Január - Február

PDF - HU PDF - DE

Tisztelt Kerekasztal-Tagok, kedves Barátok!

A Magyar Diaszpóra Tanács novembervégi 6. ülés résztvevöi alábbi zárónyilatkozatot fogadták el. Érdemes figyelmesen olvasni, mert többek között kihangsúlyozza a külképviseletekkel való együttmüködés fontosságát és a Körösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasainak segítö szándékát.

Üdvözlettel

Radda István

Tisztelt Kerekasztal-Tagok, kedves Barátok!

A Magyar Diaszpóra Tanács novembervégi 6. ülés résztvevöi alábbi zárónyilatkozatot fogadták el. Érdemes figyelmesen olvasni, mert többek között kihangsúlyozza a külképviseletekkel való együttmüködés fontosságát és a Körösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasainak segítö szándékát.

Üdvözlettel

Radda István

Magyar Diaszpóra Tanács

VI. ülés

Zárónyilatkozat

 

 

Az elmúlt években közösen dolgoztunk azon, hogy a diaszpóra magyarsága megerősödjön, a világban szétszóródott magyar közösségek tagjai megtapasztalhassák, hogy az egységes magyar nemzet teljes jogú tagjai. Az anyaország és a diaszpóra kapcsolatának alapja a kölcsönös együttműködés, amely a diaszpórában élők aktív, cselekvő részvételét feltételezi. A diaszpóra magyarságának speciális helyzete szükségessé teszi, hogy stratégiai alapokra helyezzük a diaszpóra közösségekről való gondolkodást: áttekintve az eddig elvégzett munkát, közösen határozzuk meg azokat az irányokat, amelyek mentén a jövőben alakítani kívánjuk közös ügyeinket.

 

A Magyar Diaszpóra Tanács tagjai a következő elvekben és célokban állapodnak meg:

 

  • Üdvözlik a Magyar diaszpórapolitika - Stratégiai irányok című dokumentum elkészítését. Az anyag a diaszpóra kapcsán a nemzetpolitikai stratégiai dokumentumban megfogalmazott célok teljesülése érdekében megvalósult intézkedéseket foglalja össze. A működő nemzetközi gyakorlatokkal összehasonlítva értékeli a magyar diaszpórapolitika eddigi eredményeit, valamint meghatározza annak fejlesztési irányait. A résztvevők egyetértenek a négy kitörési ponttal: a Magyar Emigrációs és Diaszpóra Központ létrehozásával, az anyaország és a diaszpóra közösségek közötti gazdasági kapcsolatok erősítésével, a diaszpóra diplomácia megerősítésével, és külön kiemelve az oktatásfejlesztés fontosságával. Bíznak abban, hogy a dokumentum segítségével új lendületet vehet a diaszpóráról való gondolkodás, amelynek eredményeképpen további közös kezdeményezések indulhatnak el.
  • Bíztatónak tartják, hogy továbbra is töretlen az érdeklődés az egyszerűsített honosítás és az állampolgárság megállapítása iránt, amelyek segítségével egyre többen válnak közjogilag is részévé az egységes magyar nemzetnek. Kinyilvánítják abbéli szándékukat, hogy a továbbiakban is – a külképviseletekkel való együttműködésben – részt vesznek az eljárás népszerűsítésében.
  • Örömüket fejezik ki, hogy 2016-ban is folytatódik a Kőrösi Csoma Sándor Program, amelynek segítségével az elmúlt három évben összesen 34 ország magyar közösségeihez érkeztek ösztöndíjasok. Idén is 100 fiatal segíti munkájával a diaszpórában működő magyar szervezetek közösségépítő tevékenységét. Meggyőzőnek tartják a program eddigi eredményeit és bíznak annak sikeres folytatásában.
  • Sikeresnek ítélik a veszélyeztetett emigrációs hagyatékok megmentése érdekében indított Mikes Kelemen Programot, amelynek keretében folyamatosan zajlik a felajánlott könyvtári és levéltári anyagok hazaszállítása, feldolgozása és kiajánlása. Üdvözlik, hogy hét kutató közreműködésével tovább folytatódik a gyűjtés a tengerentúli magyar közösségek központjaiban.
  • Üdvözlik a Julianus Program folytatását, melynek eredményeképpen eddig több száz magyar emlék vált megismerhetővé a Nemzeti Regiszteren. Elkötelezettek a tekintetben, hogy adatszolgáltatásukkal, saját gyűjtésükkel a jövőben is segítik a kataszter folyamatos bővítését.
  • Üdvözlik, hogy elindult a diaszpórában élő magyar gyermekek és fiatalok Kárpát-medencei táboroztatása, amelynek lebonyolítója a Rákóczi Szövetség. A program segítségével a résztvevők élményeket és tapasztalatokat szerezhetnek, kapcsolatokat építhetnek. Bíznak a program sikerében, reménykednek annak folytatásában.
  • Támogatják azt, hogy a diaszpórában élő és a határon túli magyar fiatalok jobban megismerjék egymást és Magyarország kulturális kincseit a Diákok Határok Nélkül (Students Without Boundaries program – Magyarságismereti Mozgótábor) és a ReConnect Hungary – Magyar Birthright Program keretében.
  • Méltányolva az egyházak és cserkészet szerepét a magyar közösségek identitásának megőrzésében, fontosnak tartják a keresztény, keresztyén nevelési programok megerősítését a diaszpórában.

 

 

A Magyar Diaszpóra Tanács tagjai kinyilvánítják elkötelezettségüket a fentiekben rögzített elvek érvényre juttatásában, a kijelölt feladatok elvégzésében.

 

Budapest, 2016. november 30.

Kérem, meséljen az életéről.

1947-ben születtem Pusztasomorján, a Hanság északi peremén, egy kis faluban, az osztrák-magyar határtól néhány kilométerre.   Szülőfalum közvetlen szomszédjai a Szent János és a Szent-Péter nevű községek. Mindhárom falu az Árpád-korban keletkezett, 1970-ben ezek egyesítéséből született meg a napjainkra már várossá fejlődött Jánossomorja.

   

Kérem, meséljen az életéről.

1947-ben születtem Pusztasomorján, a Hanság északi peremén, egy kis faluban, az osztrák-magyar határtól néhány kilométerre. Szülőfalum közvetlen szomszédjai a Szent János és a Szent-Péter nevű községek. Mindhárom falu az Árpád-korban keletkezett, 1970-ben ezek egyesítéséből született meg a napjainkra már várossá fejlődött Jánossomorja.

      A régészeti leletek tanúsága szerint ez a táj a korai vaskortól kezdve folyamatosan lakott volt, területén virágzó római kolóniák létesültek, itt hagyták nyomukat a népvándorlás kori népek is. Később határőrző besenyők, azután avarok, később frank-bajor és magyar lakosság telepedett meg itt.  A tatárjáráskor a falvak elnéptelenedtek, 1242 után új lakosok, főleg bajor-osztrák telepesek érkeztek.  A török háborúk után is a német nyelvterületekről érkeztek az újabb telepesek. Így Szent János és Szent Péter lakossága német volt. Pusztasomorja a török időkben egészen megsemmisült, új urai – az Esterházyak, Nádasdyak, Lippayak, Mednyánszkyak – a Pozsony megyei csallóközi Várossomorjáról (Nagysomorja) telepítettek ide magyar lakosokat.  A magyarok nem a szomszédos német falvakból házasodtak, hanem elmentek leányért a Hanság déli részén lévő magyar falvakba. Nemzetiségi ellentétek egyébként nálunk nem voltak.

 1967-ben ballagási batyumba pogácsa, fillér, só mellé egy rög anyaföldet is helyeztek. Akkor még ezt a rögöt a vasfüggönyön keresztül kellett titokban kicsempészni. Most már tudom, hogy ez az a rög, amely engem egy életre elkötelezett, és ezt soha nem fogom szem elől téveszteni.

1975-ben feleségül vettem Döbrentey Máriát, akitől két csinos lányom (Andrea és Júlia) született. Nagy örömömre öt évvel ezelőtt született egy kis unokám is.

Hogyan emlékszik vissza az ’56-os eseményekre?

Édesapám Smuk András, édesanyám Gősi Mária volt. Hárman vagyunk testvérek. A nagyszüleim is, a szüleim is parasztemberek voltak. Nem volt nagy birtokunk, a szüleim az államosítás előtt huszonöt hold földön gazdálkodtak. Már ez is elég volt ahhoz, hogy 1952-ben kuláklistára kerüljenek, azzal fenyegették a családunkat, hogy kitelepítenek bennünket.  Édesapám semmiképpen nem akarta, hogy kitelepítsenek, ezért 1952-ben Ausztriába menekült. Mivel közvetlenül a határ mellett éltünk, tudta, hogy hol lehet átmenni. A határőrök ugyan utána lőttek, de szerencséje volt és átjutott épségben. Igaz nem sokat ért vele, mert Ausztria akkor még zónákra volt osztva és ahol apám átment, ott orosz zóna volt. Első éjjel elbújt valahol, másnap egy kukoricaszárral megrakott szekérrel az ismerősei átmenekítették az angol megszállási övezetbe, ott élt '56-ig egy faluban. Elmondhatatlan, hogy eközben édesanyám mennyit szenvedett, mennyit zaklatták az ávósok. Sokszor éjjel, kettő-háromkor átkutatták az egész házunkat a pincétől a padlásig. Rettenetes évek voltak ezek! Ha a családunk nem fogott volna össze és nem támogatott volna bennünket, nem is tudom, hogy mi lett volna velünk. Akkor még élt édesanyám anyja is és mi hárman gyerekek, ötünknek nagyon nehéz volt a megélhetés. Nagyon nehéz volt! Ezek a gyerekkori emlékek máig is elkísérnek. 1956-ban kitört a forradalom, egyszer csak megjelent édesapám, váratlanul hazajött. 1952 óta nem láttuk egymást. Négy éven át mi a világon semmit nem tudtunk róla. Alig telt el néhány hét, leverték a forradalmat és apámnak újra menekülnie kellett, akkor már minket is magával vitt, kimenekített Bécsbe. Most már szekérrel menekültünk, mert volt egy lovunk. A szekéren ülve arra lettem figyelmes, hogy a mellettünk gyalogosan menekülők valami pirosat dobálnak el az út szélén. Kilenc éves voltam, csak később tudtam meg, hogy ezek piros valamik a pártkönyveik voltak, később olvastam is, hogy az első menekülők az ávósok voltak.

Mutassa be az „Europa”- Clubot! Mikor alakult, mivel foglalkoznak, milyen rendezvényeik vannak, mik a céljaik?

A bécsi magyarok kultúregyesületét valós közösségi igény hozta létre. Az 1956-os magyar forradalom után a Bécsben rekedt magyar fiatalság, amelyre leginkább a gyökértelenség és a tájékozatlanság volt jellemző, kereste egymást.  Az „Europa”- Clubot 1956-ban Ausztriába menekült fiatalok, főként egyetemisták alapították.  Először néptánccsoportot alakítottak, hogy hazájuktól távol is ápolhassák kultúrájukat.  A taglétszám rohamosan növekedett, 1964-ben egyesületté nyilvánították a klubot. Ebben az időszakban az „Europa”- Club jelentősége abban rejlett, hogy a magyar műveltséget ápoló közösség élő valóság maradt Bécsben. A fiatalok a napi kimerítő munkájuk ellenére is esténként szép számban összegyűltek és nagy érdeklődést tanúsítottak az előadások és az egyéb programok iránt. Ma is úgy véltük, hogy tevékenységünkkel a múltból átmentünk valamit a jövőbe, ami különben veszendőbe menne. Közösségünk erejét és hatását természetesen nem szabad túlbecsülni, mégis hittük, hogy ameddig az „Europa”- Club tanúbizonyságot tesz a gondolat szabadsága mellett, változatlanul megvan a hivatása is.

Van-e olyan dolog (esemény, vagy akár ember) ami meghatározó volt az életében?

Az 1989-es rendszerváltás után elhatároztuk, hogy az „Europa”- Club a továbbiakban ne foglalkozzon politikával, hanem minden eszközével a magyar kultúra ápolására törekedjen. Gondosan ügyelve arra, amikor a műsorainkat kialakítottuk, hogy a trianoni magyarság ötágú sípja mindig megszólaljon. Abból a felismerésből indultunk ki, hogy mi, ausztriai magyarok nem ismerjük, nem is ismerhetjük a mozaikokra szétesett Kárpát-medencei magyar nemzetet, mert évtizedekig vasfüggöny választott el bennünket egymástól. A rendszerváltást követően igyekeztünk pótolni az elmulasztottakat, azonnal felvettük a kapcsolatot a határon túlra szakadt magyar közösségekkel.

Van hobbija? Milyen témájú könyveket, filmeket szeret?

A bécsi magyar rendezvények látogatása mellett szeretek biciklizni és uszodába járni. Történelemi és kulturális, irodalmi témájú könyveket, valamint természetrajzi leírásokat olvasok szívesen.

Mire a legbüszkébb életében?

Büszkén állítom, hogy az egykor főként ’56-os menekültekből álló csoport, majd anyanyelvi közösség és szellemi társulás a munkakedvéből a mai napig semmit sem veszített.  Kodály Zoltánnal együtt valljuk, hogy: „A kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egy-kettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.” Az „Europa”- Club ezen munkálkodik továbbra is. Nem egyszerű, mert a mai fiatalság már nehezen mozgósítható ilyen célokért, de talán nem lehetetlen.

Büszke vagyok arra is, hogy nem alaptalanul került be a magyarság láthatatlan szellemi múzeumába és a Magyar Örökség aranykönyvébe, 2006. október 2.-án a szöveg, hogy: „A bécsi „Europa”- Club hűsége 1956 szelleméhez magyar örökség.”

A közéleti elismerések közül talán a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetés oklevele okozta a legnagyobb örömet, amelyet Áder János köztársasági elnök írt alá, 2013. ápr. 17-én.

Mit jelent Önnek a „haza”?

A haza fogalma gyökereket és életteret jelent, hol az ember született és nevelkedett. Az anyanyelv meghatározza az ember további életét. Az élet a világ bármely részére sodorja, a szülőhely, hol felnevelkedett, mindig eszébe jut, ha rágondol, szívét melegség önti el és vágyik vissza.

Mit gondol a magyarságról, a magyar emberekről?

Két világháborút vészeltünk át, mindkettőben részt vettünk és vesztesen kerültünk ki belőlük. Az eredmény: az országot lerombolták, nagy emberveszteség, illetve nagy a területveszteség. A nemzet mégis talpra állt. Ebben elsősorban a hazaszeretet segített. Hazát építeni, megtartani csak nemzetben gondolkodó emberek képesek

Mint szülő, nagyszülő, mi az az útravaló, tanács, amit feltétlenül fontosnak tart átadni a következő generációknak?

1958-1962 között az Innsbrucki Magyar Gimnázium diákja voltam, de nem itt érettségiztem. Az iskolát 1962-ben sajnos becsukták, és én akkor kerültem Burg Kastl-ba. Ott érettségiztem 1967-ben. Meghatározó és egy életre szóló indíttatást itt kaptam. Amit Burg Kastl-ban a lelkembe ültettek, azt ma is, mint örökséget hordom magamban. Nem volt az más, mint a magyar nemzet szeretete, a magyar kultúra és nyelv tisztelete. Ezeket az értékeket szeretném tovább adni az engemet követő generációknak, valamint azt a tapasztatomat, hogy nem elég egyénileg nagy magyarnak lenni, közösségileg is kell munkálkodni.

