Sándor szobránál. A szobor megkoszorúzása előtt Smuk András emlékezett meg a forradalmár költőről, ezután Pap Péter hegedűn eljátszotta az Elindultam szép hazámból című dalt, amelyet a közönség meghatóan énekelt.

A díszteremben a Tolcsvay László által megzenésített Nemzeti Dal előadásával kezdődött a program. Fazekas Csilla és Pál Johanna énekeltek, Pap Péter gitározott és énekelt, Rozs Péter citerán, Vajthó Dániel pedig basszusgitáron kísérte a produkciót. A Délibáb Szivárvány Gyermektánccsoportja toborzó, majd rábaközi táncokat adott elő. A koreográfiát Cseke Szilveszter és Piszker Ágnes állította össze. Kilyénfalvi Áron sárközi verbunkost táncolt.

Smuk András, az „Europa” – Club elnöke, valamint Mentsik Szilvia, a Kerekasztal elnöke köszöntötte a résztvevőket és Bóta Zsolt, első beosztott mondott ünnepi beszédet. Mentsik Szilvia kiemelte, nagy megtiszteltetés számára, hogy március elején a Kerekasztal elnökévé választották és ígértet tett arra, hogy legjobb tudásának megfelelően fogja képviselni az ernyőszervezethez tartozó ausztriai magyar egyesületeket. Külön hangsúlyozta az összefogás fontosságát. Kiemelte, hogy nagyon fontosnak tartja azt, hogy a fiatalok megismerjék gyökereiket és megtartsák magyar identitásukat, anyanyelvüket.

     

     

     

     

A program második felében Radics Éva előadását hallgatták meg az egybegyültek, aki a tavalyi évben az európai és a magyar zenekultúra hírnevét öregbítő pályája, valamint értékteremtő kulturális közéleti tevékenysége elismeréseként a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést kapta meg.

Előadásában a forradalom és szabadságharc történelmi eseményeit összekapcsolta a jelenkor történéseivel. Az elhangzott verseket Binder Györgyi, az AMAPED két diákja; Gazetovics Patrícia és Nagy Andrea, valamint Fazekas Csilla és Pap Péter adták elő. A színvonalas műsort a magyar és a székely Himnusz zárta.   

     

Fotók: Czyzyk László, Farkas Dorina

A Bécsi Magyar Iskolaegyesület diákjai idén március 11-én, hétfőn délután emlékeztek meg az 1848-49-es forradalom és szabadságharcról,  mely a magyar nemzeti identitás egyik alapköve. 

A Bécsi Magyar Iskolaegyesület diákjai idén március 11-én, hétfőn délután emlékeztek meg az 1848-49-es forradalom és szabadságharcról,  mely a magyar nemzeti identitás egyik alapköve. 

Virtuális történelem óraként kezdődött a tanítás minden osztályban, ahol mindenki elkészítette a saját kokárdáját, amit aztán a gyerekek magukra kitűzve viseltek a megemlékezés alatt. Néhány fontos fogalom is tisztázásra került (sajtó, cenzúra, közteherviselés, stb.).

Ezt követően az iskolának helyet adó Collegium Hungaricumban található Petőfi Sándort ábrázoló szobornál a gyerekek felidézték a március 15-i magyarországi eseményeket néhány érdekességgel kiegészítve Táncsics fogságáról, a kokárda eredetéről, a Nemzeti dal korábbi szövegéről; Orgoványi Anikó Március 15. című verséból megtanulták a magyar zászló színeinek jelentését; elszavalták a Nemzeti Dalt; Kossuth-nótát énekeltek és felolvasták a 12 pontot, melyet ki is ragasztottak a szobor talapzatára. 

     

Néhány szülő is csatlakozott a megemlékezéshez, mely a gyerekek felkészültségének, bátor szereplésének köszönhetően idén is nagyon jól sikerült. 

Szöveg és fotók: Fazekas Csilla, Nick Ildikó

Mozgalmasan zajlott a farsangi időszak az AMAPED különböző csoportjainál. Míg a kisebbek csodásabbnál csodásabb jelmezekben vonultak fel és játszottak, addig a nagyobbak videókat néztek a busójárásról, valamint busó álarcokat készíthettek.

Mozgalmasan zajlott a farsangi időszak az AMAPED különböző csoportjainál. Az egyes csoportok külön ünnepeltek. A gyerekek megismerkedhettek a farsang történetével, a hozzá kapcsolódó népszokásokkal, valamint a fánk történetével, melyet aztán természetesen a fánk elfogyasztása követett. Míg a kisebbek csodásabbnál csodásabb jelmezekben vonultak fel és játszottak, addig a nagyobbak videókat néztek a busójárásról, valamint busó álarcokat készíthettek.

