Jókai Mór művei (Jegyzet)

Eme kimagasló figurája a magyar irodalomnak Révkomáromban született 1825 februárjában. Pozsonyban, Pápán és Kecskeméten tanult. Miután megkapta jogi diplomáját, szerkesztőként dolgozott Pesten. Részt vett az 1848-as márciusi forradalom előkészítésében és később a szabadságharcban.

A katonai vereség után ő is, mint ahogy Arany János is, bujdosni kényszerült, de a fővárosba visszatérvén, folytatta korábban megkezdett irodalmi tevékenységét. Nagyszabású történelmi regényei tették az akkori évtizedek legnépszerűbb szerzőjévé. (Erdély aranykora, 1851, Török világ Magyarországon, 1851). Társadalmi regényeivel a reformkor harcait és mozgalmait mutatta be (Egy magyar nábob, 1853, Kárpáthy Zoltán, 1854)

1860-ban tagja lett a Kisfaludy Társaságnak, 1861-ben pedig a Magyar Tudományos Akadémiának. Legfontosabb munkái 1867, tehát a kiegyezés éve után íródtak. Két fő téma foglalkoztatta Jókait: a hősi múlt, pl. a forradalom és a szabadságharc valamint a magyar kapitalizmus megjelenése. (A kőszívű ember fiai, 1870, Fekete Gyémántok, 1870, Az aranyember, 1872, Névtelen vár, 1877, Rab Ráby, 1879).

Regénye, a »Szeretve mind a vérpadig« (1882), a Rákóczi-szabadságharcról és Ocskay László történetéről szól. Ezt a munkát tartják sokan a Jókai-életmű művészeti csúcsának.

A fenti művek közül számosból készült tévéfilm, pl. A kőszívű ember fiaiból, a Fekete Gyémántokból, Az aranyemberből, a Névtelen várból és a Kárpáthy Zoltánból is.

Január - Február 2016, Ale Márió Dániel