Mit üzen így az új esztendő kezdetén a világ magyarjainak?

Azt üzenem, különösen a szórványban élő magyaroknak, hogy ápolják továbbra is az anyanyelvi magyar kultúránkat, és a hagyományainkat. Kodály Zoltánnal együtt vallom, hogy: „A kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egy-kettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.”

ORF - Publiziert am 27.12.2016

 

Sikeres évet zárt az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala. A több egyesületet összefogó csúcsszervezet egyes tagjai számos rendezvényt szerveztek. Fő feladatuk a tagegyesületek közötti munka koordinációja valamint a magyarországi képviseletekkel való együttműködés, melyet 2017-ben még inkább szeretnének elmélyíteni.

Mozgalmas volt a 2016-os év, melyet februárban elnökségválasztással kezdtek: azóta az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztalának új elnöke Radda István, Kilyénfalvi Gábor pedig társelnöki funkcióban elsőszámú alelnök. A Kerekasztal alelnöke továbbá Mentsik Szilvia az Ausztria Magyar Pedagógusok Szervezetétől és Europa-Clubtól, második alelnök Steip Ferenc az Ausztriai Független Magyar Kultúregyesületek Csúcsszervezetének elnöke.

A Kerekasztal idei leglényegesebb tevékenysége az 1956-os ünnepségek megszervezése volt. A tagegyesületekkel és a bécsi Magyar Nagykövetséggel közösen több rendezvényre is sor került, így a Theater Akzent-ben megrendezett táncszínházra és pódiumbeszélgetésre vagy a Jánossomorján megtartott koszorúzásra.

Nagy Alexandra

Pódiumbeszélgetés és megemlékezés 1956-ról

 

A Kerekasztal vezetősége minden második hónapban tart gyűlést, ahol közösen döntenek a következő rendezvényekről és eseményekről, a tagegyesületek vezetői bent vannak a Kerekasztal vezetőségében is. A Kerekasztal maga, mint csúcsszervezet nem szervez, hanem koordinál. Ezért a költségvetés is minimális. Az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztalának jelenleg 16 tagja van, köztük bécsi és burgenlandi oktatási intézmények, magyar iskolák, 56-os egyesületek, néptánc- és egyházi csoportok is.

kerekasztal.at

Kéthavonta Hírlevélben számolnak be tevékenységükről

Radda István elnök az évet értékelve elmondta, hogy november végén a Budapesten megrendezett Diaszpóra Tanácson is részt vett, ahol többek között a a Bethlen Gábor Alap vezérigazgatójával is tárgyalt.

ORF

Koszorúzás Bécsben

Radda István arról is bezsámolt, hogy a bécsi magyar katolikus és evangélikus egyházközségek kezdeményezésére egy egyesületek közötti egyeztető bizottság alakult a Központi Szövetség és a Kerekasztal között, de a tervek szerint még szorosabb lenne az együttműködés a Balassi Intézet-Collegium Hungaricummal és a bécsi Magyar Nagykövetséggel is. Így már biztos, hogy 2017-ben közösen fogják megünnepelni a nagy magyar nemzeti ünnepeket, március 15-ét és október 23-át.

Az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala 2017. február hónapra tervezi következő közgyűlését.

ORF - Publiziert am 24.10.2016

Október 23-án az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala és tagegyesületei közösen emlékeztek meg a 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeiről Bécsben. Délután ökumenikus istentiszteletre került sor, az esti rendezvényen pedig pódiumbeszélgetésre ’56-os szemtanúk részvételével. A 60. évforduló alkalmával a Délibáb Bécsi Magyar Kultúregyesület táncszínházi előadását is láthatta az ünneplő közönség.

A Theater Akzentben az ünneplőket Perényi János bécsi magyar nagykövet is köszöntötte. Beszédében kiemelte, hogy 1956-ról beszélni nagy felelősség, hiszen a magyar történelem egyik meghatározó eseménye. A jubileumi rendezvényen többek között Albert Camus „A magyarok vére” című írásából idézett.

Nagy Alexandra

A pódiumbeszélgetés során Csernay Jenő, Fáy Jenő, Schermann Rudolf, Szőke Dénes Róbert és Török Mária 1956-os szemtanúk Zsuffa Tünde íróval való beszélgetés során személyesen átélt tapasztalataikat osztották meg a közönséggel.

Nagy Alexandra

Az „Elindultam szép hazámból...” című táncszínházi előadással a Délibáb azoknak az ’56-os kivándorlóknak állított emléket, akiknek hazájukat hátrahagyva menekülniük kellett. Az előadásban a keringő, amerikai és magyar táncok segítségével ábrázolták a forradalmi eseményeket és annak következményeit. Az öt jelentben több, mint 30 szereplő vett részt, köztük a Délibáb Gyermeknéptáncsoport tagjai is. A darabot Kovács Viktória írta és rendezte, Szabó Csilla társrendező vitte a színpadra, a táncokat pedig Török Sándor koreográfus tanította be a résztvevőknek.

Nagy Alexandra

Laszlo Bardossy

„Fontosnak tartjuk azt is bemutatni, hogy annak idején, hogyan fogott össze a világ, hogy a magyarok segítségére siessen. Az emlékezés fontos, és úgy gondoljuk, hogy ez a téma az aktuális világpolitikát tekintve időszerűbb, mint valaha”- mondta, Kilyénfalvi Gábor a Délibáb vezetője.

Laszlo Bardossy

Nagy Alexandra

 

Az esti ünnepi rendezvényt egy ökumenikus instentisztelet és koncert előzte meg a bécsi magyar vallási gyülekezetek szervezésében az Ausztriai Magyar Reformátusok templomában. Az délutáni eseményen Simon Ferenc katolikus főlelkész, Fónyad Pál nyugalmazott evangélikus lelkész és Karvanszky Mónika református lelkipásztor közösen tartották meg a forradalom és szabadságharc emlékére az ökumenikus istentiszteletet. Majd a 60. évforduló kapcsán a reformátusok gyülekezeti termében egy fogadás keretében nyitották meg az ’56-os kiállítást.

 

Az “Elindultam szép hazámból” DVD megrendelhető +43680 1439732 -es számon, Kilyénfalvi Gábornál (g.kilyenfalvi@gmail.com).

Délibábos évkezdet és évvége

Publiziert am 06.01.2017

A Délibáb Kulturegyesület idén lesz 70 éves. A novemberi ünnepségre készülő táncosok lecserélik egyik legsikeresebb programjukat, a „Tavaszi Ébredést“ és helyette „Régi Jó Régió“ címen indítanak többrészes sorozatot. A Délibáb táncegyüttest idén Stockholmba is várják tavaly is nagy sikert arató 56-os emlékműsorukkal.

A bécsi Délibáb Kulturegyesület 2016-os évében az 56-os emlékműsor, az október 23-i „Elindultam szép hazámból“ játszotta a főszerepet, mely az egész évre rányomta a bélyegét, akár a próbák, akár a színházi-, tánckoreográfusi- vagy díszlettevékenységekkel. A rendezvénynek messze földön híre ment, ami jelzi, jól sikerült az idei főprogram. Kilyénfalvi Gábor a Délibáb művészeti vezetője értékelt az ORF-nek:

ORF

Kilyénfalvi Gábor

A gyerekcsoport létszáma megduplázódott, már több mint 20 gyerek néptáncol náluk. Tavaly 20-22 fellépése volt a Délibábnak, amellett, hogy számos kooperációban vettek részt a Kerekasztallal és az AMAPED-del, a saját rendezésű „Wiener Vielfalt“ azaz bécsi sokszerűség nevű nemzetközi fesztiváljukat is megrendezték idén, immáron ötödszörre. Az egyik legnagyobb rendezvényük 2016-ban a „Tavaszi Ébredés“ című összművészeti fesztivál volt, melyet azonban idén a nagy siker ellenére sem ismételnek meg.

Bánhelyi József

Az ok: 2017-ben új programmal rukkol elő a Délibáb: „Régi Jó Régió“ címmel. A program több alkalomból áll, mindig egy tánc-régiót mutat be, úgy mint Dél-Alföld, Kalotaszeg, Délvidék vagy Visk (Kárpátalja). Az 56-os műsornak már hat helyre van meghívása (köztük Stuttgart, London, Stockholm). És ami a 2017-es év legnagyobb eseménye a táncegyüttes szempontjól: Idén novemberben lesz 70 éves a Délibáb.

Bánhelyi József

Éveleji akció a Délibábnál

ORF - Publiziert am 09.01.2017

„Kezdd az új évet a Délibábbal“ mottóval indít akciót a bécsi Délibáb Kulturegyesület. Január 10-én kedden este 19.00 -tól szeretettel várnak mindenkit, akinek van kedve táncolni vagy aki egy kis társaságra vágyik. A Délibáb Kulturegyesület hű kíván maradni ahhoz a szellemiséghez és nyitottsághoz, amely hét évtizede jellemzi.

Az új év első eseménye A Délibáb Kulturegyesület szempontjából a „Kezdd az új évet a Délibábbal“ este. Szöllősi Klára délibábos egyetemista és táncos találta ki az akciót, amely most már lassan tradícióvá válik a a bécsi egyesületnél. Az esemény lényeget Kilyénfalvi Gábor elnökhelyettes foglalja össze:

Bánhelyi József

Az új év elkezdésével a Délibáb csoportjai is tovább folytatják a munkájukat. A néptánc (kedd és csütörtök, 19.00 – 22.00) mellett népdalkör (csütörtök 18.30) és citeracsoport (hétfön 20.00-22.00) is várja a jelentkezőket. Aki pedig színjátszásra is vágyik, annak ott a táncszínházcsoport (szerda 19.30-21.30), amely ugyancsak tárt karokkal vár minden új jelentkezőt.

ORF/Nagy

ORF - 28.12.2016

 

A bécsi „Europa“-Club Kultúregyesületet 56-os magyarok alapították, így nem csoda, hogy az idei jubileumi évben az egyik legnagyobb eseménynek a kerek évforduló megünneplése számított. De szoboravatás, kirándulások, színház és előadások is tarkították a programot.

Májusban kerülhetett sor Szent István király emlékszobrának felavatására Németóváron/Bad Deutsch-Altenburgban. „Ez egy nagyon fontos jelkép az ausztriai magyarok számára, hiszen itt Németóváron a Mária templomnál találkoznak minden évben a felvidéki, a magyarországi és az ausztriai magyarok már 2004 óta“, mondta el Smuk András a Club elnöke:

ORF

Szent István szobrának avatása Németóváron

Október 23-án az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala és tagegyesületei közösen emlékeztek meg a 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeiről Bécsben, a szervező munkában az Europa Club is kivette részét.

ORF Bgld

Smuk András, az Europa Club elnöke

Az év további fénypontjai a tanulmányi kirándulások voltak. A felvidéki Erdőhát környékére, a Murva folyó és Magyarország egykori határvidékére vezetett első útjuk,várromok, múzeumok, lenyűgöző természet, kastélyok, néprajzi örökségek várták a résztvevőket. Az erdőháti állomást egy morvaországi körút követte.

Europa Club

Kirándulás Erdőháton

A másik nagy kirándulás Bulgáriába vezett, Arató György szakmai vezetésével Bulgária magyar vonatkozású kulturális és történelmi emlékeit fedezhették fel öt napon át a résztvevők.

Europa_Club

Magyar emlékek nyomában Bulgáriában

Az idén több, mint 20 rendezvényt sikerült megvalósítani, voltak színházi estek, filmbemutatók, történelmi megemlékezések, előadások, melyek közöl nagy érdeklődést keltett a „Pozsony, a magyar koronázó főváros“ valamint a Szent Márton élete című előadás.

Smuk András, az Europa Club elnöke érdemelte ki idén a Centrope-díjat. A Centrope díjjal 2007 óta olyan személyeket tisztelnek meg, akik ápolják a határon átnyúló kapcsolatokat Bécs, Alsó-Ausztria, Burgenland és a szomszédországok Csehország, Szlovákia és Magyarország között.

wien.gv.at

A Centrope-díj átvételén

Az „Europa“-Club a Kancellária Hivataltól kap anyagi támogatást munkájához, minimális hozzájárulást Magyarországról és nagy anyagi segítséget jelent, hogy nagyon sok tag fizeti be rendszeresen a tagdíjakat.

Időközben elkészült a 2017-es év első felének rendezvénynaptára is, január 12-én vezetőségválasztó közgyűlést tartanak, melyet az erdőháti-morvaországi kirándulásról készült filmvetítéssel zárnak.

ORF - Publiziert am 07.01.2017

A 2016-os év a Napraforgók Táncegyüttes szempontjából igen sikeresen végződött. A bécsi néptáncosok, a táncháztalálkozón bemutatott nagysikerű Ludas Matyi produkcióval fejezték be a szezont. A sikeres fellépések mellett megduplázódott a gyerekcsoport tagjainak száma, ugyanakkor számos felnőtt is csatlakozott a Napraforgókhoz.

Idén január 28-án lesz a Cserkészbál Bécsben, amelyen 2017-ben először lép fel a Napraforgók-Táncegyüttes. Február 3. az első idei táncház időpontja, amelyen újfent jelen lesz a Cimbali Band is. Kalmár Eszter a Napraforgók elnök-helyettese vissza és előretekint:

Napraforgók

A 2016-os évben három edzőtábort is szervezett a vezetőség. Magyarországon, Ausztriában és külföldön is edzettek a tagok, akiknek létszáma folyamatosan nő. A gyerekcsoportban több mint 20 gyerek táncol a Napraforgók keretein belül.

tanchaztalalkozo.hu

A Napraforgók hetente próbálnak, tavaly az örkölyi és mezőségi táncokat sajátították el. A táncháztalálkozón pedig pálpataki táncokat mutattak be és a Ludas Matyi című darab néptáncadaptációját, amely hangos sikert aratott a Collegium Hungaricumban. A Napraforgók tánc mellett énekeket, népdalokat tanítanak a jelentkezőknek, kezdőket is szívesen fogadnak.

ORF/Dénes

A 72.sz. Széchenyi István cserkészcsapat és a Bécsi Magyar Katolikus Egyházközség 2017. január 28-án rendezte a már hagyományosnak nevezhető Farsangi Jótékonysági Bálját.

A cserkészek programja nagy népszerűségnek örvend az Ausztriában élő magyarok körében, ezért a minden korosztálynak szóló rendezvényt idén is sokan megtisztelték jelenlétükkel.  A szervezők becslése szerint háromszázötvenen gyűltek össze az Am Tábor Plébánia nagy előadótermében. A rendezvény lebonyolítása a cserkészek feladata volt, akik egész este segítettek az odaérkezőknek például a ruhatárban és, hogy megtalálhassák a lefoglalt asztalaikat.    

 

A 72.sz. Széchenyi István cserkészcsapat és a Bécsi Magyar Katolikus Egyházközség 2017. január 28-án rendezte a már hagyományosnak nevezhető Farsangi Jótékonysági Bálját.

A cserkészek programja nagy népszerűségnek örvend az Ausztriában élő magyarok körében, ezért a minden korosztálynak szóló rendezvényt idén is sokan megtisztelték jelenlétükkel.  A szervezők becslése szerint háromszázötvenen gyűltek össze az Am Tábor Plébánia nagy előadótermében. A rendezvény lebonyolítása a cserkészek feladata volt, akik egész este segítettek az odaérkezőknek például a ruhatárban és, hogy megtalálhassák a lefoglalt asztalaikat.    