     

     

     

Így zajlott a farsangi időszak az AMAPED tanulóinál, a képeken a Mariahilferstraße, Schwechat, Gersthof, Eisenstadt és Floridsdorf csoportjainak gyermekei láthatóak.

Szöveg és fotók: Farkas Dorina

Március 2-án, az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztalának közgyűlésén a korábbi elnök lemondását követően elnöknek választották Mentsik Szilviát, az Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesülete-AMAPED vezetőjét.

Március 2-án, az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztalának közgyűlésén a korábbi elnök lemondását követően elnöknek választották Mentsik Szilviát, az Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesülete-AMAPED vezetőjét.

3 év elnökség után, a március 2-ai közgyűlésen Radda István lemondott az elnökségről. Az elnöki beszámoló előtt Mentsik Szilvia szót kért és röviden méltatta az eddigi elnök eredményes munkásságát és javasolta Radda István tiszteletbeli elnöknek választását. Ezt a közgyűlés nagy többséggel megszavazta.

A napirend szerint az elnök beszámolt a 2018-as évről és kiemelte a Mentsik Szilvia, valamint Kilyénfalvi Gábor által kezdeményezett új helyiségek megszerzését, melyek az év elején át is lettek adva. Ez a lépés a jövőre nézve új lehetőségeket nyújt az iskola, a tánccsoport és más egyesületek részére is. Továbbá megköszönte a tagegyesületek egész évi munkáját. Az évi beszámolót a burgenlandi ORF magyar adásában részletesen lehozta, ez az interjú a honlapon fényképekkel együtt közölve lett.

     

A napirend 2. pontjánál Nagy Eleonóra pénztáros ismertette a 2018-as év pénzügyeit. Kiemelte, hogy az albérleti szerződésben szereplő díj volt a kiadás legnagyobb része. A Kerekasztal helyiségeit az időbeosztás szerinti lehetőségeknek megfelelően lehet használni más tagegyesületnek is.

Szabados Gábor, pénzügyi ellenőr dicsérte a pénztáros munkáját és felmentést kért a 2018-as évről, amit a közgyűlés megszavazott.

Ezután Radda István, aki eddig az ülést vezette, az alapszabály értelmében 3 személyt javasolt az elnöki posztra: Mentsik Szilviát, Nick Ildikót és Szabados Gábort. A titkos szavazás eredménye: új elnök Mentsik Szilvia (az AMAPED elnöke), elnökhelyettesek: Kilyénfalvi Gábor (a Délibáb elnöke), Nick Ildikó (a Bécsi Magyar Iskolaegyesület elnöke), valamint Steip Ferenc (az Ausztriai Független Magyar Kultúregyesületek Csúcsszervezetének elnöke). A megüresedett jegyzői helyre Gyerák Csabát (a Bécsi Magyar Diákegyesület elnökét) választották, és Radda Marika (a Club Pannonia tiszteletbeli elnöke) lemondása végett a második pénzügyi ellenőr Pap Péter (a Délibáb pénztárosa) lett.

A volt elnök átadta a Kerekasztal kulcsait Mentsik Szilvia új elnöknek, aki a közgyűlést ezzel bezárta. Ezt követte a szendvicses és italos büfé baráti hangulatban.

     

 

Magyar körtáncok, mondókák, dalok és persze színes jelmezek álltak a középpontban a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület Játékos magyar gyermekórájának farsangi ünnepségén. A programot Dowas Katalin kétnyelvű óvónő vezette az egyesület székházában.

 

Magyar körtáncok, mondókák, dalok és persze színes jelmezek álltak a középpontban a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület Játékos magyar gyermekórájának farsangi ünnepségén. A programot Dowas Katalin kétnyelvű óvónő vezette az egyesület székházában.

Február 17-én már rendezett egy nagyszabású jelmezbált a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület Alsóőrben, ahol minden gyermekcsoport részt vehetett. Ezúttal a Játékos magyar gyermekóra két csoportja töltött el egy vidám, játékos délutánt a farsangi hagyományok szellemében.

     

A szülők és nagyszülők is bekapcsolódtak a programba, a sok körjáték, tánc után persze a farsangi fánk és egy meglepetés sem maradhatott el. A Játékos magyar gyermekóra rendezvényein természetesen mindig a magyar nyelv használata, gyakorlása van előtérben, tette hozzá Dowas Katalin óvónő.

ORF