Bélyegeken a reformáció címmel nyílt kiállítás a bécsi Collegium Hungaricumban február 15-én. A kiállított közel 40 tablón található több mint 600 bélyeg Dr. Kocsis Attila, debreceni református lelkész magángyűjteménye. A kiállítás megnyitója után a Református Zenei Fesztivál állandó fellépője, a moldvai autentikus csángó népzenét játszó Servet zenekar koncertezett a magyar kulturális intézményben.
Az érdeklődőket először Dr. Karvansky Mónika, az Ausztriai Magyar Református Lelkigondozó Szolgálat lelkipásztora köszöntötte, egyúttal megköszönte Dr. Kocsis Attilának, hogy ezt a páratlan bélyeggyűjteményt elhozta Bécsbe, és köszöntet mondott Molnár Máriának is, a bécsi Collegium Hungaricum igazgatójának, hogy támogatta és lehetővé tette a kiállítás létrejöttét.
A lelkipásztor úgy fogalmazott, hogy „a reformáció a középkori álomba szenderülő világot kimozdította a sarkából – nem csupán egyházi értelemben. A gazdaság, a kultúra, a szellemi élet, a technika, a politika és természetesen az egyházi élet is új alakot öltött, fejlődésnek indult – új impulzust adva a világnak. Legfontosabb az volt, hogy Isten Igéje újra a középpontba került. Az alvó világot egyszer csak felrázta újra az Isten Igéje.”
Ennek egy különleges formáját mutatja be gyűjteményén keresztül Dr. Kocsis Attila, szenvedélyes bélyeggyűjtő a Bélyegeken a reformáció című kiállításával.
Dr. Kocsis Attila kiemelte, hogy a reformációról szóló bélyeggyűjteménye egyfajta kuriózum, újdonság. Több mint 100 ország bélyegei vannak a gyűjteményben, olyan országokból is, mint Buthán, Észak-Korea, India, Suriname, Albánia, Bissau Guinea, Pakisztán, Koszovó, Vatikán, Dominika és még sok más ország, melyek a reformáció korával és a Bibliával kapcsolatos bélyegeket bocsátottak ki.
Dr. Kocsis Attila 600 éves utazásra invitálta az érdeklődőket, körbevezetett a kiállításon, melyen találkozhatunk az előreformáció alakjaival, Thomas Müntzerrel, Husz Jánossal, Rotterdami Erasmusszal, Luther Márton és Kálvin János korával, a reformáció történetével Európában és Magyarországon, a nemzeti nyelvű bibliafordítás és nyomtatás jelentőségével, Gutenberg nevével.
Megtudhattuk, hogy még Angolában és Kirgizisztánban is adtak ki a reformációval kapcsolatos bélyeget, reformáció témájú postai levelezőlapot pedig Indiában is forgalomba bocsátottak. A tablókon szembe jönnek velünk az európai reformáció városai, valamint a különböző irányzatok, az unitáriusok, a hugenották és az anglikánok is.
A magyar reformáció alakjait is láthatjuk: Károli Gáspárt, Lorántffy Zsuzsannát, az erdélyi fejedelmeket. Jeles városok, mint Debrecen, Pápa, Sárospatak is megjelennek, és nem maradhat ki a gályarabok emlékezete, valamint az őket kiszabadító Ruyter Mihály, holland tengernagy sem.
Az izgalmas történelmi utazás után az erdélyi Servet zenekar koncertje következett. A Servet szó jelentése ünnepi szőttes, melyet templomban, jeles napokon, esküvőkön és ünnepekkor hordtak a moldvai magyarok. A zenekar tagjai a Kárpát-medence különböző településeiről érkeztek Budapestre.
A pusztinai Kovács Krisztián otthonról hozta magával a zenét. Gyermekkora óta furulyázik, énekel, és élteti azokat a szokásokat, melyeket a csángó közösségben megtanult. Jelenleg a Zeneakadémia népzene tanszakának végzős hallgatója. Markó Botond, aki a máramarosi Nagybánya szülötte szintén kicsi kora óta foglalkozik a népzenével, néptánccal, illetve a mesével is, most mindezek mellet hegedűkészítést tanul. A kobzán játszó Molnár Bálint jászsági származású fiatalember, aki a moldvai kobozjáték szerelmeseként alázattal viszi tovább a moldvai zenészek hagyatékát. Timár Márton nagybőgőst a Góbé Zenekarból ismerheti a közönség. A moldvai zenét öreg mesterektől, felvételekről, és népzenei táborokban tanulták, s valamennyien aktív tagjai a táncház-mozgalomnak.
Sz0veg és fotók: Fazekas Csilla