        

Simon Ferenc esperes atya - akinek jelmeze egy paróka volt – figyelmével mindenhol ott volt, gondoskodott a vendégek hangulatáról is egy-egy odaillő humoros megjegyzéssel. 

A meghirdetett rendezvény meghívóján a szervezők mindenkit arra buzdítottak, hogy népviseletben érkezzenek a mulatságra. Sokan eleget is tettek a felkérésnek, de a legtöbben farsangi jelmezben jöttek. A színes kavalkádhoz megfelelő zene is járt, a meghívott zenekar magyar- és világslágereket is játszott. A szervezők gondoskodtak arról, hogy magyaros ételeket és lángost is lehessen vásárolni. Emellett nagy népszerűségnek örvendett a „Koktélozó” is, ahol színes kevert italokat lehetett rendelni. 

        

Az est programját színesítette a Napraforgó Táncegyüttes, akik előadták a Ludas Matyi című darab néptánc adaptációját. A szervezők jelmezversenyt szerveztek a legkisebbeknek, amelyen a kígyónak öltözött kisfiú nyerte meg az első díjat.

A Cserkész Bál délután négy órakor kezdődött a gyermek programmal, és jó hangulat eltartott hajnali két óráig.

Sikeres évet zárt a bécsi Club Pannonia, a szervezet nemrég tartott évi közgyűlést vezető tagokkal. A Club Pannonia első rendezvénye egy közös szervezés által jön létre, ez februárban a Duna Gála Bécsben. Márciusban az egyesület meghívta Schmitt Pált volt magyar államelnököt egy előadásra a bécsi magyar nagykövetségre.

Áprilisban megemlékeztek a 56-os forradalom 60-ik évfodulójáról, majd bemutatták Gróf Széchényi Imre műveit a Nemzeti Könyvtárban. A Club Pannonia az idén hagyományszerűen is bemutatott egy magyar várost, 2016-ban Szegedet, ahova az idén 2017-ben el is látogatnak. Októberben tartotta az egyesület az immár 3-ik Bécsi Magyar Bált az Eschenbach palotában.

Club Pannonia

A Club Pannonia már a 2017-es évre is felkészült, eddig 11 rendezvény van tervben: február 13-án a Duna Gála Bécsben, Olah Andrea énekesnő ad majd elő, március 29-én Habsburg György lesz a Club Pannonia vendége a bécsi magyar nagykövetségen tart előadást. Clemens Unterrainer, az Állami Operaház alkalmazott énekese szintén a Club Pannónia felkérésére tart egy beszélgetést legújabb könyvéről.

Club Pannonia

Május 27-én kerül sor a bécsi-magyar gulyásfesztiválrqa, ezen ebben az évben a Club Pannonia is részt vesz. Az egyesület 2017-ben bemutatja Magyarország fővárosát, Budapestet amelyhez turisztikai szakembereket hívnak előadásokra. Júliusban Szegedre utazik a Club Pannonia egy a jelentkezők meglátogatják a Mamma Mia musical-t. Ősszel nagy ünnepséget tart a Club Pannonia, hisz ebben az évben tartja a club fennállásának a 25-ik jubileumát a bécsi magyar nagykövetségen.

ORF

Októberben ismét lesz Bécsi Magyarbál a club szervezésében, meghívták a világhírű Győri Balettet. A szervezet egyik nagy terváhez tartozik a Duna Gála Pozsonyban való megtartása, ez még tervezésben van, mondta Radda Marika, elnök. Novemberben ismét pódiumbeszélgetésre kerül sor, amellyel végződik a 2017-es program.

Publiziert am 02.01.2017

ORF Publiziert am 03.01.2017

 

A Burgenlandi Magyar Kultúregyesület a 2016-os évben is számos programot és rendezvényt tudott megvalósítani és kivitelezni. Az egyesület, mint minden évben, az Újévi Operettgálával kezdte az évet. Zsótér Írisz, az egyesület elnöke már januártól kezdve számos gyűlésen és megbeszélésen vett részt, amelyek fontos szerepet játszottak az egyesület kulturális programjainak a megvalósításában.

A BMKE tánccsoportjai és folklórcsoportjai valamint gyermekcsoportjai is számos rendezvényen képviselték a burgenlandi magyarokat. Az egyik nagyaobb szereplések közé tartozott a fellépés a Művészetek Völgyében Kapolcson, ahol a Csörge közösen a gyerekekkel és táncosokkal mutatkozott be. Az egyesület folkórcsoportjai Felsőpulyán a Kultúrák Ünnepén sem hiányozhattak, ahol szintén a burgenlandi magyarságot képviselték. „Sikeres volt a kultúregyesület anyáknapi ünnepsége, a bábszínház kisikolásoknak, a különböző kiállítások mint például Szent Mártonról, Szent Mártonról szól az egyesület Örség kiadványa is“, hangsúlyozta Zsótér.

BMKE/Rácz Mária

Mint minden évben, a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület a Virgonc néptánccsoporttal közösen, Seper Mariann vezetésével megtartja a tojásírást húsvétkor Alsóőrött. Nagyon közkedvelt volt ismét a Pannon Kulináris Sorozat elnevezésű rendezvény is, az idén is négy alkalommal találkozhattak az ínyencségek és kulináriumok kedvelői a BMKE szervezésében. A játékos magyar gyermekóra tanfolyam résztvevői is számos burgenlandi és magyarországi fellépésen mutathatták be tudásukat. Sikeres volt a kétnapos népzenei műhely Őriszigeten, amelyen kicsik és nagyok is résztvehettek.

Klenner Lívia

A Gencsapáti Művelődési Házzal együtt létrejöhetett egy „Őrvidék értékei“ című brossúra, amely Burgenland magyarlakta falvainak kultúráját és ahogy a cím is már elárulja, értékeit mutatja be színes képekkel. A kultúregyesület gyermektábort is tartott az idén, amelyen majdnem 40 gyerek vett részt Őriszigeten, a második tábort a Balatonon tartották. A kultúregyesület minden évben szervez nyelvtanfolyamokat, ének- és táncoktatást kicsiknek és nagyoknak, minden héten tornaórára is hívják az érdeklődőket. Az egyesület kiemelkedő rendezvénye volt a már hagyományos szavalóverseny novemberben, amelyre több száz burgenlandi, grazi és magyarországi diák jelentkezik.

BMKE

A BMKE énekköre ebben az évben elutazott Lienzbe, de fellépésük volt Szombathelyen is, a Szent Márton év ünnepi programainak keretében. A Csörge népzenei együttes a Dan Mladine horvát közkedvelt rendezvényen szerepelt Stinácon. A decemberi rendezvények egyik legnagyobb sikere volt a Nagykarácsony Éccakája című karácsonyi műsor, amelyet minden évben Dowas Katalin szervez óvodásokkal és iskolásokkal, de felnőtt szereplőkkel egyaránt a felsőőri Kontakközpontban.

BMKE

„Éppúgy megemlítendő a Zrínyi emléktábla avatás Monyorókeréken“, mondta Zsótér. Az elnökasszony nagyon megelégedett a kultúregyesület programaival, teljesítményével. „Az anyagi támogatás lehetne jobb is, de ez minden egyesületnél egyforma, mindenki számára nehéz, ha a kormány nem emeli meg a támogatásokat a népcsoportok támogatására“, mondta Zsótér.

Gaal Zita/Csörge

„Konkrét tervek 2017-re még nincsenek, de tervezetek igen“, hangsúlyozta Zsótér Írisz elnök, „az első fixpont az idén is az operett gála, de ez alkalommal Alsóőrött“. 2017-ben időpontváltoztatás lesz majd a szavalóversenyekkel kapcsolatban, Hajnal Anna költőre szeretne emlékezni az egyesület. Zsótér Írisz, mint a magyar népcsoporttanács elnöke azt kívánná az ausztriai magyarságnak, hogy számos egyesület olyan anyagi támogatásban részesülhessen, amely által létre lehetne hozni egy komoly, heti egyesületi újságot magyar nyelven vagy több adásidő az ORF-en belül.

Nagy Alexandra

Február 3-án megrendezésre került az idei év első táncháza a bécsi Collegium Hungaricumban, a Napraforgók Táncegyüttes szervezésében. A tavalyi évhez hasonlóan idén is rendhagyó programmal várták a magyar népzene bécsi kedvelőit, ugyanis a Cimbaliband zenélt a gyerek- és felnőtt-táncházban egyaránt. Sőt, egyórás koncertet is adott a Kárpát-medence és a Balkán népzenéit dzsesszel vegyítő zenekar, amely most nem először – és ígéretük szerint nem is utoljára – járt Bécsben!

Február 3-án megrendezésre került az idei év első táncháza a bécsi Collegium Hungaricumban, a Napraforgók Táncegyüttes szervezésében. A tavalyi évhez hasonlóan idén is rendhagyó programmal várták a magyar népzene bécsi kedvelőit, ugyanis a Cimbaliband zenélt a gyerek- és felnőtt-táncházban egyaránt. Sőt, egyórás koncertet is adott a Kárpát-medence és a Balkán népzenéit dzsesszel vegyítő zenekar, amely most nem először – és ígéretük szerint nem is utoljára – járt Bécsben!

A műsor szokás szerint 17.00 órakor kezdődött gyerektáncházzal. A legfiatalabb táncosokat a győri Papp András és Nagy Éva Lívia tanították táncolni és énekelni. A Cimbaliband hangszersimogató keretében mutatta be a gyerekeknek a magyar népzene jellemző hangszereit. 19.30 órakor a zenekar lemezbemutató koncertje következett. A bécsi közönség óriási tapssal fogadta az új dalokat és lelkesen énekelte Danics Dórával, az együttes új énekesnőjével, a Cimbaliband már jól ismert slágereit. A koncert után András és Vica vezetésével folytatódott a táncház, a felnőtt vendégek moldvai, kalotaszegi és mezőségi zenékre mulathattak egészen éjfélig.  

 

Az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala egyik fontos tagegyesületének vezetőjével, Király Andreával beszélgettem, aki a Collegium Hungaricum épületében működő Bécsi Magyar Iskolaegyesületet igazgatja. A Kerekasztal ösztöndíjasaként beszélgettem az igazgató asszonnyal, ami egyben egy közös útkeresés volt ahhoz is, hogy milyen lehetőségeink vannak az együttműködésre.

Az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala egyik fontos tagegyesületének vezetőjével, Király Andreával beszélgettem, aki a Collegium Hungaricum épületében működő Bécsi Magyar Iskolaegyesületet igazgatja. A Kerekasztal ösztöndíjasaként beszélgettem az igazgató asszonnyal, ami egyben egy közös útkeresés volt ahhoz is, hogy milyen lehetőségeink vannak az együttműködésre.

Az intézményt 1926. december 26-án alapították. Erre emlékezve az elmúlt év decemberében a Magyar Nagykövetség segítségével ünnepséget rendeztek a 90 éves jubileum alkalmából.

Az iskola fő tevékenysége az oktatás, amelyben jelenleg háromszáz diák vesz részt. Ennek két része van. Egyrészt működtetnek egy nyelviskolát, ahol magyart, németet és angolt oktatnak, mint idegen nyelvet. Komoly képzésről beszélhetünk, hiszen tíz szintet különböztetnek meg, és ennek megfelelően fejlődhetnek a tanulók. Az ebből származó bevétel teszi lehetővé a másik tevékenység, a Bécsben élő magyar származású gyermekek oktatását. Ebben az iskolai képzésben olyan egyébként magyar anyanyelvű gyermekek tanítását vállalják fel, akik bár eltérő szinten ismerik a magyar nyelvet, de nekik is és szüleiknek is fontos, hogy azt tovább ápolják és fejlesszék. Bölcsődés kortól érettségiig tudnak biztosítani oktatást mindenkinek. Az egészen kicsik számára vannak bölcsődés és délutáni óvodás foglalkozások is. Működtetnek magyar - német kétnyelvű óvodai csoportot is, együtt a cseh Komensky Iskolaegyesülettel, valamint egy napközis óvodai csoportot, ami hagyományosan reggeltől délutánig tart. Egészen a hatodikos korcsoportig működik az osztályonkénti bontás, azonban az ennél idősebb gyerekek már vegyes korcsoportban tanulnak, hisz számukra már egyre több a saját iskolai elfoglaltság. Emellett lehetőség van arra, hogy részt vegyenek történelmi és földrajzi foglalkozásokon, amelyek nagyon népszerű honismereti órák

Zenei foglalkozásokat is kínálnak az egész pici gyermekeknek, ahol természetesen cél az is, hogy a szülők illetve a nagyszülők is megtanulhassák a mondókákat, verseket, dalokat és ritmikus gyakorlatokat, hogy aztán otthon, közösen gyakorolhassák azokat a gyerekekkel.

Délutánonként, egy kétnyelvű napközi is működik. Itt a gyerekek összetétele nagyon változó, hiszen vannak újonnan Bécsbe költözött családok, akiknél a cél az, hogy a német nyelvtudásukon fejlesszenek. Ez a létszám általában a csoport felét teszi ki. A csoport másik felének pedig a magyar nyelvtudás a fontos. Ezeknél a gyerekeknél gyakori példa az, hogy csak az egyik szülő magyar, így ezért a család közös nyelve igen változó. Gyakori a francia, lengyel vagy angol és csak a legritkább esetben a német. A gyakorlat azt mutatja, hogy amennyiben a családban az édesapa magyar, akkor ők ragaszkodnak ahhoz, hogy a gyermekek részt vegyenek ezeken az órákon, mivel ők kevesebbet tartózkodnak otthon, így kevesebb lehetőségük van átadni a nyelvismeretet.

Az igazgató asszony elmondta, hogy a felnőtt kurzusokon sok olyan apukát találunk, aki azért jön tanulni, hogy mire megszületik a gyermeke, addigra tudjon valamennyire magyarul. Közülük sokaknak sikerül is elsajátítani a nyelvet, és a későbbiekben legalább olyan szinten beszélik azt, mint gyermekeik. Talán ezt sokan furcsának találják, és magyarországi szemszögből nézve szinte elképzelhetetlen, hogy ez működik, de sok olyan esettel találkozhatunk, ahol az apukáka egy jó német tudással, a saját francia, vagy spanyol anyanyelvük mellett azért is erőfeszítéseket tesznek, hogy a magyart is megtanulja. És bár megfigyelhető, hogy nem minden esetben a legkvalifikáltabb szülők élnek ezzel a lehetőséggel, de egy bizonyos képzetstég illetve intelligencia megléte figyelhető meg. Sok esetben, ha valamilyen okból a szülő kiesik a tanulásból, bevett gyakorlat, hogy a gyermekek mellé magyar anyanyelvű babysittert fogadnak fel, ezzel is megtámogatva a nyelvtanulást.

Azonban nem csak olyan családoknál játszik a nyelvi képzés fontos szerepet ahol az egyik szülő magyar. A kilencvenes évek elején ugyanis sok osztrák állampolgár vásárolt ingatlant Magyarország nyugati határvidékén. Itt a legkézenfekvőbb megoldás, hogy gyermekeiknek megtaníttatják a magyar nyelvet. Melléjük a szülők szintén sok esetben magyarul beszélő babysittert szerződtetnek, és amikor elérik az iskolás kort, akkor őket is beíratják a Bécsi Magyar Iskolaegyesület képzésire, ahol aztán úgy tanulják a magyar nyelvet, mintha az az anyanyelvük lenne.

