Előadás a magyar olimpiai pályázatról

2016. március 24-én este tartotta Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság tiszteletbeli elnöke a bécsi magyar nagykövetségen a 2024-es olimpiával kapcsolatos pályázatról szóló előadását.
A rendezvény kezdete után Dr. Perényi János nagykövet és Radda Marika, a Club Pannonia elnöke köszöntötte a jelenlévő vendégeket.
Schmitt Pál, egykori vivóvilágbajnok, a pályázóbizottság vezetője, a beszéd kezdete előtt bemutatott egy kisfilmet az olimpiai játékokról, a téma bevezetéseként. Közölte, a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak és elnökének Thomas Bachnak az a célja, hogy 2020-ig megújítsák a legnagyobb sportmozgalmat. Emiatt foglalták össze az olimpiai mozgalom jövőjét 40 pontban. E pontok között a következők találhatók pl.: a játékok fenntarthatósága, a „tiszta“ atléták védelme, együttműködés a sport és a kultúra keretei között, az olimpiai marketing és szponzorálás fontossága, ezenkívül munkacsportok összeállítását a célok megvalósítása érdekében. Schmitt Pál hozzáfűzte, a 2024-es játékokra pályázó országokat 2016. májusában hívják meg a tulajdonképpeni „versenyre“. Decemberben fogják beküldeni a kandidáló országok az ajánlataikat, és 2017 augusztusában, a perui Limában fogják kiválasztani a szervezővárost. Schmitt Pál kifejtette, a játékok megrendezésének lehetősége a döntő az adott országban. Az olimpiai játékok támogatottsága a magyar lakosok körében 60%-on áll. A magyar kormány egy határozatot is elfogadott a leendő pályázatról. A fenti oknál fogva, állítja Schmitt Pál, nincs szüksége Budapestnek népszavazásra, mert a támogatottság nagyon jelentős. Az olimpiai pályázatok esetében vannak minimum követelmények. Ezek: szükséges infrastruktúra és sportlétesítmények. Az olimpiai faluban 16000 (!) ágyra van szükség, emellett 100 000 hotelszoba is kell Budapesten, valamint egy teljes médiafalut is fel kell majd építeni. Az olimpia olyan, mintha egyszerre kellene 28 világbajnokságot rendezni. Két másik aspektus is kimagaslóan fontos lesz a játékok folyamán: a biztonság ( ez Rioban is elsődleges szempont lesz) és a környezetvédelem. A pályázatra visszatérve Schmitt kiemlte: új stadionokat kell építeni, valamint az elkészült épületeknek a fenntarthatósága és a későbbi kihasználtsága is mindenképpen kiemelkedő szereppel bír. Az is témája a megbeszéléseknek, hogy pl. vitorlás és kajak kenu versenyeket hol lehet majd megrendezni. Lehetséges helyként a Balaton merült fel. Feltehetjük a kérdést: mi lesz az „öröksége“ a játékoknak? Lehetne belőle, mondta Schmitt Pál, társadalmi hasznunk (kialakulhatna egy egység a magyar társadalomban), ezenkívül gazdasági előnyök is adódnának. A szervezővárosban a játékok alatt 10500 atléta fog tartózkodni. 310 érmet osztanak majd ki. A „tiszta“ atléták védelme ( ez azoknak a sportolóknak a csoportja, akik semmiféle doppingot nem használtak), és maga a dopping elleni harc is egy döntő kérdés. Az is elhangzott, hogy a kultúra a játékok alatt kiemelkedő jelentőséggel bír. Schmitt Pál véleménye szerint a nagy szponzorok részvételére úgyszintén szükség van a Nemzetközi Olimpiai Bizottság támogatásában, ugyanakkor fontos a játékok szimbólumának védelme kereskedelmi szempontból. A 2024-es játékokra jelenleg négy pályázó jelentkezett: Róma, Párizs, Los Angeles és Budapest. Az előrejelzések szerint 2028-ban nem Európában fogják rendezni az olimpiát, viszont 2032-ben újra az öreg kontinensen szervezik meg. A modern sportlétesítmények és a jó szervezés mellett szükség van hosszútávú gazdasági fejlesztési tervre, ezenkívül a szakembereknek is az országnak is képesnek kell lennie a játékok megrendezésére. Az előadás végén a közönség soraiban ülők kérdéseket tettek fel Schmitt Pálnak, többek között arról, hogy miként lehet majd államháztartási szempontból a játékokat finanszírozni, ill. , hogy miért nem kerülhetnek bele az olimpiai ágak közé olyan sportok, amik jelenleg nem szerepelnek a játékok palettáján. A kérdések után a nagykövetség jóízű vacsorával látott vendégül minden jelenlévőt. 

Március - Április 2016., Ale Márió Dániel