Az iskola a Collegium Hungaricumtól bérli a helységeit, és a működéshez a bécsi Bundeskanzleramnt járul hozzá, illetve a magyar állam a Bethlen Gábor Alap révén segíti az intézményt. Több uniós pályázatuk fut, amit partnerségben más intézményekkel adtak be. A pályázati lehetőségeket folyamatos figyelemmel kísérik, azonban a tevékenységüknek megfelelő lehetőségek száma nagyon lecsökkent. Ez az a terület, ahol együttműködésre és segítségre számítanak a Kerekasztallal, akár az ösztöndíjasok által, akár más segítséggel, hogy lehetőségük nyíljon sikeres pályázatok beadására.  Emellett szeretnének olyan egyéb programokat szervezni, melyek nem csak az iskola presztízsét emelnék, hanem hosszútávon biztosíthatnák a stabil és gondtalan működtetést is.

Az iskola igazgatónője fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a rendezvényeik szervezésében nagy segítséget jelent, amikor a Kerekasztal két tagegyesületének vezetői mellé állnak. Ezek a Délibáb és a Napraforgók táncegyüttes, akikre számos alkalommal számíthatott abban, hogy az ünnepségeiken minden díjazás nélkül vettek részt.  

Az iskoláról bővebben a következő linken olvashatnak: http://www.ungarischlernen.at/

 

Tisztelt Partnereink, kedves Barátaink!

 

 

 

Örömmel tájékoztatlak benneteket egy remek lehetőségről! A Kerekasztal idén először sikerrel pályázott a Rákóczi Szövetség diaszpóra pályázatán, így 2017. júniusáig nyolcvan ausztriai magyar fiatal kap lehetőséget arra, hogy az Anyaországba utazzon, és megismerkedjen annak fővárosával, tájaival, történelmi és idegenforgalmi nevezetességeivel. Kérlek szépen benneteket, segítsetek, hogy ez a lehetőség eljusson minden gyermekhez és fiatalhoz, (korhatár: 10-25 év) aki szívesen venne részt egy ilyen négy napos magyarországi kiránduláson. Mivel az utazási költség 80 %-án kívül mindent a Magyar Állam áll, a négy napos programok várható maximális költsége 40 euro/fő. Úgy alakítottuk, hogy egy, legfeljebb két nap legyen iskolai tanítási nap, így bízom benne, hogy ez nem jelent majd akadályt.

Tisztelt Partnereink, kedves Barátaink!

Örömmel tájékoztatlak benneteket egy remek lehetőségről! A Kerekasztal idén először sikerrel pályázott a Rákóczi Szövetség diaszpóra pályázatán, így 2017. júniusáig nyolcvan ausztriai magyar fiatal kap lehetőséget arra, hogy az Anyaországba utazzon, és megismerkedjen annak fővárosával, tájaival, történelmi és idegenforgalmi nevezetességeivel. Kérlek szépen benneteket, segítsetek, hogy ez a lehetőség eljusson minden gyermekhez és fiatalhoz, (korhatár: 10-25 év) aki szívesen venne részt egy ilyen négy napos Magyarországi kiránduláson. Mivel az utazási költség 80 %-án kívül mindent a Magyar Állam áll, a négy napos programok várható maximális költsége 40 euro/fő. Úgy alakítottuk, hogy egy, legfeljebb két nap legyen iskolai tanítási nap, így bízom benne, hogy ez nem jelent majd akadályt.

Ide kattintva tudjátok kitölteni az online jelentkezési lapot: https://drive.google.com/open?id=19aIGNBuoeDqu6cNwAPnIgu_LSPFVm_B9eUhyQur72Ho . A jelentkezési határidő november 7-e, egy pályázó csak egyszer vehet részt a programban. A szükséges adatok megadásával a regisztráció érvényes, a jelentkezési határidő végén mindenkivel felvesszük a kapcsolat, és ismertetjük a részletes programot. Az adventi időszakra 10-16 éves gyermekek jelentkezését várjuk.

A Kerekasztal részéről a pályázatot Miklós Tünde koordinálja (Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa), kérdéseitekkel keressétek őt bizalommal a +43 676 7258878 –as telefonszámon, vagy a tundi.miklos@gmail.com e-mail címen.

Itt találjátok a Program ismertetőjét, röviden. Remélem, együtt örültök velünk ennek a lehetőségnek, és hamarosan üdvözölhetjük a jelentkező ifjakat!

  Röviden a diaszpóra programról:

A Rákóczi Szövetség a Magyar Diaszpóra Tanács megfogalmazott kérése alapján, az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából 2016 szeptembere és 2017 júniusa között a „DIASZPÓRA- ÉS SZÓRVÁNYPROGRAM” keretében lehetőséget kíván teremteni magyarországi tanulmányútra mintegy 650 diaszpórában élő 10 és 25 év közötti magyar fiatal számára.

  A Program célja:

·         Személyes kapcsolatok által elősegíteni a diaszpóra magyar fiataljainak egymás és az anyaország közötti, valamint a Kárpát-medencei magyar fiatalokkal való összetartozás tudatának erősítését.

·         Magyarországi szakemberek bevonásával a diaszpóra fiataljai magyarságtudatának és anyanyelvtudásának fejlesztése.

·         A diaszpórában megvalósuló, nemzeti kötődést célzó minőségi ismeretátadás hatékonyságának növelése. Továbbá a hazai környezetben történő széleskörű tapasztalatszerzés, valamint az ezt szolgáló szellemi, kulturális és módszertani tudás bővítése.

·         A diaszpórában élők magyar szervezetekhez való kapcsolódásának és az aktív külhoni közösségi részvételnek szakmai támogatása és inspirálása.

·         A diaszpórában élő magyarság anyaországgal való kapcsolatának erősítése újfajta kapcsolathálózat létrehozásával, valamint a határon túli, szórvány és diaszpóra területek közötti együttműködések aktiválása és szélesebb körű kiterjesztése összmagyar szinten.

Minden programidőszak részét képezi Budapest, a vidéki Magyarország és egy határon túli magyar régió felkeresése.

A Program finanszírozása:

A Rákóczi Szövetség a Diaszpóra Program idején a résztvevő fiatalok számára fedezi a szállás, a balesetbiztosítás, az ellátás, a Kárpát-medencei utazások valamint a rendezvények teljes költségét.

A Programban résztvevő fiatalok, illetve kísérők Magyarországra történő eljutásának és a kiinduló országba való visszajutásának utazási költségét a Rákóczi Szövetség az alábbiak szerint téríti meg:

  • Nyugat-Európa, Izrael: 20%-os hozzájárulás (80% egyéni költségvállalás)

Az adventi időszak tervezett programja:

Az Advent a keresztény kultúrkörben a karácsonyt megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszak, amely a jellegzetes közép-európai és magyar hagyomány. Az ünnepekre való készülődés és a reményteli várakozás időszakához rengeteg szép szokás kötődik.

Az adventi időszakban Magyarország több vidéki települése is színpompás, hangulatos vásárokkal büszkélkedhet. Az adventi programsorozat alatt a budapesti és vidéki városokba látogatnak el a résztvevők, ahol a vásárok nyüzsgő hangulatán túl a téli városképek látványát is élvezhetik.

Mivel mi nem a teljes 14 napos programon veszünk részt, az itt felsorolt programoknak csak egy részén leszünk jelen, de azt hiszem, ezekből bármelyik nagy élményt jelent majd a csoportnak.

Tervezett programhelyszínek

Budapest

Országház, Budai Vár, Sziklakórház, Opera, Terror Háza Múzeum, Szent István Bazilika, Nemzeti Múzeum, Széchényi Könyvtár, Hagyományok Háza, Városliget, Margit-sziget. Gellért-hegy, Nemzeti Színház, Hősök Tere, gyógyfürdők

Vidéki Magyarország

Székesfehérvár, Szentendre, Visegrád, Esztergom, Szeged, Ópusztaszer, Hódmezővásárhely,

Határon túli régió

Délvidék – Szabadka, Nagybecskerek, Nándorfehérvár

Remélem sikerült felkelteni az érdeklődéseteket! Túljelentkezés esetén a jelentkezés sorrendje számíthat. 

Tisztelettel és üdvözlettel Radda István a Kerekasztal elnöke

 

Tisztelt KEREKASZTAL Tagegyesületi Vezetők, kedves Barátok! 

 

A Kerekasztal 2017 február 25-én tartja közgyűlését, amelyre szeretettel meghívjuk minden tagegyesületünk képviselőjét. 

A közgyülés helyszíne: Schwedenplatz 2, 1.em. Top 10, 10:30 órakor. 

Alapszabályunk értelmében a közgyűlés időpontja előtt 3 nappal (febr.22.-ig) a napirendi pontokkal kapcsolatos esetleges javaslatokat emailen lehet közölni. 

Napirendi pontok: 

  1. Elnöki beszámoló
  2. Pénzügyi beszámoló
  3. Pénzügyi ellenőrök beszámolója 
  4. Az elnökség 2016-os évi felmentése
  5. Tagegyesületek új vezetőinek bemutatkozása
  6. A Kerekasztal 2017-es évi programja
  7. Egyéb

 

A közgyűlés után a vezetőség szendvicsbüfével várja a résztvevőket, ezért kérjük a részvételi szándékot jelezni. 

 

Üdvözlettel

Radda István, elnök

Kilyénfalvi Gábor, társelnök   

KÖRLEVÉL

 

Tisztelt tagegyesületi Vezetők,

kedves Barátok!                                                 

2016, december 18.

Legelső sorban szeretnénk megköszönni tagegyesüleink vezetőinek és munkatársainak az ezévben megszervezett nagysikerű, sokszinű és nívós rendezvényeket. Különösen kiemelnénk a forradalmunk és szabadságharcunk 60 éves jubileumi megemlékezéseket. Tájékoztatni szeretnénk Benneteket, hogy Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkára meghívására, Budapestre utaztam, bemutattam a Kerekasztal ill. a tagegyesületek munkáját, ami különben a Hírlevélben olvasható és megegyeztünk, hogy a 2016-os év kiegészítő pályázatunkat elfogadta. Egyúttal megbeszéltük a 2017-es kiadásainkra vonatkozó szerény költségvetésünket és erre is november 18-án beadtam a pályázatot.

 

KÖRLEVÉL

 

Tisztelt tagegyesületi Vezetők,

kedves Barátok!                                                 

2016, december 18.

Legelső sorban szeretnénk megköszönni tagegyesüleink vezetőinek és munkatársainak az ezévben megszervezett nagysikerű, sokszinű és nívós rendezvényeket. Különösen kiemelnénk a forradalmunk és szabadságharcunk 60 éves jubileumi megemlékezéseket. Tájékoztatni szeretnénk Benneteket, hogy Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkára meghívására, Budapestre utaztam, bemutattam a Kerekasztal ill. a tagegyesületek munkáját, ami különben a Hírlevélben olvasható és megegyeztünk, hogy a 2016-os év kiegészítő pályázatunkat elfogadta. Egyúttal megbeszéltük a 2017-es kiadásainkra vonatkozó szerény költségvetésünket és erre is november 18-án beadtam a pályázatot.

 

A november végén megrendezett Diaszpóra Tanácson mint meghívott résztvettem. Alkalmam volt Orbán Viktor miniszterelnökkel röviden, Semjén Zsolt miniszterelnök helyettessel, Potápi Árpád János államtitkárral, Erdélyi Rudolf, a Bethlen Gábor Alap újonnan kinevezett vezérigazgatójával, részletesen tárgyalni és természetesen a másfél napos összejövetelen sok másokkal megismerkedni.

 

Különösen megemlíteném a külhoni Magyar Cserkészszövetség elnökével, Lendvai-Lintner Imrével, folytatott beszélgetésemet. Miután a külföldi cserkészek a nyugati világ magyarságának egy nagyon elismerten fontos része, megállapodtunk, hogy az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala elnökeként javasolni fogom, hogy a jövő évi Diaszpóra Tanácson rajta kívül még legalább a cserkészség jelentöségének megefelelöen 5 személy képviselje a nyugati világ magyar cserkészetét. Ez a kapcsolat és megállapodás számunkra elismerés de kitüntetés is.

 

Mindezekről a 2017-es februári hónapra tervezett közgyülésen részletesen beszámolunk.

 

Kívánunk Mindannyiatoknak kegyelemteljes, békés karácsonyt és egészségben és sikerekben gazdag 2017-es évet.

 

 

                                   Baráti üdvözlettel

 

Radda István                                              Kilyénfalvi Gábor 

elnök s.k.                                                    társelnök s.k.

Paluska Zsuzsanna: Két év elnökség után átadtam az MDE elnökségét, és új vezetőséget választottunk. Szeretném megköszönni az eddigi együttműködést és támogatást az elnökségem alatt megszervezett számtalan rendezvény során!  A továbbiakban mint az MDE kulturális programkoordinátora vállalok szerepet a szervezet működésében.    

A két társelnökkel, Endre Bálinttal és Szemerszki Gergellyel az elnok@mde.hu-n keresztül tudják felvenni a kapcsolatot.

A partner-és szponzorkapcsolatokért Stánitz Veronika, titkárnő felelős, akinek elérhetőségét az alábbiakban szintén megtalálják.

Társelnökök: Endre Bálint és Szemerszki Gergely

Paluska Zsuzsanna: Két év elnökség után átadtam az MDE elnökségét, és új vezetőséget választottunk. Szeretném megköszönni az eddigi együttműködést és támogatást az elnökségem alatt megszervezett számtalan rendezvény során!  A továbbiakban mint az MDE kulturális programkoordinátora vállalok szerepet a szervezet működésében.    

A két társelnökkel, Endre Bálinttal és Szemerszki Gergellyel az elnok@mde.hu-n keresztül tudják felvenni a kapcsolatot.

A partner-és szponzorkapcsolatokért Stánitz Veronika, titkárnő felelős, akinek elérhetőségét az alábbiakban szintén megtalálják.

Társelnökök: Endre Bálint és Szemerszki Gergely

elnok@mde.hu 

Marketing és HR alelnök: Némedi-Tóth Zsófia

nemeditothzsofi95@gmail.com

Külügyi alelnök: Zombori Bálint (információszolgáltatás, továbbtanulás)

balint.zombori@mde.hu

Titkárnő: Stánitz Veronika (partnerségi és szponzori kapcsolatok)

veronika.staniz@mde.huveronikastanitz@gmail.com 

Rendezvénykoordinátorok: Niedermayer Kolos és Paluska Zsuzsanna

kolos.niedermayer@gmail.com ,

zsuzsanna.paluska@mde.hu

http://mde.hu/kiemelt/tisztujitas-a-diakegyesulet-berkeiben/ 

Tagtoborzó közgyűlésünkön 13 új taggal bővült az MDE, így nagy reménnyekkel nézünk a márciusban második alkalommal megrendezésre kerülő Bécsi Magyar Diáknapok elé.  

MDE-VUS

Magyar Diákok Egyesülete - Verein Ungarischer Studierender

www.mde.hu

A-1020 Wien, Hollandstrasse 4.

Collegium Hungaricum

A VERITAS Történetkutató Intézet, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete és a Collegium Hungaricum (Bécsi Magyar Történeti Intézet), az Osztrák-Magyar Akció Alapítvány támogatásával „Magyar menekültek Ausztriában” címmel osztrák és magyar történészek számára rendezett közös, tudományos konferenciát 2017. február 20-21-én.

A rendezvényen számos civil szervezet képviseltette magát, illetve szép számban jelentek meg a téma után érdeklődő egyetemisták, kutatók. Az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztalát elnöke Radda István, a Club Pannoniát elnökasszonya, Radda Marika képviselte és az Európa Clubot dr. Smuk András

A konferenciát követően a VERITAS Történetkutató Intézet igazgatójával, Prof. Dr. habil. Szakály Sándorral beszélgettem az általa vezetett intézményről, illetve a konferenciát szervező intézmények közötti kapcsolatról.

 

 

A VERITAS Történetkutató Intézet, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete és a Collegium Hungaricum (Bécsi Magyar Történeti Intézet), az Osztrák-Magyar Akció Alapítvány támogatásával „Magyar menekültek Ausztriában” címmel osztrák és magyar történészek számára rendezett közös, tudományos konferenciát 2017. február 20-21-én.

A nyitónapon a Bécsi Magyar Történeti Intézet szervezésében mutatták be a Két hazában… '56-os magyar menekültek Ausztriában című dokumentumfilmet. A vetítést követően Zsuffa Tünde beszélgetett dr. Csernay Jenővel, dr. Smuk Andrással valamint dr. Varjú Lászlóval.

Másnap a Magyar menekültek Ausztriában elnevezésű konferencián német illetve angol nyelvű előadásokat hallhattak a résztvevők Edda Engelke (Graz-i Egyetem, Ludwig Boltzmann Háború-következmény-kutató Intézet), Kecskés D. Gusztáv (MTA Történettudományi Intézet, tudományos munkatárs), Gecsényi Lajos (Magyar Nemzeti Levéltár, nyugdíjas főigazgató), Maximilian Graf (Osztrák Tudományos Akadémia, tudományos munkatárs) valamint a VERITAS részéről Farkas Judit Antónia, Rácz János és Kiss Dávid közreműködésével. Moderált Dr. habil. Ujváry Gábor intézetvezető és Mag. et Dr. phil. Dr. phil. habil. Georg Kastner. A rendezvény házigazdája ifj. Bertényi Iván történész volt, a bécsi Collegium Hungaricum tudományos igazgatóhelyettese.

A rendezvényen számos civil szervezet képviseltette magát, illetve szép számban jelentek meg a téma után érdeklődő egyetemisták, kutatók. Az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztalát elnöke Radda István, a Club Pannoniát elnökasszonya, Radda Marika képviselte és az Európa Clubot dr. Smuk András

A konferenciát követően a VERITAS Történetkutató Intézet igazgatójával, Prof. Dr. habil. Szakály Sándorral beszélgettem az általa vezetett intézményről, illetve a konferenciát szervező intézmények közötti kapcsolatról.

- A VERITAS Történetkutató Intézet 2014. január 2-án jött létre. Alapvető feladata az Osztrák-Magyar kiegyezés 1867 és 1994 közötti időszak, az Antal, illetve Boros Péter vezette kormányok működésének befejezéséig áttekinteni a magyar történelmet. Megpróbálni hangsúlyt fektetni azon kérdésekre, melyek esetleg kevésbé kaptak korábban publicitást. Nem egészen úgy bemutatott korszakokra, vagy eseményekre, ahogy azoknak az objektivitása elvárható lenne.

A már három esztendős intézet, mondhatnám azt is, hogy zöld beruházással indult, hiszen január másodikán én voltam az egyetlen munkatársa az intézménynek, mint főigazgató és csak utána jöttek a kollégák. Jelenleg 42 fővel működünk, azzal a megjegyzéssel, hogy az intézet egy jelentős feladatot kapott, mely a létszámbővülést is indokolja. Mégpedig, az 1990 - a rendszerváltoztatás utáni - kárpótlás, kárrendezési hivatalnak az iratanyagát, mint levéltárat, szaklevéltárként kell működtetnünk.  Ez azt jelenti, hogy közel 14 kilométernyi anyag került a birtokunkba, amelyből nekünk egy levéltárat kell kialakítanunk, illetve szolgáltatást kell nyújtani, minden hozzánk forduló magyar állampolgárnak, illetve minden olyan Magyarországon kívüli magyarnak, akik kárpótlási és egyéb ügyekben fordultak ezekhez a hivatalokhoz, és ott bármiféle irat anyaguk van. Ennek az intézménynek a felépítéséből és létrejöttéből adódóan következik az, hogy igyekszik kapcsolatotokat teremteni és kapcsolatot keresni minden olyan intézménnyel, amely hasonló területet és hasonló feladatot lát el.

Mi korábban elindultunk egy Magyarország, illetve Kárpát-medencei bemutatkozó túrára, ami azt jelentette, hogy felvettük a kapcsolatot különböző egyetemekkel, intézményekkel és elmentünk, mert bár sok mindent olvashattak rólunk, jobbnak láttuk, hogy személyesen is felvegyük a kapcsolatot, és így megismerjék az intézmény működését. Így jártunk a Pécsi Tudományegyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen, illetve voltunk a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen Kolozsvárott. Együttműködési megállapodást kötöttünk számos magyarországi és határon túli intézménnyel. Így, együttműködési megállapodásunk van Budapest Főváros Levéltárával, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárával, a Holokauszt Dokumentációs Központtal, a Sapientia Egyetemmel. Szeretnénk kiterjeszteni ezt a folyamatot a Selye János Egyetemre, a Fórum Kisebbségkutató Intézetre felvidéken, a Rákóczi Ferenc Főiskolára Beregszászon, illetve délvidéken, újvidéken. Ugyanakkor, korábban felvettük a kapcsolatot a Balassi Intézet főigazgató asszonyával, illetve magával az intézettel. Abban maradtunk, hogy a VERITAS Történetkutató Intézet igyekszik együttműködni, a határon túl működő Balassi Intézetekkel. Ez különböző formákban valósult eddig meg. Munkatársainkat több alkalommal hívták előadást tartani, illetve most a GULÁG-GUPVI Emlékév kapcsán a VERITAS Történetkutató Intézet munkatársai és külsős munkatársak készítettek egy roll-up kiállítást a GULÁG-GUPVI témaköréről. Ezeket mi átadtuk a külügyminisztériumnak. Elkészítettük magyar mellett angolul, németül, románul, szerbül, ukránul, lengyelül, szlovákul és csehül. A Külügymisztérium, illetve a minisztériumnak a Balassi Intézete egy vándorkiállítás formájában utaztatja most ezt a határainkon túl. A magyar nyelvű roll-up-ok egy jelentős részét a Bethlen Gábor Alap Zrt. által működtetett Magyarság Háza viszi el Kárpát-medencei magyar településekre illetve határon belül. Általában ezekre a kiállításokra a VERITAS Történetkutató Intézet egy-egy munkatársát is meghívják, aki megnyitja, bemutatja a kiállítást másokkal együtt. Az idegen nyelvű kiállítás német nyelven Stuttgartban volt, hamarosan Ujváry Gábor történész, a VERITAS Intézet tudományos főmunkatársa Berlinben nyitja meg azt. Magam voltam Kijevben, Munkácson, Beregszászon, Kolozsvárott, de munkatársaim voltak Nagybányán, Királyhelmecen, Újvidéken és Zentán. A Balassi Intézetnek átadott kiállítás egy része a külföldi magyar intézményekben, vagy a nagykövetségeken szervezett formában tekinthető meg. Példának megemlíteném a szlovák nyelvűt Pozsonyban vagy a magyar nyelvű kiállítást Kassán.

A bécsi Collegium Hungaricummal az együttműködésünk különböző konferenciákra, ha szabad így mondani, szűkül, vagy bővül. Attól függ, hogy melyik oldalról tekintjük, hiszen a VERITAS Intézetben vannak olyan munkatársak, akik ösztöndíjasak voltak itt, illetve Ujvári Gábor kollégám kétszer volt itt a Collegium Hungaricumban tudományos igazgató, illetve igazgató-helyettes. Magam az Osztrák Hadilevéltárban dolgoztam, de ebben az épületben laktam öt esztendőn keresztül. Tehát, ebből is látszik, hogy van egy szorosabb kapcsolat.

Az volt az elképzelésünk, hogy 1956 története során és kapcsán nem csak arról kellene beszélni, hogy milyen volt a forradalom és a szabadságharc, hogyan jöttek az oroszok, hanem, egy olyan kérdést is fel kell vetni, amely egyébként nem teljes mértékben új. Tehát nem azt állítanám, hogy erre nem gondolt már korábban más is. A megközelítés az lenne, hogy miként fogadták azokat a magyarokat, akik elhagyták az országot, akiknek a számát egyébként mintegy 200 ezer főre tesszük. Ebből mintegy 180 ezer fő nyugati irányba hagyta el az országot, és úgy 16-18 ezer fő pedig déli irányba, Jugoszlávián keresztül menekült a forradalom és a szabadság harc idején, illetve azt követően. Felvetettük ezt a gondolatot az Osztrák Magyar Akció Alapítvány egyik kuratóriumi ülésén, amely alapítvány osztrák és magyar partnereket hoz össze közös kutatási témákra, konferenciákra, illetve ösztöndíjat adományoz az osztrák kutatóknak és egyetemi hallgatóknak magyarországi tanulmányokra és kutatásra, vagy magyaroknak ausztriaira. Az Akció alapítványnál ez az ötlet meghallgatást nyert. Én vagyok az elnöke az alapítványnak, de az osztrák alelnök Cristoph Ramoser ugyanúgy vélekedett, ahogy én, hogy érdemes lenne egy ilyen rendezvényt létrehozni. Így a Graz-i Egyetem, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudomány Kutatóközpontja, Történettudomány Intézete és a VERITAS Történetkutató Intézet dolgozta ki a konferencia programját. Ehhez partnernek megkerestük a Bécsi Collegium Hungaricumot, amely örömmel adott helyet a rendezvénynek. Azt még hozzá kell tennem, hogy volt még egy nagyobb nemzetközi rendezvény, hasonló tematikával, 2016 novemberében, Bécsben, de nem ugyanezek voltak az előadók, nem ugyanezek voltak a témák és a hangsúlyok.

Én azt gondolom, hogy sikerült olyan előadókat megnyerni a konferenciának, akik a témában otthon vannak. Akár az Ujvári Gábort, aki moderálta is a konferencia egyik részét, aki az osztrák-magyar kapcsolatok kitűnő ismerője. Gecsényi Lajos, akik hosszú éveken keresztül a Magyar Országos Levéltár kiküldött magyar delegáltja volt, majd később a Magyar Országos Levéltárnak főigazgatója, az osztrák-magyar kapcsolatok kitűnő ismerője. E mellett, úgy gondoltam, hogy VERITAS Történetkutató Intézet azon fiatal kutatóinak is be kell mutatkozni a konferencián, akik ezzel a témával foglalkoznak. Farkas Judit, Rácz János és Kiss Dávid jelentkeztek előadással ebben a témában. Az osztrák kollégák közül pedig olyanokat választott Georg Kastner kollégánk, aki az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemnek a tanára, illetve a Graz-i Egyetemnek egyúttal a docense, akik ebben a témában, Ausztriában otthon vannak, hiszen osztrák-magyar kapcsolatokkal vagy adott esetben Ausztria és Kelet Európa vagy kommunista országok kapcsolatával foglalkoznak.

Én azt gondolom, hogy nagyon hasznos és egy nagyon jó tanácskozás alakult ki, amelyet megelőzött előző nap egy filmvetítés. Egy tíz évvel ezelőtt készült dokumentumfilm, amely magyar nyelvű volt, és a magyar menekülteknek Ausztriába érkezését, itteni befogadását és az itteni „új hazára” találását dolgozta fel. A vetítésre, majd az utána megtartott beszélgetésre sokan eljöttek. Ahogy a mai előadáson is, számosan jelentek meg olyanok, akik tizenévesen kerültek ki Ausztriába 1956-ban. Itt végezhették el középiskoláikat, vagy folytathatták egyetemi tanulmányaikat és lettek az osztrák államnak megbecsült polgárai. Volt köztük olyan is, aki Ausztriában végzett, később az Amerikai Egyesült Államokban az Amerikai Légierőnél szolgált orvos tisztként és alezredesként került nyugállományba. Voltak olyan osztrák érdeklődők, akik megosztották azokat az élményeiket velünk, hogy ők miként látták és mit tapasztaltak adott esetben 1956-ban Ausztriában. Milyen volt a befogadása a magyaroknak, hogy foglalkoztak velük.

- A mai konferencia szünetében lehetőség adódott hozzászállásokra. Milyenek kérdések érkeztek az előadókhoz?

- Szakszerű hozzászólásokat hallhattunk. Volt köztük vita is, ahogyan az egy konferencián el is várható. Elhangzottak kiegészítések az előadásokhoz. Például, vannak olyanok a hallgatóság soraiban, akik maguk az Ausztriában működő magyar iskolákban végeztek, 1956 után érettségiztek, és elmondhatták saját tapasztalatból, hogy melyik iskola milyen volt, miért volt jobb és hogyan alakult az életük benne. Ezek, úgy gondolom nagyon jól kiegészítették az elhangzottakat.

- Lesz folytatása ennek a konferenciának, vagy ez a téma lezárult?

- A VERITAS Történetkutató Intézet részéről ez a téma most lezárult, de azt gondolom, hogy arra is figyelni kell, hogy nem fellángolásként, évfordulókhoz kell kötni egy-egy kutatási témát, vagy egy kutatási területet. Nálunk a VERITAS-ban az 1945 illetve az 1956 utáni időszak hangsúlyos szerepet kapott a kutatásban, tehát azok a kollégák, akik ezzel kapcsolatban az előadást tartották, ugyanúgy végzik a dolgukat és a munkájukat. Ahogy láttam a Collegium Hungaricum programját márciusban, a VERITAS egyik munkatársának, Dr. Tóth Eszter Zsófiának lesz itt egy előadása illetve egy könyvbemutatója. A könyv illetve az előadás témája, hogy milyen volt a nők helyzete a Kádár korszakban. (március 13., hétfő, 19 órától: Tóth Eszter Zsófia: Szex és szocializmus c. könyvének (társszerző: Murai András) magyar nyelvű bemutatója; március 14., kedd, 19 órától: német nyelvű előadása Migration, Mutterschaft, Alltagsleben der Frauen in Ungarn während sozialistischen Period in Ungarn címmel. – szerk.).

Tehát ez azt jelenti, hogy egyrészt ezek szerint a két intézet között élő kapcsolat van, másrészt azt, hogy a munkatársaim alkalmasak arra, hogy megszólaljanak akár magyar, akár idegen nyelven a külhonban is, ott elmondják azokat az eredményeket, amelyeket részben már nálunk produkáltak.

- A konferencia alatt az interneten keresztül érkezett megkeresés azok részéről, akik nem tudtak jelen lenni, hogy miként tudnak majd hozzájutni a konferencia előadásaihoz?

- A VERITAS Történetkutató Intézetnek van egy három lábon álló sorozata. Van a VERITAS évkönyv, mely minden évben a munkatársak és néhány külső kutató által készített tanulmányokat jelenteti meg. Van egy VERITAS könyvek sorozat, amely főleg a munkatársaink publikációit teszi közzé. Nagyobb terjedelmű anyagokról van szó, tanulmánykötetek, konferenciakötetek is vannak. Van még egy VERITAS füzetek sorozat, amelyben kisebb terjedelmű írások vannak. Ebben a sorozatban jelentetjük meg azokat a konferencia előadásokat is, amelyek rövidebb terjedelműek. Én azt gondolom, hogy ha a kollégák a rendelkezésünkre bocsájtják, akkor meggondoljuk ennek a közreadását. Mivel a konferencia magyar – német és angol nyelven zajlott, így mind a három nyelven meg kell jeleníteni a munkákat. Számomra az nagyon jó hír, hogy volt érdeklődés a konferencia iránt, hiszen ez azt jelenti, hogy a téma még mindig nagy érdeklődést vált ki, foglalkozni kell vele.

   

   

   

   

A mentorom Radda István tanácsára ellátogattam a Kerekasztal nevében Simon Ferenc esperes atyához, az ausztriai katolikus magyarok főlelkészéhez. Örömömet fejeztem ki, hogy a bécsi katolikus hívőknek egy olyan lelki vezetőjük van, aki – ahogyan a visszajelzésekből hallottam – a megtartott misék tartalmas lelki tanácsai és a szentbeszédei miatt rendszerint megtelik a templom.

Ugyan csak a visszajelzésekből hallhattam, hogy milyen értékes tradicionális lelkigyakorlaton vehettek részt a bécsi hívők, mégpedig egy adventi rekollekción Korzenszky Richárd, a Tihanyi Bencés Apátság perjelének vezetésével. Mindez jelzi azt is, hogy Simon atya intenzív kapcsolatot ápol a Pannonhalmi Bencés Főapátsággal, hiszen Várszegi Asztrik főapát kinevezte a rend oblátusának.

A mentorom Radda István tanácsára ellátogattam a Kerekasztal nevében Simon Ferenc esperes atyához, az ausztriai katolikus magyarok főlelkészéhez. Örömömet fejeztem ki, hogy a bécsi katolikus hívőknek egy olyan lelki vezetőjük van, aki a megtartott misék tartalmas lelki tanácsai és a szentbeszédei miatt rendszerint megtelik a templom.

Egy tradicionális lelkigyakorlaton vehettek részt a bécsi hívők, mégpedig egy adventi rekollekción Korzenszky Richárd, a Tihanyi Bencés Apátság perjelének vezetésével. Mindez jelzi azt is, hogy Simon atya intenzív kapcsolatot ápol a Pannonhalmi Bencés Főapátsággal, hiszen Várszegi Asztrik főapát kinevezte a rend oblátusának.

Oblátusok
Krisztus minden embert meghívott, hogy kövesse őt. Sok út van őhozzá. Ezek egyikét Szent Benedek írta le Regulájában, melyet az Úr szolgálata iskolájának nevezett. Eszerint élnek a monostorokban a szerzetesek, akiknek tanúsága a világban élő embereket is vonzza, hogy Szent Benedek csodálatra méltó harmóniája segítse az ő életüket is. Aki oblátus lesz, az Isten meghívására szeretné ily módon alakítani életét. Keretek közé szűkíti bejárható útját, de széles lelki távlatok nyílnak meg előtte. Az oblátus hivatása tehát éppúgy az Evangélium megélése, mint minden keresztényé, de életét sajátossá teszi az, hogy ennek gyakorlatában Szent Benedek útmutatásához vonzódik és ragaszkodik. Élete hétköznapi körülményeit el nem hagyva, sajátos formában csatlakozik egy bencés monostorhoz, és törekszik Szent Benedek Regulája szellemében élni.
A Pannonhalmi Bencés Oblátusszövetség

A beszélgetésünk alatt Simon Ferenc esperes atya rövid bemutatkozása után rátért azokra a programokra, melyekben számít a Kerekasztal segítségére az ösztöndíjasi feladatvállalásom során.  Elsősorban a közelgő egyházi események és a cserkészek nagyobb rendezvényei, illetve Böjte Csaba bécsi látogatásáról esett szó. Ez egy nagyon  fontos esemény, ezért ennek a lebonyolításában kérte vegyem fel a kapcsolatot Csaba testvér ittlétében segédkező családokkal, mert akkortájt az esperes atya más irányú elfoglaltságai miatt nem mindig tud ezzel foglalkozni.  

Simon Ferenc esperes fontos szerepet vállal a keresztény – zsidó párbeszéd javításában.

Összegzésül elmondhatom, hogy Simon atya személye fontos az ausztriai magyar közösség számára, hisz nem csak egy kitűnő lelkész, hanem egy igazi értelmiségi, aki kifinomult diplomáciai érzékkel és széleskörű kapcsolatokkal rendelkezik. Isten áldja munkáját!

Vasárnap január 22-én  ismét zsúfolásig megtelt a Német Lovagrend templom, a magyarok Árpádházi Szent Erzsébet temploma, mivel a bécsi magyar hívek egy különleges misére érkeztek.

Simon Ferenc esperes atya  üdvözlő mondataiban kiemelte, hogy milyen nagy rejtély a szerelem. Misztérium, ahogy valaki kiválasztja a szerelmét, miközben másoknak nagy kérdés, hogy miért pont őt?” jelöli ki élete párjául. Esperes atya ezt a kérdést kötötte össze a nap ünnepeltjének Paksánszki Árpádnak az elhatározásával, hogy a diakónusi pályát választja. Üdvözölte  feleségét, három gyermekét, és kihangsúlyozta a család fontosságát . Különösképpen édesapját – Paksánszki Szilvesztert, aki a Bécsi Magyar Katolikus Egyházközség képviselőtestületének elnökhelyettese. Árpádot itt jól ismerik, hiszen szolgált mint ministráns, kórustag, vezette az ifjúsági csoportot. Az esperes atya felsorolta mindazt, amit egy diakónusnak végezni kell, és ami a legfontosabb, hogy össze kell fognia a híveket és szentséget szolgálhat. Rávezette a híveket a vasárnapi evangélium lényegére, melyben a „miért” kérdés többször is elhangzik.  Krisztus  miért küldte el Pétert, Andrást, Jakabot és Jánost a világba? Azért, hogy vigyék a szót, ahogyan Árpád is tenni fogja a szentmisén.

  

Vasárnap január 22-én  ismét zsúfolásig megtelt a Német Lovagrend templom, a magyarok Árpádházi Szent Erzsébet temploma, mivel a bécsi magyar hívek egy különleges misére érkeztek.

Simon Ferenc esperes atya  üdvözlő mondataiban kiemelte, hogy milyen nagy rejtély a szerelem. Misztérium, ahogy valaki kiválasztja a szerelmét, miközben másoknak nagy kérdés, hogy miért pont őt?” jelöli ki élete párjául. Esperes atya ezt a kérdést kötötte össze a nap ünnepeltjének Paksánszki Árpádnak az elhatározásával, hogy a diakónusi pályát választja. Üdvözölte  feleségét, három gyermekét, és kihangsúlyozta a család fontosságát . Különösképpen édesapját – Paksánszki Szilvesztert, aki a Bécsi Magyar Katolikus Egyházközség képviselőtestületének elnökhelyettese. Árpádot itt jól ismerik, hiszen szolgált mint ministráns, kórustag, vezette az ifjúsági csoportot. Az esperes atya felsorolta mindazt, amit egy diakónusnak végezni kell, és ami a legfontosabb, hogy össze kell fognia a híveket és szentséget szolgálhat. Rávezette a híveket a vasárnapi evangélium lényegére, melyben a „miért” kérdés többször is elhangzik.  Krisztus  miért küldte el Pétert, Andrást, Jakabot és Jánost a világba? Azért, hogy vigyék a szót, ahogyan Árpád is tenni fogja a szentmisén.

          

Az evangélium felolvasása után Árpád prédikációjában elmondta, hogy számára ez a hely sokat jelent, hiszen élete nagy részét itt töltötte. Lépésről-lépésre itt érintette  meg őt az „Isteni fény”. A sötétség, ami az ember életében van, azt az Isten megváltoztatja. Az evangélium is magyarázza, hogy ezt a világosságot Jézus segítségével lehet megtalálni. A fényesség eléréséig sok türelem, alázat és kitartás kell. Krisztus hívása, ahogy az Máté evangéliumában is elhangzott, amikor a halászokat hívta, az ő nyelvükön szólt hozzájuk. Árpád  is így érezte, hogy Krisztus az ő nyelvén beszélt. Krisztus nem azt ígérte a halászoknak, hogy írástudók lesznek. Ez a hívás mindenkinek a saját nyelvén, a saját feladatkörében hangzik el, ez lehet  a cserkészet, másoknál a gyermeknevelés és akár a kórustagság is, ahol  akár negyven év is az  az idő, amíg a  Krisztusi hívás megtalálásra lel.  

    

 

A prédikációját azzal fejezte be, hogy most már, mint diakónus, hozzá kívánja segíteni az embereket, hogy megtalálják ők is a jó utat.

A misét befejezve nagy örömmel fogadta a gratulációkat, a szép szavakat. Paksánszki Szilveszter, az apa nagy büszkeséggel nézte, ahogy  fia egy fontos lépcsőfokot lépett a társadalmi ranglétrán. A közösség egy agapé kereté belül még jó sokáig maradt a mise után és beszélgettek, az átélt örömről és az ünnepről.  

 „Egy megható nap volt, mert ahogy mondtam,  itt nőttem fel, ide jártam már, amikor édesanyám a szíve alatt hordott, akkor alakult a kórus. Diakónus szentelésem óta az első alkalom volt a mai, ahol az anyanyelvemen, magyarul szolgálhattam” mondta Árpád nagy átéléssel.       

      

_____________________

Paksánszki Árpád 1978-ban született Bécsben. Mindkét szülő magyar, mely nagy hatással volt az életére, ahogy ezt többször is vallotta. 1996-2002 között végezte  el  teológiai tanulmányait.

2002 augusztusában házasodott Évával, három gyerekük van: Kristóf (2003), Márk ( 2006) és Pál (2008). 2003 óta lelkipásztori asszisztens Pfarre Christkönig Neufünfhaus-ban. 2008-ban pszichológusi diplomát szerzett. 2016. október 15. szentelték diakónusa.

„Azért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az; a régiek elmúltak, íme, újjá lett minden. Mindez pedig Istentől van, aki megbékéltetett minket magával Jézus Krisztus által, és nekünk adta a békéltetés szolgálatát;” (2Korinthus 5.17-18).

2017. február 5-én délután öt órakor kezdődött az Ausztriai Magyar Református Lelkigondozó Szolgálat, az Ausztriai Magyar Evangélikus Gyülekezet, és a Bécsi Magyar Katolikus Egyházközség ökumenikus istentisztelete a Bécs – Belvárosi református templomban.

Mindig különlegesek számomra az ökumenikus istentiszteletek, amelyek azt hangsúlyozzák, erősítik, ami minden keresztény embernek egyre nélkülözhetetlenebb ebben a zaklatott világban: a hit megtartó erejét a mindennapi életben, és az összetartozást a keresztény hitben.

Ökumenikus istentisztelet Bécsben

„Azért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az; a régiek elmúltak, íme, újjá lett minden. Mindez pedig Istentől van, aki megbékéltetett minket magával Jézus Krisztus által, és nekünk adta a békéltetés szolgálatát;” (2Korinthus 5.17-18).

 

2017. február 5-én délután öt órakor kezdődött az Ausztriai Magyar Református Lelkigondozó Szolgálat, az Ausztriai Magyar Evangélikus Gyülekezet, és a Bécsi Magyar Katolikus Egyházközség ökumenikus istentisztelete a Bécs – Belvárosi református templomban.

Mindig különlegesek számomra az ökumenikus istentiszteletek, amelyek azt hangsúlyozzák, erősítik, ami minden keresztény embernek egyre nélkülözhetetlenebb ebben a zaklatott világban: a hit megtartó erejét a mindennapi életben, és az összetartozást a keresztény hitben.

A keresztény egyházak Ausztriában is megtartják az Ökumenikus Imahetet a Krisztus-hívők egységéért. Az ökumenikus imahét témáját évről-évre más ország egyházai határozzák meg. A 2017-os imahét témáját a németországi keresztények dolgozták ki, a reformáció 500 éves évfordulója alkalmából. Ennek jegyében közösen úgy határoztak, hogy ezt az évfordulót Krisztus-ünnepként fogják megünnepelni. Az idei mottó: „Krisztus szorongató szeretete” (2 Kor. 14-20). Idén a református gyülekezet adott otthont ennek az alkalomnak.

Nt Karvansky Mónika református lelkész köszöntötte a jelenlévőket, majd Simon Ferenc katolikus esperes, főlelkész szólt arról, hogy milyen fontos az egység a hívők között. Nt. Juhász Réka evangélikus lelkipásztor imájában szintén az összetartozást hangsúlyozta, és a hívek közötti falak lebontására biztatott.

Meghallgathattuk Dr. Fischl Vilmos evangélikus lelkész (a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára) igehirdetését, aki az Ausztriai Magyar Evangélikus Gyülekezet, az Ausztriai Magyar Református Lelkigondozó Szolgálat és a Bécsi Magyar Katolikus Egyházközség meghívására érkezett közénk. Dr. Fischl Vilmos arról beszélt, hogy mit jelent a keresztény ember számára Krisztus szorongató szeretete. Handl György orgonaművész, kántor segítségével gyönyörűen szólaltak meg a szent énekek. Az istentiszteletet után szeretetvendégségre került sor, ahol kötetlenül és jókedvűen beszélgethettünk egymással.

Áldás, békesség! Erős vár a mi Istenünk! Dicsértessék a Jézus Krisztus! Bármelyik köszöntést hallom, megnyugszik a lelkem, és tudatosul bennem, hogy nem vagyunk egyedül. Mert nem az számít, ami elválaszthatna bennünket egymástól, hanem az, ami mindannyiunkat összeköt…

 

Miklós Tünde

a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa (Ausztria)

2017. január 19-én, csütörtökön este hét órakor vette kezdetét a Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett ünnepi műsor a Collegium Hungaricum Duna-termében. A rendezvény egyben a bécsi Kodály év megnyitója is volt. Az eseményt a Bécsi Magyar Nagykövetség és a Collegium Hungaricum közösen szervezte. 

2017. január 19-én, csütörtökön este hét órakor vette kezdetét a Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett ünnepi műsor a Collegium Hungaricum Duna-termében. A rendezvény egyben a bécsi Kodály év megnyitója is volt. Az eseményt a Bécsi Magyar Nagykövetség és a Collegium Hungaricum közösen szervezte.

Csütörtökön este hét órakor Molnár Mária, a Collegium Hungaricum igazgatónője köszöntötte a jelen lévő díszvendégeket, a bécsi magyar szervezetek elnökeit és vezető tisztségviselőit, az egybegyűlteket, majd megkérte Dr. Perényi Jánost, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, hogy mondja el köszöntőjét. „A magyar kultúra napja jó alkalom arra, hogy elgondolkozzunk azon, hogy mit jelent magyarnak lenni és mit jelentenek a gyökereink. A magyar kultúrát 1989 óta ünneplik január 22-én, a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt.“ – mondta el Perényi János, aki beszédében kiemelte, hogy a művészeti ágak mellett a gasztronómia, tánc és sport is a magyar kultúra szerves része, és mindez fontos része az identitásunknak.

Ezt követően L. Simon László, József-Attila díjas író, költő és országgyűlési képviselő mondott ünnepi beszédet, aki a nemzetállam fontosságát hangsúlyozta, és elmondta, bízik benne, hogy a gyermekek, unokák és dédunokák magyar nyelven, magyar földön fognak majd eszmét cserélni, magyar emberként. 

Kodály Zoltán zeneszerző születésének 135. és halálának 50. évfordulója alkalmából Kodály emlékévet tartanak Bécsben, 2017-ben. A Kodály Zoltán-emlékévet Fekete Gyula, a Liszt Ferenc Zeneművészeti egyetem rektorhelyettese nyitotta meg, aki megemlékezett a magyar zenei hagyomány kiemelkedő zeneszerzőiről, és hangsúlyozta, hogy a Kodály-év keretein belül lesz még lehetőség Kodály-műveket hallgatni Bécsben.

A koncerten Meláth Andrea mezzoszoprán, Liszt-Ferenc díjas magyar operaénekesnő Kodály Zoltán, Bartók Béla, és Orbán György műveiből énekelt, majd Fekete Gyula: Kabaré dalok című dalciklusából hallhattunk tőle részletet, amely Karafiáth Orsolya verseire íródott. Zongorán kísérte Szabó Ferenc János zongoraművész, aki Lajtha László: Op.2. Mesék zongorára című műveiből is adott elő részleteket.

Az ünnepi koncertet vastapssal értékelte a közönség. Az esemény állófogadással zárult.

Bécsben, Florisdorfban, a Donaustrase 40-es szám alatt alakult meg 1899. március 5-én a „Florisdorfi Első Magyar Társalgó Egylet”, amely a magyar nyelv és kultúra ápolását, valamint a rászoruló tagok és esetenként családtagjaik anyagi támogatását tűzte ki céljául. Az alapítók a 21. kerületi florisdorfi mozdonygyár munkásai voltak.

Lelkesedésükkel gyorsan maguk köré gyűjtötték a magyar érzelmű embereket, és ahogyan nőtt a taglétszám úgy szaporodtak a klubhelységek is Bécs szerte. Hernals-on, Heiligenstadt-ban, és a 3. kerületben egyaránt. 1910-ben Leopoldstadt-ban is nyílt egy egylet, és ekkor 190 aktív tagot számlált az egyesület. Így hát esedékessé vált a névből, a Florisdorfi szó elhagyása.

Tisztelettel és köszönettel emlékeznek vissza Rosmi Rudolfra, aki 36 évig sikeresen irányította szervezetük munkáját. Vezetése alatt alakult meg a sportszakosztály „Hungária” néven, a gyermektánccsoport, valamint a Bécsi Magyar Munkás Egyesület (BMME) tájékoztató jellegű újsága, ami mind a mai napig összekötő kapocs a tagok és a vezetőség között.

Bécsben, Florisdorfban, a Donaustrase 40-es szám alatt alakult meg 1899. március 5-én a „Florisdorfi Első Magyar Társalgó Egylet”, amely a magyar nyelv és kultúra ápolását, valamint a rászoruló tagok és esetenként családtagjaik anyagi támogatását tűzte ki céljául. Az alapítók a 21. kerületi florisdorfi mozdonygyár munkásai voltak.

Lelkesedésükkel gyorsan maguk köré gyűjtötték a magyar érzelmű embereket, és ahogyan nőtt a taglétszám úgy szaporodtak a klubhelységek is Bécs szerte. Hernals-on, Heiligenstadt-ban, és a 3. kerületben egyaránt. 1910-ben Leopoldstadt-ban is nyílt egy egylet, és ekkor 190 aktív tagot számlált az egyesület. Így hát esedékessé vált a névből, a Florisdorfi szó elhagyása.

Tisztelettel és köszönettel emlékeznek vissza Rosmi Rudolfra, aki 36 évig sikeresen irányította szervezetük munkáját. Vezetése alatt alakult meg a sportszakosztály „Hungária” néven, a gyermektánccsoport, valamint a Bécsi Magyar Munkás Egyesület (BMME) tájékoztató jellegű újsága, ami mind a mai napig összekötő kapocs a tagok és a vezetőség között.

A 80-as évek elején a BMME kezdeményezésére jött létre a „Független Magyar Egyesületek Csúcsszervezete”, az úgynevezett „Dachverband”, ami 2013-ban csatlakozott az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztalához, ami a magyar egyesületek erejének szétforgácsolását hivatott megakadályozni.

Közben eltelt 115 év és a körülmények, illetve az igények igen-igen megváltoztak. Az, hogy egyesület még életben van, nagyban köszönhető az Osztrák állam kisebbségeket támogató politikájának, az országban működő nemzeti kisebbségek munkáját támogató Magyar Kisebbségek Szakosztályának és természetesen tagjainak.

Kancsár László és Kancsár-Virág Erika klubhelységükben fogadtak, melynek címe: Siemensstraße, 105 1120, Wien.

Egy pénteki napon látogattam el a BMME-hez, a minden pénteken nyitva álló rendezvénytermükbe. A nyugdíjasok számára ez egy ideális hely, ahová nem csak Bécsből, hanem vonzáskörzetéből is járnak a rendszeres összejövetelekre. Van, aki ötven éve szeret itt találkozni barátaival. A tagok között német anyanyelvűek is akadnak, akik régóta szimpatizálnak a magyarokkal.

Laci és Erika felváltva, nagy lelkesedéssel mesélnek az egyesület tevékenységeiről.

Megtudtam, hogy havonta változó tematikájú Klub Esteket szerveznek. Megemlíteném a retró zenés esteket, az Aktiviti - nyelvi társasjáték vetélkedőket, a Mikulás partit, a farsangi bált.  A Klub Esteket sokszor Sport Délután előzi meg, ahol pingpong, asztali foci, darts és sakk bajnokságokat szerveznek. A zenét vendég zenekarok szolgáltatják, vagy a fiatalok köréből verbuválódott RicMarDen együttes, mely számos rendezvényen bizonyított már.

Örömmel erősítették meg azt a tényt, hogy folytatni fogják eddigi programjaikat. A 2017-es programterveik közül megemlítették a közelgő Farsangi Mulatságot, mely február 18-án, 19 órától kerül megrendezésre. 

Készülnek a március 15-i ünnepségükre, mely idén március 11-én lesz megtartva. Elmondásuk szerint az egyesületük törekszik, hogy átadja a fiataloknak a magyar történelmet, a szokásokat. Gyermekeknek szóló délutáni programmal kezdenek, ahol a gyerekek kokárdát és csákót készíthetnek. Egyesületük egyik tagja képekkel illusztrált prezentációval, a gyermekek számára is érthető módon bemutatja a márciusi 15-i történeteket. A rendezvény felnőtteknek szóló programmal folytatódik, mely szervezés alatt áll.

A legnagyobb lelkesedéssel a május 27-én megrendezésre kerülő Gulyásfesztiválról beszéltek, melyet idén a nyolcadik alkalommal szervezik Bécsben. Az első fesztivált 2010-ben az 23. kerületben kezdték tíz csoporttal, melyből négy az egyesület részéről nevezett be. A tavalyi negyvenhat jelentkezőből csak harmincnak tudnak lehetőséget biztosítani. Idén már ötven indulónak szeretnének kedvezni. A helyszín a Duna park mely bevált, hiszen egy megfelelő hely a fesztiválozásra. A tavalyi háromezer vendég nagyon kíváncsi volt és élvezte az ünnepséget, elfogyott az összes pörkölt, illetve a lángos is.

Végezetül, az egyesület nyitottságát emelték ki, hiszen a szervezet tagsága a Kárpát-medence minden tájáról érkező magyarokból áll.  Számukra elsődleges célkitűzés, hogy a Bécsben élő, vagy ideérkező magyarok számára lehetőséget tudjanak nyújtani a találkozásra, hogy a magyar kultúrát megtartsák és átadhassák a jövő generációinak.  

Gulyásfesztivél Bécsben     

          

     

Balázs Felvidéken született, ahonnan óvodás korában került Ausztriába családjával. Bécsben kezdte iskolai tanulmányait, Sopronban hat évig tanult, itt tette le érettségi vizsgáját is. Felsőfokú végzettségét Bécsben szerezte meg, és immáron hetedik éve dolgozik. A cserkészettel tíz évesen találkozott először, ettől fogva konzekvensen követte a cserkészélet szabályait és lépett előre a ranglétrán.

Balázs Felvidéken született, ahonnan óvodás korában került Ausztriába családjával. Bécsben kezdte iskolai tanulmányait, Sopronban hat évig tanult, itt tette le érettségi vizsgáját is. Felsőfokú végzettségét Bécsben szerezte meg, és immáron hetedik éve dolgozik. A cserkészettel tíz évesen találkozott először, ettől fogva konzekvensen követte a cserkészélet szabályait és lépett előre a ranglétrán.

Keller Rita ösztöndíjas társam írásából olvashatunk Balázs cserkészéletének erről a szakaszáról:

„Németországban vezetőképző táborokban, őrsvezetői képzéseken vett részt. 1999-ben nagy Őrsvezető – mely a 10-14 éves korosztály Örsvezetője -, 2001-ben pedig kis Örsvezető lett – amely 6-10 éves korosztály Örsvezetője, mivel itt nagyobb a felelősség, csak az végezheti el, aki már 15. életévét betöltötte. A cserkészeten belül egyre több felelősséget vállalva a kis- és nagy segédtiszt képző elvégzése után Balázst 2008-ban cserkész tisztté avatták. (…)

2007-ben Balázs átvette a kisrajt, majd 2009-ben már Balázs - egyik cserkésztestvérével együtt - első cserkész táborát vezethette, és egyre többet segített a cserkészcsapat munkájába is. 2014. márciusában, Amerikában hivatalosan is megszavazta a központi intéző bizottság, hogy az eddig Piroska Emese irányította bécsi 72. számú Széchenyi István Cserkészcsapat irányítását Koleszár Balázs vegye át.(..) A bécsi 72. számú Széchenyi István Cserkészcsapat 2014-ben körülbelül 50 fős.”

Közel négy esztendeig vezette a bécsi cserkészcsapatot, amely jelenleg közel 100 főt számol. A katolikus egyház szolgáltatja a termeket, Simon Ferenc esperes  atya segítségével.

A 72. számú Széchenyi István Cserkészcsapat a Külföldi Magyar Cserkészszövetséghez (KMCSSZ), tartozik. A tiszti képzések Amerikában vannak, az európai csapatokkal közös programokat, táborokat szerveznek. Erdélyben még nem voltak.

Balázs négy év vezetés után átadja az irányítást az újonnan megválasztott Póser-Piroska Ildikónak.

Balázs a cserkészcsapat vezetőjeként mindig megpróbált a cserkészekkel lenni, az igényeikre figyelni. Simon Ferenc esperes atyával jó kapcsolatot ápolt. A magyarságot megtartó, és a csapatot összetartó programokat nagy odaadással szervezte, mint például a bicikli túrákat, a kéthetente megtartott cserkészfoglalkozásokat, táborokat. Balázs sokoldalúságát nehéz lesz pótolni. Elmondása szerint akadtak nehézségei, a támogatásokat nem tartja igazságosnak, szerinte ezen nehéz volt eligazodni.

Koleszár Balázsnak köszönetet mondunk az eddigi munkájáért és sok sikert kívánunk!

Koleszár Balázs és Bogdán Tibor

A bécsi 72.sz. Széchenyi István Cserkészcsapat újonnan megválasztott csapatvezetőjét kerestem meg mentorom az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztalának vezetője Radda István úr kérésére.

Ezek a találkozások általában nem csak kapcsolatfelvételről szólnak, hanem amellett, hogy megtudjuk a legfrissebb történéseket az adott Kerekasztal tagegyesület életéből, megismerkedünk a vezetőkkel és megerősítjük a szervezetek közötti kapcsolatot.

Mint ahogy már olvashatták a www.kerekasztal.au oldalon, csapatvezető váltás volt a 72.sz. Széchenyi István Cserkészcsapatnál. Posher Piroska Ildikó veszi át a vezetést Koleszár Balázstól.

A bécsi 72.sz. Széchenyi István Cserkészcsapat újonnan megválasztott csapatvezetőjét kerestem meg mentorom, az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztalának vezetője Radda István úr kérésére.

Ezek a találkozások általában nem csak kapcsolatfelvételről szólnak, hanem amellett, hogy megtudjuk a legfrissebb történéseket az adott Kerekasztal tagegyesület életéből, megismerkedünk a vezetőkkel és megerősítjük a szervezetek közötti kapcsolatot.

Mint ahogy már olvashatták a www.kerekasztal.au oldalon, csapatvezető váltás volt a 72.sz. Széchenyi István Cserkészcsapatnál. Poser Piroska Ildikó veszi át a vezetést Koleszár Balázstól.

 

Ildikóval az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztalának irodájában találkoztam, ahol rövid interjút készítettem vele.

 

  • Mióta vagy cserkész, milyen feladatokat végzel és mik az elképzeléseid a csapat élén?

 

  • Erdélyi magyar származású vagyok, négy éves koromtól cserkészkedek, 2007 óta cserkészvezető kiképző vagyok.

 

Azáltal hogy a Külföldi Magyar Cserkészszövetséghez (KMCSSZ) tartozunk, nem csak Ausztriára szűkül le a tevékenységünk, hanem az egész világban élő magyar cserkészekkel kapcsolatban vagyunk Európában, Brazíliában, Amerikában.

Az elképzeléseimet illetőleg, a legnagyobb hangsúly a magyarság megőrzésén van. Azáltal, hogy külföldön élő magyar gyerekekkel foglalkozunk, sok esetben előfordul, hogy vegyes házasságban születettekről van szó. A gyerekek részben nem tudnak jól magyarul, így a magyar beszédre nagy hangsúlyt fektetünk. Emellett fontos szerepet kapnak a foglakozásokon a magyar történelem, földrajz és irodalom és a népszokásosok. Itt a népdalokat, népi játékokat és táncokat adjuk át, persze mellette a cserkészettel járó tudást is. Mint kint élő magyar cserkészcsapat, nagyobb teret biztosítunk a magyarsággal kapcsolatos tudásátadásra, mint mondjuk Magyarországon, vagy esetleg Erdélyben. Ezt a tudást mi játékosan próbáljuk megtanítani a korosztályuknak megfelelően, próbarendszereinken keresztül. Sok izgalmas programot szervezünk, ami a cserkészettel függ össze. Ezek például kirándulások illetve évente egy- kéthetes táborokat szervezünk, ahol a cserkésztudást tudjuk gyakorolni. Táborainkat mindig bizonyos téma köré építjük fel, tábortűzzel, csomó népijátékkal, népdallal. Idén Erdély lesz a téma, ahol az egyszerű tánclépéseket, a népszokásokat, különleges erdélyi ételeket ismerhetik meg a résztvevők.

Az elmúlt években abból a szempontból változott az összetétele a csapatnak, hogy öt évvel ezelőtt küszködtünk azzal, hogy a gyerekek ne beszélhessenek németül egymás közt a foglalkozásokon, most, mivel sok gyerek érkezett a szüleikkel Magyarországról, ez már nem okoz ekkora problémát.

Részt veszünk sok közösségi programon, például nemzeti ünnepeinken ahol díszőrséget vállalunk. Ha kell a szervezés más részeiben is segítünk például a ruhatárban, útbaigazításban és egyéb adminisztratív feladatokban.

Kéthetente szombatonként találkozunk, ha esős idő van, akkor a Simon Ferenc esperes atya által biztosított cserkész otthonban, ha jó idő van, akkor a természetben. Programjaink megszervezésekor az időpontokat egyeztetjük a magyar iskolákkal, hogy ne ütközzenek az ő programjaikkal, mivel a legtöbb cserkészünk magyar iskolába is jár.

Jelenleg körülbelül nyolcvanan vagyunk, kiscserkészből vannak a legtöbben. Ők az öt-tíz éves korúak csoportja, akik nagyon lelkesen járnak hozzánk. A nagyobbaknál kamaszkorban mindig van lemorzsolódás, ezért itt jobban oda kell figyelni, hogy megtartsuk őket, hiszen a baráti közösségük tágul, az idejük kevesebb. Itt alaposabb munkára van szükség részünkről.

Posher Piroska Ildikó és Bogdán Tibor

 Besprechung am 18. Jänner 2017, 17 Uhr

Thema: Ungarisch-Unterricht in den Wiener Vereinen

Anwesend: Baumgartner Gerhard, Király Andrea, Mentsik Szilvia, Seidler Andrea, Zsótér Iris

 

 Besprechung am 18. Jänner 2017, 17 Uhr

Thema: Ungarisch-Unterricht in den Wiener Vereinen

Anwesend: Baumgartner Gerhard, Király Andrea, Mentsik Szilvia, Seidler Andrea, Zsótér Iris

Ort: Büro vom Kerekasztal, der Organisation „Runder Tisch der Ungarischen Organisationen in Österreich“, Schwedenplatz 2, Top 10

Grund der Zusammenkunft ist

a) die Einholung von Informationen für die bevorstehende Projekteinreichung und anschließende Ausarbeitung der Förderempfehlung beim Bundeskanzleramt,

b) Erfahrungsaustausch in der allgemeinen pädagogischen Arbeit des Ungarisch-Unterrichtes und

c) die Abwägung der Möglichkeiten zweisprachigen Unterricht im öffentlichen Wiener Schulsystem zu etablieren.

 

ad a)

Bécsi Magyar Iskola (Zentralverband)

Die Gesamtausgaben belaufen sich auf 24.000 Euro. Bei der Volksgruppenförderung des BKA wird heuer genauso wie im Vorjahr um 12.000 Euro angesucht (erhalten wurden 6.500 Euro) – die angesuchte Summe wird benötigt, um den Betrieb in gleicher Weise wie bisher aufrechterhalten zu können. Die Unterrichtseinheiten betragen 115 Minuten.

AMAPED

Die aus der Volksgruppenförderung des BKA zugewiesene Unterstützung wurde von Jahr zu Jahr erheblich reduziert. Aus diesem Grund wurde 2016 gar nicht mehr um Basisförderung angesucht, sondern nur um Förderung der Pädagogenhonorare. Die Zahl der unterrichteten Schüler ist gleich geblieben. 30 Gruppen werden mit Ungarisch als Muttersprache geführt, das sind 50 Stunden pro Woche. Die Unterrichtseinheiten betragen 60-120 Minuten, in 21 Gruppen 120 Minuten, in 8 Gruppen 60 Minuten pro Unterrichtsgelegenheit. 16 geringfügig Beschäftigte, 3 mit Werkvertrag Tätige und 1 Angestellte sorgen für den reibungslosen Ablauf des Betriebes. Die Fixkosten des Vereines belaufen sich auf monatlich: 1.200 Euro für Personalkosten (WGKK, FA, Gemeinde Wien), 2409 Euro für Miete und Betriebskosten, 71 Euro für Strom und Internet.

Ungarischer Schulverein

Der Schulverein blickte mit dem Jahr 2016 auf sein 90-jähriges Bestehen zurück, konnte diesbezüglich aber nur aus eigenen Mitteln mit Unterstützung der Botschaft der Republik Ungarn Feierlichkeiten abhalten (320 Gäste, am 12. 12. 2016 in der Ungarischen Botschaft), da erhebliche Anstrengungen unternommen werden mussten, die bestehenden Kinderkurse aus den Einnahmen der Erwachsenenkurse mitzufinanzieren. Wöchentlich werden 49 Stunden mit Ungarisch als

Muttersprache abgehalten. Hinzu kommen noch Stunden wie Tanzen und Basteln (bei denen die Vermittlungssprache ebenfalls Ungarisch ist), die Sommerangebote, Fortbildungen und Veranstaltungen. Die Unterrichtseinheiten betragen 90 Minuten.

Ab März wird Nick Ildikó die Karenzvertretung von Király Andrea übernehmen.

ad b)

Alle Beteiligten begrüßten diese Besprechung und die äußerst positive Gesprächsbasis. Man ist sich über die Eigenständigkeit der drei Vereine einig sowie dass die Notwendigkeit für das von den drei Vereinen angebotene Unterrichtsprogramm dringlichst gegeben ist und dass alle drei Vereine in friedlicher Co-Existenz ausgezeichnete Arbeit mit qualifiziertem Personal vollbringen. Von den Anwesenden wird auch eine zukünftige Zusammenarbeit in bestimmten Gebieten, wie zum Beispiel Pädagogenfortbildung oder gemeinsame Ansuchen um Lehrmaterialien bei ungarischen Stellen, erwogen. Durch die in den vergangenen Jahren hervorragend geleistete Arbeit sind diese drei Vereine zu erstklassigen Institutionen herangewachsen. Die solidarische Bitte ihrerseits an den Volksgruppenbeirat ist, dies gebührend wahrzunehmen und nicht erneut bei der den Kindern zugutekommenden Förderungen zu kürzen.

ad c)

Auch beim Punkt der Etablierung des zweisprachigen Unterrichtes im öffentlichen Wiener Schulsystem ist man sich darüber einig, dringend alle Möglichkeiten diesbezüglich zu verfolgen. Alle Anwesenden betonen die unabdingbare Notwendigkeit des Ungarisch-Unterrichtes in den öffentlichen Schulen, das Angebot in den Vereinen sollte grundsätzlich zusätzlich und ergänzend wahrgenommen werden können. Nachdem schon im Sommer 2016 durch alle Beteiligten (leider ergebnislos) versucht wurde das Angebot der Komensky-Schule wahrzunehmen und in deren Räumlichkeiten Ungarisch-Unterricht anzubieten konnte nun berichtet werden, dass diese Räumlichkeiten für eine Ganztagsschule gar nicht mehr zur Verfügung stehen. Bei der Erörterung dieser Problematik hat man sich darauf geeinigt, dass es wohl am effizientesten sei, eine Schule, welche bereits Ungarisch-Unterricht anbietet, diesbezüglich zu kontaktieren – mit dem Ziel die Direktion für die Idee der Einführung einer (zweisprachigen) Ungarisch-Klasse zu gewinnen und dies beim Stadtschulrat zu begehren. Alle drei Vereine würden bei ihren Mitgliedern für eine solche Klasse werben. Als Vorsitzende des VGB werde ich mich persönlich um diese Angelegenheit kümmern.

Als Konklusion dieser Beratung zeichnet sich ein – wenn auch finanziell schwieriger, aber dennoch – positiver Weg sowohl hinsichtlich der vereinsinternen als auch der möglichen kooperativen Arbeit in den drei Vereinen ab. Es wurde ein weiterer Informationsaustausch und Kontaktausbau vereinbart, alle anfallenden Belange zwischen den drei Vereinen und dem Volksgruppenbeirat werden zukünftig direkt über die Vorsitzende kommuniziert, um der Verbreitung von Unwahrheiten und Aufwiegelei entgegenzuwirken.

Im Sinnen auf weitere effiziente Anstrengungen

Mag.a Zsótér Iris

Január 17-én, kedden este hét órai kezdettel nézhették meg az érdeklődők a Patriai Nostra című történelmi dokumentumfilmet a bécsi Collegium Hungaricumban. A filmbemutatót és az azt követő beszélgetést Nóvé Bélával (a film rendezőjével és forgatókönyv írójával) az „Europa”-Club szervezte.  

Az ’56-os forradalom leverése után húszezer kamasz menekült szülői kíséret nélkül külföldre. Közülük néhányan a Francia Idegenlégióba kerültek. Róluk szól Nóvé Béla történész Patria Nostra – '56-os menekült kamaszok a Francia Idegenlégióban című filmje, és doktori disszertációja, amely könyv formájában is megjelent. Nóvé Béla régóta kutatja ezt a témát, az utóbbi években főként azoknak az életét követte nyomon, akik a légióban kötöttek ki. Az ő sorsukat dolgozta fel egy egész estés dokumentumfilmben, amelyet a forradalom 60. évfordulója alkalmából a  Duna World tévé is bemutatott, és amelyet most mi is megnézhettünk a bécsi „Europa”- Club szervezésének köszönhetően.

„A Nyugatra került '56-os fiatalok nagy része jóval szerencsésebb körülmények közé jutott, mint a légiósok. Több ezren voltak, akik hosszabb-rövidebb ideig családokhoz kerültek, közülük sokakat örökbe is fogadtak. A pécsi bányavidékről menekült fiatalok például olasz famíliáknál találtak új otthonra. Ausztriában a magyaroknak külön középfokú oktatási rendszert hoztak létre, kétezer fiatal bentlakásos szakiskolában és gimnáziumokban tanulhatott. A légiósoknak többnyire nehezebb volt a kezdet, de sokan végül valódi otthonra leltek ott, és a szerződésben vállalt öt évnél tovább, akár évtizedekig is mundérban maradtak.”(forrás:hvg.hu).

A filmben szereplő emberek mesélnek arról, hogyan élték meg a forradalom napjait, hogyan menekültek szinte még gyermekként külföldre, hogyan kerültek a légióba, és milyen életük volt ott, valamint arról, hogyan folytatták az életüket a légió után. A film érdekessége többek között az is, hogy (a témából adódóan) nem az ’56-os menekültek által elsősorban preferált országokban (Ausztria, Amerika, Ausztrália), hanem Franciaország különböző tájain (Nizza, Korzika, Marseilles) illetve Budapesten játszódik.

A másfél órás lebilincselő film végén Nóvé Béla történésszel beszélgethettek a résztvevők, és lehetőség volt a könyv megvásárlására is.

Az eseményről készült képgalériát megtekinthetik ITT 

A fotókat: Czyzyk László készítette. 

2017 febr.15.én a bécsi Collegium Hungaricum épületében érdekes fotókiállítás nyitotta meg kapuit az érdeklődők előtt. A „Frauen als Heldinnen“ című tárlat célja, hogy bemutassa az első világháború idején a hátországában élő nők mindennapjait. Mintegy negyven képet válogattak ki a kiállítás kurátorai: a házigazda szerepét is betöltő Ifj. Dr. Bertényi Iván, a Collegium Hungaricum tudományos igazgató-helyettese és a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója; Kincses Károly fotóművész, fotótörténész, valamint Bodnár Zita, a Balassi Intézet munkatársa.

2017 febr.15.én a bécsi Collegium Hungaricum épületében érdekes fotókiállítás nyitotta meg kapuit az érdeklődők előtt. A „Frauen als Heldinnen“ című tárlat célja, hogy bemutassa az első világháború idején a hátországában élő nők mindennapjait. Mintegy negyven képet válogattak ki a kiállítás kurátorai: a házigazda szerepét is betöltő Ifj. Dr. Bertényi Iván, a Collegium Hungaricum tudományos igazgató-helyettese és a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója; Kincses Károly fotóművész, fotótörténész, valamint Bodnár Zita, a Balassi Intézet munkatársa.

A nyitóünnepségen a nők első világháborús történetéről előadst tartott Prof. Dr. Christa Hämmerle történész, a Bécsi Egyetem oktatója, aki nem csupán az első világháború történelmének szakértője, hanem a nőtörténet jeles művelője is.

Jó előadóként arra törekedett, hogy az érdeklődők számára is érthető módon mutassa be a nők első világháborúban vállalt szerepét. Az életből vett példákkal, vetített képekkel illusztrált előadás részesei lehettek a jelenlévők.

A professzor asszonytól a közönség megtudhatta, hogy a nők mit tettek hozzá a háborúhoz, miként támogatták a háborút, illetve a háborúban harcoló férfiakat. A katonai kutatási anyag mellett sokat segített egy-egy megmaradt napló, amelyek sokkal közelebb hozták a korszakot.

Számos arisztokrata hölgy vállalt feladatot: jótékonykodtak, ápolónői tanfolyamot végeztek és hosszabb-rövidebb időre szolgálatot vállaltak valamelyik kórház önkéntes ápolónőiként. A középosztálybeli lányok, asszonyok nem ritkán a frontkórházakban teljesítették feladatukat.

A háború kitörését követően szinte általános volt az eufória – s ebben sok nő is osztozott Abban reménykedtek, hogy a háború rövid ideig tart és sikereket hoz. De nem így lett. Egyre több és több sebesült és halálhír érkezett a frontról. A szenvedéssel és a halállal való találkozás addigi szemléletüket is alapvetően megváltoztatta. Kevesen tudtak folyamatosan helytállni az eddig nem tapasztalt kihívásokkal szemben. Sok esetben romlott lelkiállapotuk, az átéltek teljes kiábrándulásához és apátiához vezettek.

A háború okozta hátországbeli feladatok ellátása egyre nagyobb feladatot jelentett. A hadifoglyokkal nem lehetett elvégezni minden feladatot, szükségessé vált a nők bevonása a gazdasági életbe. Akik nem a betegápolást választották, a varrodákban, az élelmiszeriparban, a fegyver- és lőszergyárakban, a vendéglátásban, a szociális szférában helyezkedtek el. A szolgáltatóiparban is egyre nagyobb szerepet töltöttek be a férfiak helyett alkalmazott nők: így láthattunk nőket a szállításban segíteni, a postai feladatok ellátásában vagy gyári munkásként. A családfenntartó férfiak távollétében a szegényebbeknek nem is volt választásuk: a család eltartása érdekében kénytelenek voltak pénzkereső munkát találni.

Az első világháborúban a nők jelenléte a harcoló csapatokban még nem volt megengedett, nem létesültek harcoló női alakulatok. Ettől függetlenül, a harcias nők megtalálták a helyüket a fronton és sok esetben bizonyították is rátermettségüket.

Ebben az időszakban sok vers és dal született. A nők a férfiaktól való elbúcsúzásról, a találkozás reményéről énekeltek, a katonák a harcmezőről, a győzelemről, a hazatérésről és a találkozás reményéről daloltak.

Christa Hämmerle elmondta, hogy a nők, a háborúban való helytállásuk okán ugyanolyan hősök, mint a férfiak, mégis erről kevés említést tettek az idő folyamán. Ausztriában szobrot még nem állítottak tiszteletükre, egyetlen emléktábla van, amely megemlíti a nők hőstetteit. Az előadó arra is kitért, hogy vajon a szörnyű háborúban helytálló nők hősöknek vagy inkább áldozatoknak tekinthetők, és hogy háborús szerepvállalásukkal közvetve mennyiben járultak ők is hozzá a vérontás meghosszabbításához.

A megnyitóra meghívást kapott Kilyénfalvi Gábor és citera csapata, akik első világháborús katonadalokat adtak elő, ezzel is megidézve a korszak hangulatát.

Ifj. Bertényi Iván mindazoknak köszönetet mondott, akik jelenlétükkel megtisztelték a megnyitó ünnepséget, majd kiemelte azokat a munkatársakat is, akik szerepet vállaltak a kiállítás létrehozásában. A megnyitón résztvevők a kiállítás megtekintése után az előadókkal és a szervezőkkel is megoszthatták érzéseiket, gondolataikat, hiszen a program végén sora kerülő fogadás során, ahol finom bor és szendvicsek oldották a téma komorságát, erre is sor kerülhetett.

A kiállítás február 15-től április 7-ig tekinthető meg a Collegium Hungaricum épületében (Bécs, 1020 Hollandstraße 4). Érdemes figyelni az intézmény honlapját (http://www.balassiintezet.hu/hu/), ahol a kiállításhoz kapcsolódó rendezvényekről kaphatunk információkat. Ezeken a napokon hosszabbított nyitvatartással várják az érdeklődőket. A kiállítás és a kísérő programok ingyenesen tekinthetők meg.